–

Az ügy, amelyről most derült ki, hogy már július óta tart, súlyos következményekkel járt az érintett fiatal lányok mentális egészségére nézve. Miriam, az egyik áldozat édesanyja elmondta, hogy a hamis képek terjesztése kapcsán az érintett lányok megrémültek és hónapokig komoly szorongással küzdöttek. Pánikrohamaik voltak, csendben szenvedtek az őket ért online szexuális bántalmazástól, mert féltek elmondani, hogy mi történt. Rettegtek attól, hogy őket hibáztatják majd, és van olyan kislány is, aki azóta sem meri elhagyni a házát. Pedig sajnos az online szexuális bántalmazás megtapasztalása gyerekként már nem ritka jelenség: a WeProtect idén publikált kutatása szerint a megkérdezett európai fiatal felnőttek egyharmadáról osztottak meg az engedélyük nélkül szexuális tartalmú képeket vagy videókat. A kutatás egyik legmegrázóbb megállapítása az volt, hogy Európa-szerte a legtöbb gyerek magára marad a problémával, és csak kis részük fordul segélyvonalakhoz vagy támogató szolgáltatásokhoz segítségért.

A legtöbb gyerek még nincs 14 éves, amikor először találkozik online szexuális tartalmakkal

Azon aligha tudunk változtatni, hogy a gyerekek az életük jelentős részét online élik, használva a fejlődő technológiákat, kellemes és problematikus élményekkel egyaránt találkozva. Ráadásul a kutatások szerint az interneten töltött idő az életkor és az idő múlásával növekszik, 2021-ban már egy átlagos gyerek napi 3,8 órát töltött online az iskolán kívül. A 12–15 évesek 91 százaléka naponta használ azonnali üzenetküldő alkalmazásokat, és a szülők egyre nehezebbnek érzik gyerekeik online tevékenységeinek felügyeletét. A kutatásokból az is kiderült: 13,8 év az az átlagos életkor, amikor egy kiskorú először találkozik szexuális tartalmakkal az interneten.

Amellett, hogy a történet rámutat, miért fontos rendszeresen felhívni a fiatalok figyelmét arra, hogy felismerjék és el merjék mondani, vagy akár anonim módon jelentsék az online szexuális bántalmazás manipulált vizuális- (és akár hang-)anyagokat tartalmazó fajtáit is,

az eset rávilágít arra, hogy nem csak az áldozatokra, de a potenciálisan elkövetővé váló gyerekekre is nagyobb figyelmet kell fordítani.

A jelenleg eljárás alatt álló legalább 11 spanyol kamaszfiú (és szüleik) helyzete érzékelteti, hogy a fiataloknak meg kell érteniük az online világ veszélyeit és az etikus, bántalmazástól mentes digitális viselkedés fontosságát, hogy megelőzhessük a hasonló, traumatikus esetek kialakulását.

A ChatGPT-nek lehet helye az oktatásban, de csak kontrollált módon

Természetes jelenség, hogy a fiatalok a kibontakozó szexuális fejlődésük részeként (is) használják az online teret. A pozitívumok mellett azonban figyelemmel kell lennünk az újfajta vagy a digitális térben fokozottan megjelenő kockázatokra, a káros viselkedés felismerésének esetleges hiányára is.

Egy több mint tízezer gyerek bevonásával készített svéd kutatás feltárta, hogy a fiatalok körében a meztelen képek küldése normalizálódott.

Aggasztó módon elterjedt az áldozathibáztatás, és bár az áldozattá váló fiúk kevésbé kérnek segítséget, mint a lányok, egyúttal azt is nehezebbnek találják, hogy felismerjék saját abuzív viselkedésüket. A gyerekek védelméhez és az online biztonság megteremtéséhez szintén elengedhetetlen lenne, hogy a fiatalok megértsék a digitális világban megjelenő nemi különbségeket, valamint az MI felelős használatának jelentőségét. Érdekes kérdés például, hogyan építhető be a ChatGPT a pedagógiai munkába, megengedjük-e a tanulóknak, hogy ennek segítségével írják meg a házi feladatot, vagy ellenőrizzenek nyelvtanilag egy szöveget, és miként lehet kordában tartani az MI megfelelő használatát. 

