Az ultrafeldolgozott élelmiszerek is függőséget okoznak, mint a nikotin vagy az alkohol
Szénsavas üdítőitalok, gyorskaják, csipsz és csokoládé – nem véletlenül hívják a diétázók bűnözésnek vagy csalásnak, amikor ezeket fogyasztják: régóta tudjuk, hogy egészségtelenek az ilyen ételek és italok. Akadnak, akik képesek teljesen visszafogni magukat, mások csupán néha-néha nem tudnak ellenállni, és sokan vannak, akik egyszerűen képtelenek nélkülük élni, és akkora mennyiségben fogyasztják, ami egyértelműen káros hatással van a testükre. Őket a társadalom akaratgyengének titulálja, olyan embereknek, akik nem képesek uralkodni magukon. Ám egy friss kutatás szerint azok esetében, akik ugyan akarnak, de nem tudnak leállni az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF) fogyasztásával, nem az önuralom hiánya a probléma. Az UPF-ek ugyanúgy függővé teszik az embereket, ahogy a nikotin és az alkohol, a leszokás pedig, ahogy utóbbiak esetében, egyáltalán nem könnyű. Dián Dóri írása.
–
Mik azok az ultrafeldolgozott élelmiszerek?
Azokat az ételeket és italokat hívjuk így, amik számos, többek között mesterséges összetevőkből állnak, alacsony a tápanyagtartalmuk, tele vannak tartósítószerrel, színezékkel és cukorral, de nem spórolják ki belőlük a módosított keményítőt, a hidrogénezett zsírokat, a színezéket és az emulgeálószereket sem.
Összességében: az otthoni konyhákban nem elérhető összetevőket tartalmazó, ipari módon előállított élelmiszereket nevezzük így.
Azt jó néhány éve kimutatták, hogy az ultrafeldolgozott ételek mennyire károsak az egészségünkre: jelentősen növelik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, és elhízáshoz vezetnek. Ráadásul még csak nem is táplálóak, ha ilyen ételeket eszünk, sokkal hamarabb megéhezünk. Nincs logikus érv tehát amellett, hogy olyan UPF-ekkel tömjük magunkat, mint a zacskós leves, gyorskaja, csipsz, csoki, előre csomagolt sütemény, szénsavas üdítő – mégis emberek milliói fogyasztják ezeket nap mint nap.
A miértre mindannyian tudjuk a választ: finomak, valamint könnyen és gyorsan hozzájuk lehet jutni.
Nemcsak nehéz, hanem szinte lehetetlen ellenállni
Sokan az élet egyik nagy igazságtalanságának tartják, hogy az efféle UPF-ek állati finomak, míg ami egészséges, általában annyira nem ízlik nekik. Csakhogy ez nem a természet egyik törvénye: az ilyen élelmiszereket gyártó vállalatok gondosan fejlesztették ki a termékeiket úgy, hogy ellenállhatatlanok legyenek, és minél több fogyjon belőlük.
Amerikai, spanyol és brazil tudósok egy nemrég megjelent, 36 országban elvégzett 281 tanulmány elemzését összefoglaló kutatásban kimutatták, hogy az UPF-eknek nem csupán nehéz ellenállni, hanem egyeseknek szinte lehetetlen.
Az összegyűjtött adatokból megállapították ugyanis, hogy a felnőttek 14, a gyerekek 12 százaléka UPF-függő.
A kutatás vezetője, Ashley Gearhardt, a Michigani Egyetem professzora 2009-ben létrehozta a Yale Ételfüggőségi Skálát a probléma mérésére. „Az alkoholra, a nikotinra, a kokainra és a heroinra vonatkozó sztenderd diagnosztikai kritériumokat vettem alapul, és ezeket használtam az élelmiszerfüggőség vizsgálatára” – magyarázta a Guardiannek. A kritériumok közé tartozik a túlzott fogyasztás, a sóvárgás, a negatív következmények ellenére történő folyamatos fogyasztás és az elvonás. Ha egy embernek két vagy több tünete volt az elmúlt évben, amik „jelentős károsodással vagy szorongással” párosultak, az ételfüggőségnek minősül.
