–

Itt tudjátok meghallgatni a Mindent bele! adását:

A legfenntarthatóbb dolog: amit nem fogyasztasz el

D. Tóth Kriszta 2017 óta közlekedik elektromosan, akkor állt át az Elviszlek magammal is. Azt mondja, az elektromos autózás szemléletváltást hozott az élete szinte minden területére, nem csak az útvonalait tervezi tudatosabban.

„A környezet szempontjából a legkevésbé ártalmas dolog az, amit nem fogyasztunk el.

Tehát én akkor leszek boldog, ha majd mindenki, aki jönni-menni akar, háromszor meggondolja előtte, hogy szükséges-e, nem lehet-e esetleg például összekapcsolódni valaki mással. Ne vedd meg, ne menj el, ha nem muszáj. Mert azzal ártasz a legkevesebbet a bolygónak. Ezt a szemléleti változást épp az elektromos közlekedés hozta el nekem, mert azóta kénytelen vagyok átgondolni azt, hogy kell-e mennem, tehát: tervezek.”

A tudatos tervezés Handrásnál is nagyon fontos, ő az elektromos autóra váltással egy időben költözött vidékre, és  napelem-telepítésbe is beruházott. Azt mondja, aki megengedheti magának az átállást, az néhány év alatt is spórolhat az elektromos közlekedéssel:

„Ha valaki otthon tudja tölteni az autóját, és belefér a költségvetésbe, akkor összességében hosszú távon már olcsóbb lesz. Én bevallom őszintén, a spórolás miatt vettem elektromos autót, mert nem akartam a keresetem felét elkölteni benzines autóra, meg benzinre, meg szervizekre, meg a parkolásra. Egy átlag autós napi 16–24 kilométert közlekedik, ez bőven belefér egy töltésbe.”

Nem tudja mindenki lecserélni az autóját, de nem is kell

Magyarországon körülbelül négymillió autó jár az utakon, ebből tisztán elektromos nagyjából 40 ezer és ugyanennyi a plug-in hibrid. Annak elsősorban anyagi oka van, hogy ez az arány így együtt is csupán két százalék.

Handrás szerint a mindössze ötmilliós Norvégiában például nagyságrendekkel több elektromos autót adnak el, mint hazánkban.

Ennek ellenére mindenki egyetért abban, hogy a tizenéves autókat nem azért nem cserélik le elektromosra a tulajdonosaik, mert ülnek a pénzükön, hanem mert nem telik rá – és az embereknek akkor sem maradna több pénzük autóra, ha dugódíjakkal vagy dízelbüntetésekkel szankcionálnák az elavult kocsik használatát, teszi hozzá Antalffy Dániel. Handrás azért leszögezi, hogy szó sincs arról, hogy ha holnap mindenki elektromosra akarna váltani, akkor meg is tehetné. Nem csak a pénz miatt: nincs is ennyi elérhető elektromos autó a piacon.

Az Allianz Biztosító szakértője felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon, a jelenlegi forgalomba helyezési adatok szerint, 40-50 évet vesz igénybe a teljes autópark lecserélődése. Felvetődik, hogy lehetne abban is gondolkozni, hogy a meglévő, belső égésű motorokkal ellátott autóparkot elektrifikálják – és akár még ez is megtörténhet, hiszen az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág jelen pillanatban is a gépjárműipar. Az elektromos autózás egyébként nem radikálisan új dolog, és évről évre fejlődik, legyen szó az akkumulátorok hatótávolságáról vagy éppen az újrahasznosíthatóságáról, mindez pedig nagyon fontos része az elektromos autózásnak. Mint Handrás mondja, a legújabb modelleket már egymillió összkilométerre tervezik, Antalffy Dániel pedig kiegészíti ezt azzal, hogy már a gyártásnál felmerül az akkumulátorok újrahasznosíthatóságának kérdése. Tévhit, hogy pár év múlva el lehet dobni az aksikat. 

Mi a helyzet az ökológiai lábnyommal?

