–

Ami érezhetően berobbantja a szezont: sütőtökös kávé

Ha egy asszociációs játék során azt mondom: ősz, biztos nagyon sokatoknak a narancssárga tök jut eszébe, hisz nincs szezon sütőtökkrémleves, fahéjas sült sütőtök, sütőtökös rizottó, dísztökös dekor és halloweeni tökfaragás nélkül. Talán ezért is volt akkora dobás a Starbuckstól, amikor 2003-ban bemutatta a sütőtök ízesítésű lattéját, ami azóta is rendületlenül tartja magát a szezonális önkényeztetés szerves részeként. A csavar azonban a tökös kávéban az, hogy sütőtököt valójában egyáltalán nem tartalmaz, csupán azokat a fűszereket, amikkel főleg a mézeskalácsot ízesítjük: fahéjat, szerecsendiót, szegfűborsot, szegfűszeget és gyömbért. Ezt a fűszerkeveréket egyébként az 1930-as években a McCormick & Company dobta piacra azzal a céllal, hogy az őszi főzőcskézések, sütögetések egyik alapja legyen – többek között a sütőtökös pitéé is.

Egy nagy pohár pumpkin spice latte varázsa pedig abban rejlik, hogy az elfogyasztása során egyszerre több érzékszervünk is bezsong az élménytől: a hűvös őszi időben igazán jólesik megmelengetni a kezünket a forró pohár körül, miközben az orrunkat megcsapja az átütően fűszeres illat.

Amikor belekortyolunk a tejeskávéba, akkor az ízén kívül az illatát is érezzük, és ennél a pontnál történik a nagy csoda! Azt talán kevesen tudják, hogy az ízlelés maximum 25 százalékáért felelősek a nyelvünkön lévő ízlelőbimbók, a többit a szaglóhámon keresztül tudja értelmezni a limbikus rendszer. Ezért van az, hogy amikor meg vagyunk fázva, akkor szinte alig érzünk ízeket (amitől még az én étvágyam is el szokott menni, ami nagy csoda, mert még szerelmi bánat idején is annyit falok, mint egy kubikos). Az érzékszervek közül a limbikus rendszerhez pedig egyedül a szaglás kapcsolódik direktben – viszont ide vannak becsatornázva az érzelmek és az emlékek is.

via GIPHY

Az illatok tehát mindenféle képzelettársításokat, fantáziaképeket és emóciókat képesek az emberben beindítani, gondoljunk csak Marcel Proust madeleine-jére. A sütőtökös kávé fűszereinek illatatáról eszünkbe juthatnak régvolt őszök, családi összejövetelek, bekuckózós esték, és tessék, már fel is szabadultak a szervezetünkben a dopamin és szerotonin-löketek, örömöt és elégedettséget okozva. Mindez egy korty okosan megfűszerezett kávénak köszönhetően! Nem csoda, hogy a kávélánc 2003 óta 600 millió adag sütőtök ízesítésű kávét adott el világszerte. 

A legromantikusabb páratartalom, amitől minden valamirevaló költőre helyből rátör a spleen

Véleményem szerint az őszi táj egyik legizgalmasabb, leghatásosabb filtere a köd, ami valójában cseppet sem poétikus: lényegében nem más ez, mint egy réteges felépítésű felhő, melynek alapja a földfelszínt éri el. Akkor alakul ki magas páratartalom mellett, ha a hőmérséklet 2,5–4 fok között van, és megakadályozza, hogy egy kilométernél messzebbre ellássunk. Mégis van benne valami, amitől személyiségtől és ízléstől függően rögvest nosztalgikus, melankolikus, ábrándos, netán művészi hangulatba ringatódunk. De vajon miért? Talán a köd illata miatt? 

Nos, a szaga miatt szigorúan véve biztosan nem, a köd alkotóelemeinek: a víznek és a levegőnek ugyanis nincsen szaga. Amit viszont érzünk ködös időben, az a ködöt alkotó vízcseppekben feloldódó kemikáliák.

A köd illata tehát attól függ, hogy hol keletkezik a köd, lehet fenyő, sár, óceán, fű, avar, vizes aszfalt vagy kipufogóbűz aromájú. 

Talán itt érdemes szót ejtenünk a másik, páratartalomhoz kapcsolódó illatról. Az eső utáni illatot (barátainak: petrichor) egy ausztrál tudós írta le 1964-ben. Komponensei között megtalálható a víz, az ózon, növényi olajok és a geozmin. Ez utóbbi egy olyan vegyület, amire az emberi orr különösen érzékeny: a talajban lévő baktériumok állítják elő, és többek között a cékla földes illatát is ez adja.

via GIPHY

Már a nomád avarok is megőrültek az illatáért… 

…legalábbis remélem! Én ugyanis kirándulni is leginkább ősszel szeretek: ekkor már nincs olyan gatyarohasztó meleg, de még nem fagy rám a hegytetőn a kaptató miatt szétizzadt kabátom, az erdő viszont egészen bódító illatot áraszt magából. Imádom az avar szagát, ami némi nekrofil vonzódásra is utalhat, ez az aroma ugyanis nem más, mint a lehullott, majd szépen lassan elrothadó levelek szaga. A levelek szerepe elsősorban az, hogy fotoszintézissel táplálékot készítsenek a növény számára. Ez azonban sok munkát igényel a növénytől (ahogy a mi szervezetünk számára is az emésztés). Ősszel, amikor több energiába kerül élelmet termelni, mint amennyit ezzel a növény nyerhet, inkább elpotyogtatja a leveleit, amik ezzel a mozdulattal el is pusztulnak. Amikor pedig kilehelik a lelküket, a levélréseiken keresztül (azaz a sztómán át: ez a botanikában a levelek felhámjában található pórus, amely szabályozza a gázcsere sebességét) különféle gázokat bocsátanak a levegőbe, többek között terpént, ami egyébként a növények illatáért, ízéért és színéért is felelős.

Mellette van egy másik anyag is, ami nélkül az erdő avara nem illatozna ily bódítóan: ez pedig egy kozmopolita gombafajta, az úgynevezett Geotrichum candidum, amely mind a hét kontinensen megtalálható, és ami segít a növényeknek szétrothadni.

Az őszi illatok iránti rajongásodban cseppet se szegje a kedved, hogy valójában a természet szezonális szétoszlásának folyamatáért vagy odáig, hiszen ez az időszak amúgy is az elmúlásról, a hibernáció kezdetéről szól (azaz: medvéknek téli álom, influenszereknek bekuckózás). Inkább engedd bele magadat a fahéjas alma, gyömbéres keksz, sütőtökös latte és a ropogó fahasábok világába, vagy pakold tele a lakásodat a szezon legnépszerűbb illataival, melyek egy átfogó kutatás alapján a következők: bergamott, fahéj, borostyán, fűszeres sütőtök, gyömbér, alma, fenyő, gránátalma, füge.

via GIPHY

Neked melyik a legkedvesebb ősz illatod?

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Unsplash/Alex Motoc; Alisa Anton; Annie Spratt

Fiala Borcsa