A professzor a kutatásai során találkozott igen szélsőséges esetekkel is: egy kettes típusú cukorbeteg hiába volt tisztában azzal, hogy magas cukortartalmú ételek fogyasztása olyan súlyos következményekkel járhat számára, minthogy elveszíti a látását, amputálni kell egy végtagját, vagy bele is halhat, egyszerűen nem tudott leállni.
Az ilyen eseteket Gearhardt az olyan tüdőrákos emberekhez hasonlítja, akik képtelenek leszokni a dohányzásról.
Mi okoz függőséget?
Azt érdemes rögtön tisztázni, hogy nem minden UPF okoz függőséget. A növényi tejre vagy a tofura nem függ rá senki úgy, mint a csipszre vagy a csokoládéra. Ennek oka, hogy azok az ételek teszik rabjukká elsősorban az embereket, amik nagy mennyiségben tartalmaznak finomított szénhidrátot és/vagy hozzáadott zsírt – például a sós rágcsálnivalók és az édes kekszek, sütemények. Továbbá az adalékanyagok is csak rontanak a helyzeten, ugyanis ezek is hozzájárulhatnak a kutatók szerint, hogy minél több UPF-et fogyasszunk. Például a mesterséges édesítőszerek növelhetik a glükózfelszívó-képességünket, ami magasabb cukorszintet eredményez, és több szénsavas ital fogyasztására ösztönöz.
Azonban az etanollal (ami az alkoholos italokban van) és a nikotinnal ellentétben, a tudósok nem azonosítottak egyetlen olyan vegyianyagot sem, amely felelős az élelmiszerfüggőségért, a probléma inkább az összetevők kölcsönhatásával lehet kapcsolatos.
A függőséget okozó UPF-ekben sokkal több szénhidrát és a zsír van, mint a feldolgozatlan élelmiszerekben, és a kutatók úgy vélik, ezek kombinációja okoz függőséget az agy jutalmazási rendszere miatt.
Mert mi történik az agyunkkal, amikor ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztunk? Az ilyen ételek a dopaminszintünk kiugrását okozzák, amitől jól érezzük magunkat. Aztán ez gyorsan összeomlik, majd pedig magával hozza, hogy rosszul érezzük magunkat, bűntudatunk van. És mivel vágyunk a jó érzés visszatérésére, ezért egyre több UPF-et fogyasztunk – hasonló, mint az alkohol vagy a nikotinfüggőség esetében.
Mindezen pedig az sem segít, hogy minden sarkon ezek az egészségtelen ételek jönnek velünk szembe, ezért sokkal könnyebben és gyorsabban hozzá tudunk jutni, mint az egészséges élelmiszerekhez.
Természetesen attól, hogy valaki megeszik egy tábla csokit, még nem lesz UPF-függő, ahogy az az sem törvényszerű, hogy aki megiszik egy pohár bort, alkoholista lesz.
Azonban a tanulmány szerint minden hetedik ember UPF-függő, úgyhogy valóban súlyos problémával állunk szemben.
Mi a megoldás?
Az ultrafeldolgozott élelmiszerektől való függőség egyelőre nem hivatalos diagnózis, ám a szakértők azt javasolják, hogy aki észreveszi magán, minél előbb kérjen orvosi segítséget, mert egyedül nem fog menni a leszokás.
Ezen felül a kutatók szorgalmazzák a mielőbbi rendszerszintű változásokat: azt szeretnék, hogy a kormányok jobban szabályozzák az UPF-eket gyártó cégeket, és tegyék kevésbé elérhetővé ezeket a termékeket (Magyarországon 2011 óta van a csipszadóként emlegetett népegészségügyi termékadó, amit azzal a szándékkal vezettek be, hogy az egészségtelen ételek fogyasztása csökkenjen).
A szakértők szerint viszont a legnagyobb probléma, hogy a gyerekek tizenkét százaléka UPF-függő, ők ugyanis a legkiszolgáltatottabbak.
A kutatók úgy vélik, a legfontosabb lépés a probléma felszámolásában az lenne, ha betiltanák a gyerekek számára az ilyen ételek eladását, és a termékeken fel kellene tüntetni, hogy ultrafeldolgozott élelmiszert takar a csomagolás, ami rettentően káros az egészségre és függőséghez vezethet.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ miodrag ignjatovic
