Még intenzív, kölcsönös vágy esetén sem lesz feltétlenül minden a régi – Szex szülés után

–

Nem csak baba, anya és apa is születik

Hazánkban az apák 56,7 százaléka van jelen a gyereke születésénél. Vagyis minden második férfi végignézi, ahogy az élet utat tör magának. 

A nagy esemény előtt gyakran merülnek fel kérdések a férfiakban (is): képes leszek-e végigcsinálni, tudok-e jól segíteni, bírom-e majd a vért, és hogyan nézek majd a kedvesemre nézni az élmény után? Hasonló kérdések aggasztják a nőket is, bár gyakran alaptalanul.

„Annak ellenére, hogy volt bennem egy nagy adag tehetetlenségből fakadó feszültség, mindkét gyerekem születése nagy élmény volt számomra. Igaz, csak a jelenlétemmel tudtam segíteni, pedig legszívesebben én is nyomtam volna valahogy” – emlékszik vissza a kétgyermekes Ricsi. – „A szülésélmény nem változtatta meg a kettőnk közötti viszonyt, nem láttam tőle másként a páromat. Sokkal inkább úgy gondoltam a test változásaira, mint egy természetes folyamatra. Épp ezért a szülés után is ugyanúgy vágytam az együttlétre, mint azelőtt. Persze a várandósságok alatt és után is igyekeztem tekintettel lenni a párom igényeire, és nem erőltettem semmit.”

A édesapa beszámolója nagy egyezést mutat egy svéd kutatással, mely az apaság és a szexuális élet összefüggéseit kereste. A kutatók azt találták, hogy

bár a férfiak a várandósság alatt és a szülés után jól érzékelik a női test változásait, látják a striákat, a csíkokat, a sebeket, ez valójában nem befolyásolja a párjuk iránt érzett vágyukat.

Igaz, egyes testrészek, cselekvések korábban dominánsan szexuális jellege megszűnik számukra – egy csupasz mell látványa például már nem feltétlenül kelt bennük szexuális izgalmat, mivel az átmenetileg a gyerekhez és a szoptatáshoz „tartozik”, de a tény, hogy vágynak partnerük közelségére, intimitásra és szexre, nem változik. 

Ugyanakkor megértik, hogy a fizikai változások és a szülés hatalmas ereje miatt a párjuknak időre van szüksége. Nekik pedig beszélgetésre, hogy értsék, mi történik gyermekük anyjával testben és lélekben.

A felépüléshez idő kell

„Mivel a várandósság, illetve a szülés során a medencefenéki izomzat többszörösére nyúlik meg, körülbelül hat hónap kell a regenerálódáshoz, a teljes gyógyulás pedig akár éveket is igénybe vehet. A folyamatot siettetni nem lehet, a test jelzéseit komolyan venni viszont »kötelező«. Sok nő tapasztal ugyanis a szülés után hosszabb-rövidebb ideig szexuális érzékelésvesztést, szél- vagy széklettartási problémát, esetleg vizeletinkontinenciát, ami semmiképp nem tekinthető normálisnak. Ilyenkor mindenképp érdemes kivizsgálni a panaszok okát” – mondja dr. Mesterné Tóth Bernadett gyógytornász-medencefenék fizioterapeuta.

A testi regenerálódás mellett az érzelmi egyensúly megteremtése, a szülésélmény feldolgozása és az anyaságba való megérkezés is időigényes, erősen szubjektív folyamat. 

Vagyis miközben a császár- vagy gátmetszés hege gyógyul, és a szoptatás naponta állítja az anyát kihívások elé – cumizavar, méretbeli illeszkedések, vérző-gyulladt bimbók, tejláz, teljesítményszorongás –, az alváshiány és az érzelmi hullámvasút még azokat is gyakran leteríti, akik eredetileg magabiztosan indultak el az anyává válás rögös útján. 

Ráadásul szülés után az anyai szervezetben az ösztrogén mennyisége néhány nap alatt a szülés előttire – vagy még annál is jobban – visszaesik, a szoptatás hatására elvékonyodik a hüvelyfal, és gyakran alakul ki hüvelyszárazság, mely fájdalommal és diszkomfortérzettel, valamint nagyobb fertőzési kockázattal jár. Így aztán senkit sem lephet meg, hogy a tejtől csepegő emlőjű, vérző-fáradt kismama a hathetes orvosi kontrollvizsgálat után is jobban vágyik alvásra, mint szexre. 

Talán épp ez az oka annak, hogy a párok fele a baba születése után legalább két hónapot, további negyedük pedig akár hármat is vár az első együttléttel.