Az, hogy a határokat feszegető és kockázatvállaló kamaszok szívesen manipulálják a társaikról készített képeket, eddig is megszokott volt: számos elterjedt applikáció segít nyuszifület varázsolni a kortársak fejére, vagy cicaszerűvé, baba- vagy idős-korúvá változtatni az arcukat. Innen pedig csak egy lépés, hogy az online szabadon elérhető, egész alakos képeket a technológia segítségével felelőtlenül lemeztelenítsék és terjeszteni kezdjék.

Talán az egész csak viccnek indul, ám ezek a tartalmak gyorsan terjedhetnek a közösségi médiában és más online fórumokon, és minden további megosztás jogsértőnek minősül.

A magyar jog szerint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekménynek, gyermekpornográfiának számít többek között, ha valaki a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy(ek)ről pornográf felvételt:

a) megszerez vagy tart (például az internetről letölti a telefonjára),

b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz (például másnak megmutatja a telefonján, vagy kiposztolja egy csoportba),

c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz.

Pornográf felvételnek számít, ami más(ok)nak a nemiségét súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja, beleértve a nem létező személy(ek) valósághű ábrázolását is. A létező személyek bármilyen, így a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott ábrázolása is büntetendő. A bűncselekmény tettese bárki lehet, akár kiskorú is, de Magyarországon a büntethetőségi korhatár alapesetben a 14. életév. 

Az áldozatokkal és az elkövetőkkel egyaránt foglalkoznunk kell

A spanyol eset felhívja rá a figyelmet, hogy az online veszélyek nem csak az áldozattá váló gyerekekre vonatkoznak. Amellett, hogy az ő gyors és hatékony, technikai és lelki megsegítésük kiemelten fontos, figyelnünk kell azokra kiskorúakra is, akik részt vesznek az ilyen tevékenységekben, akár az illegális digitális tartalmak létrehozása, akár ezek (tovább)küldése révén. A potenciális bűnelkövetővé válás ugyanis súlyos következményekkel, traumákkal járhat, és az egész életükre kihathat, akkor is, ha végül nem ítélik el őket.

A rendőrségi eljárás hosszan elnyúlhat, és súlyosan ronthatja a elkövető gyerekek, valamint a hozzájuk közel álló megítélését, tetteik következményeinek belátása pedig súlyos lelki terhet jelenthet.

Nehéz elnavigálni egy olyan digitalizált világban, ahol már alapvetésnek számít a gyerekek hiperszexualizálása, a nők tárgyiasítása és az online pornóhoz való könnyű hozzáférés. Fontos, hogy ne csak a közvetlen áldozattá válást próbáljuk elkerülni, hanem a gyerekekkel közeli kapcsolatban lévő gondviselők, szakemberek arról is beszéljenek, hogyan lehet elkerülni az ilyen helyzeteket. 

A spanyol kisvárosban történt eset talán megdöbbentő és aggasztó, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra, hogy hatására beszéljünk a fiatalokkal a helyes és helytelen online és offline viselkedésről, megértsük tapasztalataikat, meghallgassuk kérdéseiket, és együtt keressük az online világ eddig járatlan útjain való eligazodáshoz szükséges útjelző táblákat. Az almendralejói történet arra is emlékeztet, hogy ha – a jelenleg érintett 11 kiskorú fiú szüleihez hasonlóan – nem szeretnénk azon töprengeni, vajon a gondjainkra bízott gyermek áldozat vagy elkövető-e, akkor ne halogassuk a velük való őszinte, nyitott kommunikációt, és az online világ veszélyeinek, a helyes viselkedés előnyeinek tudatosítását.

Ha gyermekként érintett vagy hasonló esetben, vagy kérdésed van, fordulj bátran a Kék Vonal-hoz!

Ha illegális tartalmat látsz, jelentsd az Internet Hotline-on! 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Yana Iskayeva

WMN szerkesztőség