Kétségkívül, az egyik legvitatottabb kérdés, hogy valóban környezetkímélőbb-e az elektromos autó. 

D. Tóth Kriszta szerint fontos, hogy holisztikusan, a jármű teljes életciklusára vetítve vizsgáljuk meg ezt a témát; az előállítástól az autó elbontásáig. Handrás azt mondja, egyrészt nehéz eligazodni a tanulmányok hitelességét illetően (hiszen például az olajipari vállalatok is készítenek tanulmányokat), de az teljesen egyértelmű, hogy a gyártás során valóban kb. 15 tonna szén-dioxiddal jár ugyan az elektromos autó és „csak” tízzel a benzines vagy dízel előállítása, de utóbbi egyetlen liter üzemanyag elégetésével újabb 2,4 kilogramm szén-dioxidot juttat a légkörbe, tehát

a kezdeti nagyobb környezetterhelés az autók használata során elég hamar kiegyenlítődik, és onnantól fogva a villanyautók irányába billen a mérleg nyelve.

De összességében az is gond a belső égésű motorral hajtott autóknál, hogy ahogy egyre idősebbek lesznek, egyre erőteljesebben szennyezik a környezetet, az elektromos autóknál viszont semmi ilyen kockázat nincs.

Erősen tartja magát az a tévhit is, hogy az elektromos autók nagyobb eséllyel gyulladnak ki, azonban ez teljesen téves: ilyesmire 29-szer nagyobb esély van egy belső égésű motor esetében.

Bár a tűzkárok így is, úgy is nagyon súlyosak, és nehezen olthatók. Az, hogy az elektromos autók esetében nagyságrendekkel nagyobb a biztosítási költség, leginkább azokban fogalmazódik meg, akik autóváltásban vannak, és felmerült az villanyautó-vásárlás lehetősége is. Antalffy Dániel azt mondja, folyamatosan csökkennek az elektromos autók biztosítási díjai, a jól javítható, elérhető modelleknél ma már teljesen reális, megfizethető díjak vannak. Akadnak még olyan modellek, amelyeknél a korábbi tapasztalatok alapján magasabb szervizköltségekkel számolnak, de a biztosítók is folyamatosan követik az aktuális iparági változásokat. Ha kiemelkedőan magas biztosítási díjat látunk, érdemes egyedi ajánlatot kérni, ha az ember már ott tart.

Azért van, ami nem tévhit, hanem valóban nehézség az elektromos autózásban

Az otthoni töltés természetesen nagyon kényelmes, ahogy Handrás összefoglalja, ő olyankor nem „tölt és elüti az időt”, hanem eszik, alszik, mindenféle hasznosat csinál. Egészen más, ha valakinek erre nincs lehetősége sem otthon, sem a munkahelyén. A nyilvános töltők használata valóban gyakran kihívás, nem egységesek az applikációk, megesik, hogy nem működnek jól, ráadásul ott van az időfaktor: míg benzint vagy gázolajat tankolni 10 perc, a töltésre várni kell.

A technológia azonban ezen a téren is fejlődik; a töltési idők folyamatosan csökkennek, és ma már egyre több helyen kötelezően telepíteni kell töltőt (például az új építésű társasházakban).

A beszélgetés végén a beszélgetés résztvevői egyetértenek abban, hogy ezt a döntést csak nagyon átgondoltan érdemes meghozni, mert valóban nem mindenkinek való – egyelőre – elektromos autó. De ha anyagilag belefér, mondjuk, második autónak, elsősorban rövid utakra, és a használója hajlandó elkezdeni tudatosabban tervezni az életét és a fogyasztását, akkor érdemes megfontolni, még az esetleges anyagi és kényelmi kompromisszumok ellenére is – csak fel kell ismerni a szituációt, amikor éppen jó lehetőséggé válik számunkra az elektromos autó.

Itt megnézhetitek a beszélgetést:

Itt pedig elérhetők a korábbi Mindent bele!-adások:

Tóth Flóra