„Az első időszak nehézségei nagyon megviseltek érzelmileg és fizikailag egyaránt. Nagyjából három hónap után kezdtünk egyáltalán magunkhoz térni az éjszakázásból, az állandóan csöpögő anyatejtől, a varratok helyreállásából. Utána kezdtünk próbálkozni, és nagyon nem volt jó” – mondja Csilla.

Szabinának vegyes tapasztalatai vannak:

„Az első szülés után teljesen eltűnt a korábban kifejezetten nagy libidóm, így a gyermekágy utáni első alkalom részemről inkább a »visszarázódásról« szólt. A második szülés után azonban óriási libidóm lett, nehezen tudtam kivárni a hathetes kontrollt is. Tény, hogy a spontaneitást kénytelenek vagyunk feláldozni a logisztika oltárán, ugyanakkor sokkal többet, intenzívebben és bátrabban szeretkezünk. A második szülést követően bővült a szexuális örömforrások köre is. Ilyen például az anális szex, ami előtte soha nem okozott örömet. Most viszont megtapasztaltam ennek az örömteli oldalát, és azóta leginkább én kezdeményezem.”

A szülés utáni szex egészségügyi kockázatai és hatásai

Bár az egyes országokban eltérő ajánlások vannak érvényben, abban mindenki egyetért, hogy a szülést követő két hétben a vérzés és a nem teljesen zárt méhszáj miatt jelentős a fertőzési kockázat, így semmi esetre sem javasolt az együttlét. Később is csak akkor, ha a nő késznek érzi magát rá.

„A kismamák beszámolnak róla, hogy a különböző csoportokban sok szó esik arról, mi normális és mi nem az. Fontos, hogy sokfélék vagyunk, így az is normális, ha valaki már néhány héttel a szülés után késznek érzi magát az együttlétre, és az is, ha valakit akár hónapokkal a baba érkezése után is megrémít a szex gondolata” – mondja dr. Kozma Bence urogynekológus.

„Az első alkalom időpontjának meghatározásához három fontos szakmai szempont van: ne legyen jelen hüvelyi vérzés, elmúljon, vagy nagyban mérséklődjön a fájdalom, és hogy a nő érezzen vágyat a szex iránt.”

A sietség és a siettetés, az érzelmi bizonytalanságok és a kibeszéletlenség hosszú távon is nyomot hagyhat a nő és a férfi önértékelésén, énképén, és megváltoztathatja a párkapcsolat dinamikáját, így érdemes lassan, fokozatosan, a nő igényeit és a női test válaszreakcióit figyelembe véve haladni.

„Az a tapasztalat, hogy ha a vizsgálat nem fájdalmas, várhatóan az együttlét sem lesz az. Hasonlóan fontos információ, hogy a szülés módjától függetlenül gyakori a libidócsökkenés a szülés utáni időszakban, melyhez hozzájárul az újszülött gondozása miatt érzett stressz, az alváshiány és a hormonális változások is. A gyakran jelentkező szülés utáni depresszió szintén gátat szabhat az együttléteknek” – hívja fel a figyelmet dr. Kozma Bence, aki maga is háromgyerekes édesapa. 

„Vitathatatlan, hogy a pici növekedésével, majd érkezésével óriási változáson megy keresztül a nő teste. Ezen változások egy része pedig tartós, és nem mindenki számára fogadható el könnyen.

A saját testkép negatív irányú változása tovább nehezítheti a testi kapcsolatok újraformálódását. Abban mi, szakemberek is egyetértünk, hogy az első és igen lényeges lépés a szülőpár közötti őszinte kommunikáció. Nagyban segítheti a gyógyulást az intimitás újrafelfedezése és annak elősegítése, hogy a kismama ismét érezze, milyen gyönyörű és kívánatos. Hogy legyen ideje megteremteni-megtalálni magában a félelemmentes vágyat.”

Vagyis sietség helyett érdemes megadni a módját, és időt szánni az érzelmi felkészülésre, valamint az előjátékra egyaránt. Ugyanakkor nem árt tisztában lenni azzal, hogy még intenzív, kölcsönös vágy esetén sem lesz feltétlenül minden ugyanolyan, mint a szülés előtt. 

„A szülés utáni első alkalmakkor, főleg, ha gátmetszés is történt, kicsi fájdalom, minimális diszkomfortérzet még belefér a »normális« kategóriába. Azonban, ha ez szex alatt nem csökken, alkalomról alkalomra tartóssá válik vagy fokozódik, akkor érdemes szakemberhez fordulni. A fájdalmat okozhatja ugyanis rosszul gyógyult heg, feszes medencefenéki izomzat, vaginizmus vagy hormonális okokra visszavezethető egyéb probléma is. Mivel a különböző okok eltérő kezeléseket igényelhetnek, fontos a szakszerű kivizsgálás” – hívja fel a figyelmet dr. Mesterné Tóth Bernadett. 

