A texasi iskolai vérengzés hátteréről: ezért nem sikerül korlátozni a fegyvertartást Amerikában
Az Egyesült Államokban történik a legtöbb tömeglövöldözés. Idén például már 213 (!) ilyen tragikus esemény volt, ami azt jelenti, hogy jóval több, mint ahány nap telt el eddig az évben. Egy héten nagyjából tízszer fordul elő, hogy valaki úgy dönt Amerikában: fegyvert ragad, és több ember életét is kioltja. Kedden tizenkilenc általános iskolás gyerek és két tanár vesztette életét a texasi Uvalde-ban egy negyven percen át tartó mészárlásban. A híradások az Egyesült Államokban azóta szinte csak erről az esetről szólnak, hiszen mindenki tudni akarja, mi vihette arra a támadót, hogy gyermekek életét oltsa ki, és miben hibázott a rendőrség. A fegyverpártiak szerint a fegyvertartásra vonatkozó törvények szigorítása nem megoldás, hiszen „egy rossz embert, akinek fegyvere van, leginkább egy jó ember tud megállítani szintén fegyverrel”. Akik pedig betiltanák, vagy legalábbis szigorítanának az engedélyeken, azt mondják, csak a törvények szabhatnak gátat ezeknek a gyilkosságoknak. Fejes Flóra írása.
–
Mi történt pontosan Uvalde-ban?
Egy tizennyolc éves férfi, Salvador Ramos május 24-én, délelőtt fél tizenkettőkor érkezett meg a Texas állambeli tizenhatezer fős település általános iskolájához, majd az épület mögött autójával egy árokba hajtott. Ekkor néhány járókelő megpróbálta megközelíteni Ramos kocsiját, de ő kiugrott és lövöldözni kezdett rájuk. Ekkor hívta valaki először a 911-et, de közben a fiatal férfi akadálytalanul bejutott az iskolába, majd két osztályterembe, tüzet nyitva a tanulókra és a pedagógusokra. Az egyik kislány félelmében felhívta a rendőrséget, hogy megmentse osztálytársai életét. A rendőrök közben bejutottak az épületbe, többüket a támadó meg is sebesítette.
A lövöldözésben összesen huszonegy ember halt meg, tizenhét pedig megsérült. Eddig Texasban még soha nem haltak meg ennyien iskolai lövöldözésben.
Ramos nagyjából száz lövést adott le az ámokfutása alatt, végül a határőrség speciális egysége lőtte le, és már a helyszínen életét vesztette.
Később kiderült, hogy a kegyetlen támadás előtt a nagymamáját is arcon lőtte, aki túlélte a támadást, de kritikus állapotban van. Az idős nő jelenleg még képtelen a beszédre, hiszen a golyó áthatolt az arca jobb oldalán. Ramos szóváltásba keveredett aznap a nagymamájával, ezért ránthatott fegyvert. Az idős nő kétségbeesetten kiabált a támadás után a szomszédoknak.
Ramos, mielőtt elindult otthonról egy online megismert német kamaszlánynak leírta, mit tett idős rokonával, és három üzenetet is küldött arról, mire készül az iskolában.
Ki volt Salvador Ramos?
Azok, akik ismerték a támadót, magányos emberként írták le, akinek nagyon kevés barátja volt, és szinte sosem mozdult ki otthonról. Egy helyi középiskola diákja volt, a nagyszüleivel lakott, és az iskola mellett egy gyorsétteremben, egy Wendy'sben dolgozott. A vendéglátóhely menedzsere azt mondta a CNN-nek, hogy Ramos csendes volt, és nem igazán barátkozott a kollégáival, csak letudta a műszakot, felvette a fizetést, és hazament.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Egy volt iskolatársa szerint a többiek sokat gúnyolták a visszahúzódó Ramost szegényes ruhái és családja anyagi helyzete miatt. Sőt, volt, aki iskolai lövöldözőnek csúfolta – jóval azelőtt, hogy valóban elkövette volna élete utolsó napjának borzalmait.
