Tízszer halálosabb, mint a heroin, és világszerte terjed – Ópiumkrízis egykor és most

–

Az első ópiumháborúra ugyanis épp Kína és Nagy-Britannia között került sor

Ez a háború elsősorban a Csing-dinasztia és Viktória királynő Brit Birodalma között zajlott, és egy 1839-től 1842-ig tartó konfliktust eredményezett. A XVIII. és a XIX. században több nemzet is imperialista politikát és rendszert valósított meg az ázsiai kontinensen, többek között Kínában. Számos nemzet gyakorolt jelentős nyomást a kínaiakra, köztük Portugália, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán, az Egyesült Államok és Oroszország.

Kínát akkoriban a Csing-dinasztia irányította, és a kantoni rendszeren keresztül ellenőrizte az ország minden külső befolyását. Ez egy olyan kereskedelmi rendszer volt, amely minden külföldi nemzet számára lehetővé tette, hogy Kínában kereskedjen, de kizárólag Kanton – ma inkább Guangzhou néven ismert – kikötőjében volt erre lehetőségük. Az uralkodó dinasztia korlátozta a kikötőn kívüli kereskedelmet, hogy csökkentsék a Kínára gyakorolt külső befolyást, ami számos frusztrációhoz vezetett az európai kereskedők körében.

Időközben hatalmas kereslet mutatkozott a kínai áruk, különösen a tea, a porcelán és a selyem iránt.

Fellángolt a kereskedelem, az európai nemzetek egyre nagyobb nyomást gyakoroltak Kínára, hogy szüntesse meg a kantoni rendszert, a feszültség pedig fokozódott a Csing-uralkodók és más külföldi nemzetek, elsősorban Nagy-Britannia között.

A háború kirobbanásának másik fő oka a Kína és Nagy-Britannia közötti kereskedelmi egyensúly hiánya volt

A XVIII. században Nagy-Britannia ópiumot árult a kínai kereskedőknek, hogy az országon belül adják tovább, és így oldják az egyensúlyhiányt. A brit birodalom a nemzetközi ópiumkereskedelem jelentős részét kontroll alatt tartotta, azonban a kínai uralkodók – elsősorban az ópium kínai társadalomra gyakorolt hatása miatt – visszaszorították az ópiumkereskedelem egészét.

Ekkorra azonban az emberek munka helyett már inkább az ópiumfogyasztással töltötték az idejüket, úgyhogy a császár 1799-ben teljesen betiltotta a kábítószer árusítását. Az ópiumot minden kínai kereskedőtől elkobozták, és mindenkit, akit rajtakaptak az árusításán, megbüntettek. Ahelyett viszont, hogy a rendelkezés véget vetett volna az ópium használatának, a brit és amerikai kereskedők elkezdték Kínába csempészni az árut. A Csing-dinasztia továbbra is harcolt az ópium használata ellen, és a kínai döntéshozók levélben fordultak Viktória királynőhöz.

A levél azonban állítólag elveszett, és soha nem ért célba, aminek következtében kitört az első ópiumháború.

A Csing-dinasztia szigorú intézkedéseket hozott, lefoglalt és megsemmisített minden ópiumszállítmányt. A britek végül a szabad kereskedelem visszaállítása érdekében megtámadtak és elfoglaltak több kínai területet, köztük Kantont is. A Csing-erők nem voltak ellenfelei a briteknek, hadseregük végül nemcsak győzött, de biztos pozíciót szerzett, ami lehetővé tette számukra, hogy Kínában kereskedjenek, és Hongkongban brit gyarmatot alapítsanak.

A jól működő vállalkozásoknak azonban terjeszkedniük kell, most sem volt ez másként. Egy álincidens következményeként 1856-ban végül kitört a második ópiumháború, ezúttal viszont már más országok is csatlakoztak a brit csapatokhoz. A nagyjából húsz-harmincezer fős angol-francia-indiai sereggel szemben a kínaiak nagyjából kétszázezer embert állítottak fel, de modern fegyverek híján a kínai veszteségek nagyok voltak.

1860-ra az idegen hatalmak egészen Pekingig jutottak, a kínaiak pedig kénytelenek voltak még több területet feladni, és legalizálni az ópiumot.

A XXI. századra fordult ugyan a kocka, de a lényeg nem változott

Az amerikai hatóságok először 2006-ban figyeltek fel a fentanilra. Akkoriban a fentanilfüggőség hirtelen megugrása egyetlen mexikói laboratóriumra volt visszavezethető, így azt könnyű volt bezárni, 2015 óta azonban egészen más a helyzet.

Az amerikai kormány szerint ugyanis kínai laboratóriumokban tömegesen gyártják, hamisan címkézik, kereskedelmi hajókra pakolják, és világszerte árulják a fentanilt.  

A kereskedők gyakran átcsomagolják, hogy egyszerű gyógyszereknek tűnjön, és a dílerek a herointól a fűig mindenhez hozzáadják a rendkívül erős, teljes mértékben szintetikus opioidot. A fentanil tízezerszer erősebb, mint a morfium, és bár halálos adagja sok mindentől függ, nagy általánosságban két-három milligrammra teszik (a heroin esetében ez az arány 30 milligramm), és naponta több mint 175 halálos áldozatot követel Amerika-szerte. A fentanil veszélyességét tovább fokozza, hogy a gyártás során olyan melléktermékek keletkeznek, mint például az MPTP, ami elpusztítja az agy dopamintermelő képességét, és rövid idő alatt a Parkinson-kór kialakulásához vezet. 

A krízisre reagálva az UNODC, az ENSZ kábítószer-ellenes testülete néhány évvel ezelőtt megszavazta, hogy nemzetközi tiltólistára tegyenek két, a fentanil gyártásához használt összetevőt, ugyanakkor tisztában vannak azzal is, hogy ez az intézkedés kevés a probléma megoldásához, a két betiltott komponens ugyanis könnyedén helyettesíthető más vegyületekkel.

Az ehhez hasonló tiltások jellemzően sokkal rosszabb állapotokat eredményeznek, mint amit a korlátozás bevezetése felszámolni hivatott

Érezhető változást eredményezett például, amikor az ENSZ 2008-ban Kambodzsában megsemmisített több mint 30 tonna szafrolt (ami a az ecstasy egyik alkotóeleme), majd a következő évben Thaiföldön további 50 tonnát.

Ennek eredményeként átmenetileg az egész világon visszaesett ugyan az ecstasy forgalma, helyette viszont terjedni kezdtek a Kínában gyártott dizájnerdrogok.

Az addiktológusok szerint különösen problémás ez a fajta korlátozás, az évek óta forgalomban lévő szerek hatását ugyanis jól ismerik, ennek következtében pedig a túladagolással és az elvonással járó tüneteket is képesek kezelni. Újfajta vegyületek esetén azonban sokszor nemcsak a szerhasználók, de a szakemberek sem tudják felmérni a következményeket.

Annak ellenére, hogy az orvosok már több mint negyven évvel ezelőtt felhívták a figyelmet az amerikaiak által főként fájdalomcsillapítóként használt opioidok veszélyeire, úgy tűnik, a helyzet fokozatosan romlik – a megoldás pedig egyelőre távolinak tűnik.

Források: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Darwin Brandis

Mózes Zsófi