„Feszes medencefenék esetén hatásos a relaxációs kismedencetréning, a biofeedback, valamint különböző manuális technikák. Ugyanakkor vannak gyanújelek – ezekről olvashatsz ITT –, amelyeket érdemes azonnal komolyan venni, és urogynekológust, proktológust, urológust vagy medencefenék-specialista gyógytornászt keresni.” 

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a rendszeres és aktív szexuális élet egészségvédő hatású: nemcsak a vérkeringésnek és a közérzetnek tesz jót, hanem a medencefenéknek is. Igaz ez akkor is, ha a szülés után a medencefenéki alap meggyengült, és akkor is, ha süllyedéses panaszok alakultak ki. 

„Együttlét során fokozódik a hüvelyi vérkeringés, ami segít visszanyerni a hüvely rugalmasságát, támogatva annak regenerálódását. A szex emellett csökkenti a hüvelyszárazságot, orgazmus során pedig indirekt módon erősödik a medencefenéki izomzat.

Amennyiben pedig mindkét fél egyaránt szeretné az aktust, a feszességek is könnyebben oldódnak az együttlét alatt” –hangsúlyozza dr. Mesterné Tóth Bernadett.

Próbálkozunk, mégsem megy: mit tegyél, ha a szex szülés után nem az igazi

Tény, hogy a zavartalan és kielégítő szexuális élet mindenkinek jár. Ahogy az is, hogy a várandósság, illetve szülés nem feltétlenül indokolja annak megszűnését vagy tartós megváltozását. Ha a gyermekágy után nem tér vissza a vágy, vagy az aktusok diszkomforttal, fájdalommal, esetleg más tünetekkel járnak, érdemes azok okát megkeresni.

A tagadás helyett kérjük az egészségügyi dolgozók segítségét, és keressünk fel nőgyógyászt, urogynekológust vagy gyógytornászt, ugyanis a medencefenék és a szexuális élet egészsége nem igazán az a terület, ahol a kivárás vagy az otthoni megoldások célravezetők lennének.

„Önmagában a terhesség is nagy terhet ró a medencefenéki izomzatra, a természetes szülés során pedig még nagyobb mértékű sérülésnek lehet kitéve, illetve még jobban meggyengülhet. Ilyen esetben nagyon körültekintőnek kell lennünk azzal, hogy mit, mikor, milyen esetben javaslunk, ugyanis a nem megfelelően megválasztott eszközökkel akár kárt is okozhatunk”

 – emeli ki dr. Mesterné Tóth Bernadett gyógytornász-medencefenék fizioterapeuta. 

„Idegsérülés vagy jelentősen meggyengült gátizom esetén hüvelyi elektrostimulátor-készüléket szoktunk javasolni, amit a páciens saját otthonában használhat. A viszonylag nagy kínálatból egyáltalán nem mindegy, hogy milyet vásárol a páciens. Másmilyen készülék szükséges egy szimmetrikusan mozgó, másmilyen egy aszimmetrikusan mozgó izomnak, és megint csak mást igényel egy feszes medencefenéki izomzat, aminél először nem az erősítsen lesz a hangsúly, hanem a lazításon! 

Amennyiben nincs nagyfokú süllyedés, és megfelelő mértékben képes összehúzódni a gátizom, hüvelysúlyok vagy gésagolyók is segíthetik a medencefenéki izmok erősítését és a szexuális élmény további fokozását. Feszes medencefenéki izomzatnál szóba jöhetnek a különböző dilatátorok, vagy a manapság már egyre nagyobb népszerűségnek örvendő masszázsterápiás és vibrációs eszközök is.”

Dr. Mesterné Tóth Bernadett nem győzi hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a rosszul megválasztott eszköz vagy a helytelenül végzett gyakorlatok rendkívül veszélyesek. Hosszabb távon ugyanis az is előfordulhat, hogy miközben a nő erősítésre törekszik, valójában gyengíti saját izomzatát. 

Szülés, szex, edukáció

Fura kettősség, hogy míg az egyik oldalon az anyaságot piedesztálra helyezve a kismamákat elsősorban éteri lényeknek tekinti a társadalom nagy része, akik magasztosan táplálják a gyermeket, őrzik az otthon melegét és családot teremtenek, a másik oldalon az emberek egy része fel van háborodva, ha valaki a szülés után „három perccel” nem áll készen a szexre. 