Egy diák, aki a barátjának nevezte, azt mondta, gyakran játszottak X-boxon együtt. Ő az, aki azt mondta, egyszer Ramos mutatott neki egy fotót az AR-15-ös fegyverről, amit vett, és a rengeteg magazinról is, amelyek kifejezetten fegyverpárti olvasókhoz szólnak. Fegyvereiről Ramos a közösségi oldalán is posztolt.
Édesanyja szerint hajlamos volt az agresszióra, és gyakran dühbe jött. A nyomozók egyelőre nem találtak arra utaló dokumentumokat, hogy a támadónak bármilyen mentális betegsége vagy büntetett előélete lett volna.
Miben hibázott a rendőrség?
A hét elején Texas kormányzója, Greg Abbott még dicsérő szavakkal illette a rendőröket, akik gyorsan reagáltak, és elképesztő bátorságról tettek tanúbizonyságot. Ám amióta az eseményekből egyre több részlet lát napvilágot, a nyilatkozatok hangvétele is változott.
A szemtanúk szerint a hatóságok rengeteget késlekedtek, mire beértek az épületbe. Egy apa, akinek a negyedik osztályos kislánya életét vesztette a támadásban, azt mondta a CNN-nek, hogy a rendőrök egyáltalán nem tűntek úgy, mint akik fel vannak készülve egy ilyen eseményre.
Amikor a szülők a helyszínre értek, követelni kezdték a rendőröktől, hogy menjenek be, sőt, akadt, aki már maga indult volna a gyerekek megsegítségére, de megbilincselték, arra hivatkozva, hogy akadályozza a rendőrség munkáját.
„Ha úgy látnám, hogy az segít, bocsánatot kérnék” – mondta Steven McCraw a texasi közbiztonsági hatóság szóvivője, aki megerősítette, hogy sajnos negyven perc is eltelt, mire a rendőrök bejutottak az osztályterembe, ahová a támadó bezárkózott. A rendőrök túl sokáig várakoztak az ajtó előtt, amíg a kulcsra vártak az iskolai gondnoktól.
Mi kellene ahhoz, hogy ne legyen több ilyen tragédia Amerikában?
A tömeglövöldözések száma az Egyesült Államokban a legmagasabb a világon, a tavalyi évben például 693 volt. A CDC, vagyis az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ statisztikái szerint a fiatalok körében már nem az autóbaleset a vezető halálok, hanem a fegyveres támadás.
A fegyverpárti érvelések szerint a merénylők mentálisan sérültek, és sokszor pillanatnyi felindulásból követik el tettüket, ám a valóság a szakértők szerint az, hogy a legtöbb esetben egy nagyon is átgondolt, kitervelt mészárlás történik. Volt olyan támadó, akinek még arra is maradt ideje, hogy élőben közvetítse az eseményeket.
A fegyvertartás kérdése Amerikában elképesztően átpolitizált téma, a demokraták jellemzően szigorítanának a jelenlegi törvényeken, a republikánusok egy része pedig tíz körömmel ragaszkodik a jogához, hogy fegyvert vásárolhasson, sőt, nyilvános helyre is vihesse azt. Az előbbi csoport szerint a hihetetlen mennyiségű fegyver az oka a rengeteg tömegmészárlásnak, meg persze az, hogy könnyű ezekhez hozzájutni. Az utóbbiak szerint viszont a mentális betegségek. illetve az, hogy nincs ott a helyszínen valaki, akinek szintén van fegyvere, és megállítaná a támadót. (Ahogy a helyiek mondják: „The only thing that stops a bad guy with a gun, is a good guy with a gun”.)
Ezzel az érveléssel az a hiba, hogy egyetlen más országban sincs ennyi mészárlás (még ott se amúgy, ahol szintén legális a fegyvertartás, Svájcban vagy Új-Zélandon) – tehát a probléma mégis csak a törvényekben és a fegyvertartás kultúrájában keresendő.
A társadalmi támogatottság a szigorításra egyébként meglenne, az amerikaiak 51 százaléka támogatná a félautomata fegyverek terjesztésének betiltását. A fegyverlobbi és a kongresszusban ülő republikánus képviselők álláspontja miatt azonban a szigorítás egyelőre nem tűnik lehetségesnek.
Fejes Flóra
Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt kép: Getty Images/Brandon Bell