Mind emlékezhetünk arra is, mekkora általános döbbenetet váltott ki annak idején Katalin wales-i hercegné, amikor nem sokkal szülés után belőtt hajjal, nude sminkkel, bájos pasztellruhácskában és Jimmy Choo-ban tipegett, de nem(!) volt lapos a hasa. Forradalmi – kiabálta az összes pletykalap. Valamire, ami teljesen normális – mármint a terhes has látható maradványa, nem a smink-haj kombó szülőszobáról kifele jövet –, csak éppen hajlamosak vagyunk össznépileg hallgatni róla.

Pedig fontos lenne, hogy beszéljünk arról, min megyünk keresztül valójában.

„Az igazság az, hogy a szex az ezredik dolog volt a fontossági listámon a szülés után. Minek akarnám, amikor szanaszét vagyok stoppolva odalent, és azt gondolom, hogy a büdös életben nem akarok több gyereket?! Idővel aztán belátja az ember, hogy a szerelemhez ez is hozzátartozik, csak jó lenne összebújni, aztán jön egyik dolog a másik után. Majd a felismerés, hogy talán már semmi sem lesz olyan odalent, mint régen. Meg persze ott a lógó has, a tejet spriccelő cici, és a próbálkozások közben tutira felsíró baba. Nincs idő vacakolni, ha akar valamit csinálni a pár, akkor gyorsan kell, mert mindjárt ébred a kicsi… Hát pont nem ez kéne egy sérült, fájó testnek” – mondja Csilla. 

„A második szülés után ugyan nem voltak fizikai fájdalmaim, de a krónikus fáradtság, agyonhajszoltság teljesen lenullázott. A hormonjaim, az energiaszintem… minden elbillent. A csiklóm halott volt. Nem jutott el onnan semmilyen inger az agyamig.”

Nem lehet elégszer mondani, mennyire fontos a kommunikáció, illetve hogy miként reagál a partner a nő megéléseire, és milyen mértékben támogatja a társát a közös élet más területein. 

Csilla szerint például „ha egy férj szexre vágyik, előjátéknak a legjobb, ha segít a bevásárlásban, főz vagy takarít, hiszen minél kevesebb a házimunka, annál több a lendület és az energia, amit az anya a szexre fordíthat”. 

Ezzel Szabina férje is egyetért – talán ez az oka annak, hogy náluk a hathetes kontroll után a dolgok gyorsan visszatértek a régi kerékvágásba. 

„A férjem szeretetnyelve a testiségen keresztül nyilvánul meg leginkább, mégsem nyomasztott elvárásokkal. Szerintem ez a kulcs: időt kell adni mindenkinek, hogy megérkezhessen ebbe az új helyzetbe. Vagyis én azt tanácsolom minden kismamának, hogy mindenképpen várja meg, amíg ő maga vágyat érez, és ne engedjen esetleges partneri nyomásnak. Ez nemcsak a kismamákra, de mindenkire igaz. Ismerek olyat, akinek a császársebe szakadt el, mert a partnere nem tudta kivárni a hat hetet, és nyomasztotta, hogy nem lesz baj, tekintettel arra, hogy a hüvelye ép, a hasán van a varrat. Fontos az edukáció, de nemcsak a szülés utáni szex témában, hanem általánosan a szexben. Az a legfontosabb, hogy konszenzuális legyen” – mondja Szabina.

Ezzel a szakemberek is maximálisan egyetértenek. Dr. Kozma Bence urogynekológus is elsősorban a kommunikáció és a segítségkérés fontosságát hangsúlyozza kismamáinak.

„Sem a hat hét, sem a hat hónap nem kőbe vésett szabály.

A legfontosabb támpont, hogy függetlenül az időponttól, ha valaki vágyat érez, de ezt például a fájdalom, vagy bármely más testi változás – például a hüvelyszárazság – akadályozza, szenvedés helyett kérjen segítséget” – mondja. 

„Ezt megfordítva, ha valaki úgy érzi, hogy testileg teljesen felkészült, talán szeretné is az együttléteket, de lelki akadályokba ütközik, akkor is bátran beszélni kell szakemberrel! A cél leginkább az lehet, hogy a megváltozott testi, lelki, családi helyzet a lehető legkisebb mértékben befolyásolja a párkapcsolat ezen fontos részét, közben viszont minden érintett számára is komfortos módon lehessen jelen az aktuális helyzetben.”

Felhasznált források: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Willie B. Thomas

Z. Kocsis Blanka