–

1. Harminc éve védi törvény a gyerekek jogait

Noha a gyerekjogok ismertsége hazánkban híresen alacsony, talán már senkinek nem hangzik idegenül, hogy a gyerekeknek joguk van például a tájékoztatáshoz, véleménynyilvánításhoz, védelemhez, a megkülönböztetés tilalmához. Mégis, 2021 közéleti vitái azt tükrözték, hogy harminc évvel az ENSZ gyermekjogi egyezményének kihirdetése után sem értjük, hogy mit jelentenek ezek a jogok valójában.

Hogy például nem a szülő joga a szexuális felvilágosítás, hanem a gyereké; hogy a gyerekek védelme csak a tájékoztatásukkal és meghallgatásukkal lesz hatékony; vagy hogy a jogok nem függenek a kötelességek teljesítésétől.

2. Szigorúbban lép fel a törvény a „pedofil bűnelkövetőkkel” szemben

A júliustól hatályos jogszabály-módosítások keményebben lépnek fel a gyerekek ellen szexuális erőszakot elkövetőkkel szemben. Szigorodott a büntető törvénykönyv, emelkedtek a büntetési tételek, módosították az elévülés, a foglalkoztatástól való eltiltás szabályait, és létrehoztak egy nyilvántartást a szexuális elkövetőkről. A szakmai szervezetek fontos előrelépésként értékelték a változtatásokat, azonban hangsúlyozták: a megelőzés és az áldozatok segítése szempontjából átfogóbb intézkedések szükségesek, amelyben a tájékoztatás lenne a kulcs. Ráadásul a köztudatban „pedofiltörvényként” élő törvény nevében nagyon félrevezető, mert a szexuális bántalmazást legtöbbször nem a definíció szerinti pedofilok követik el (tehát azok, akik kizárólag egy pubertáskori változás előtt álló test látványától éreznek nemi izgalmat), hanem a gyerekkel bizalmi kapcsolatban álló, sokszor közeli hozzátartozók vagy a családhoz közel álló személyek.

3. LMBTQ-ellenesség és tabusítás a szexuális nevelésben

Minden hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére, az új jogszabály-módosítások összemosták a pedofíliát a homoszexualitással, és a szexualitást tabusító intézkedéseket vezettek be. Megtiltották a homoszexualitás és a nemváltás „megjelenítését” és „népszerűsítését”, valamint a szexualitás „öncélú ábrázolását” a 18 év alattiak körében, és már csak az állam által nyilvántartott szervezetek tarthatnak a témában iskolai foglalkozásokat. Az Országgyűlés megszavazta, hogy 2022-ben népszavazást is tart a kérdésben. A kirekesztő, tabusító intézkedések és a gyűlöletkeltés súlyosan sértették az LMBTQ-gyerekek, -családok jogait, és a legfájóbb üzenetet küldték számukra. Hátraarcot csináltak az időben a szexuális nevelés terén, gyengítve a gyerekek egészséges szexualitásának kialakulását és erőszakkal szembeni védelmét.

4. A politikai érdekek felülírták a gyerekek védelmét és jogait

A választás előtti évben a politikusok mindent megtettek népszerűségük fenntartására és növelésére – akár a gyerekek hátán kapaszkodva is. Szinte minden pártból láthattunk képviselőket, akik saját gyerekeikről vagy a másokéiról készült képekkel, akciókkal kampányoltak, biodíszletet csinálva belőlük kampányrendezvényen, vadászkiállításon, közösségi oldalakon. Ami pedig még rosszabb, a kormányzati kommunikáció teljesen átpolitizálta a gyerekek védelmét: a szakmai és személyes kérdésből politikai törésvonalat csinált.

A kiskorúak védelmére fogtak politikai lépéseket, megtelt az ország a gyerekekre hivatkozó óriásplakátokkal, és gyermekvédelmi kérdésként címkéztek politikailag motivált, szakmailag értelmezhetetlen kérdéseket – élen az említett népszavazással –, amelyek elvonták a figyelmet az igazi problémáktól.

Ez szinte megszüntette a valós diskurzus lehetőségét, és súlyos károkat okozott annak megértésében, hogy mitől és hogyan kell megvédeni a gyerekeket, és hogy mik azok a gyerekjogok.

5. Elkészült az EU gyermekjogi stratégiája – majd Magyarország megvétózta annak támogatását

Több év szakmai egyeztetés és tízezer gyerekkel történő konzultáció után 2021 tavaszán az Európai Bizottság elfogadta az EU gyermekjogi stratégiáját, és a gyerekszegénység felszámolását célzó Gyermekgarancia nevű kezdeményezést. Magyarországnak nincsen hasonló ütemterve, cserébe annyira tartott „az LMBTQ-aktivisták iskolai propagandájától”, hogy – bár az nyomokban sem szerepelt az EU stratégiájában – az Európai Tanácsban megvétózta annak támogatását.

A politikai döntés tükröt tart a gyerekek valódi helyzetéről a politikai agendán, és a hatékony fellépés szempontjából elengedhetetlen szembenézés és együttműködés hiányát példázza. 

6. Elérhetők lettek a koronavírus elleni védőoltások a gyerekeknek, de a járvány hosszú árnyékot vetett az oktatásukra és fejlődésükre

Tavasszal a 16 év felettiek, júniusban a 12 év felettiek, november végén pedig már az 5 év feletti gyerekek számára is engedélyezték a koronavírus elleni védőoltásokat. A védekezés javult, erősödött a gyerekek vélt és valós biztonságérzete, és bejáratódtak a digitális oktatás hétköznapjai.

A tavalyi tanévet azonban a többség csak kipipálta, végigszenvedte, és jelentős veszteségeket okozott mind a diákok, mind a tanárok teljesítményében és motivációjában. Ősszel, a tantermekbe való visszatéréssel, világossá vált, hogy ez a számonkérésre építő, egyenlőtlenséget toleráló oktatási rendszer kudarca is. Ezzel együtt a koronavírus hatása nem az iskolai teljesítmény terén, hanem a társas kapcsolatok hiánya okán volt a legdrámaibb.

7. Sokat romlott a gyerekek mentális egészsége

2021-re egyre több adatunk van arról, hogy a bezártság és a járvány súlyos negatív hatással volt a gyerekekre, különösen a kamaszokra.

Leginkább a szorongásos, depresszív és pániktünetek erősödtek fel, megnőtt az ehhez kapcsolódó öngyilkossági gondolatok és kísérletek száma, a szerhasználat és az önsértés gyakorisága, a gyermekpszichiátriák pedig kapacitásaik határához értek.

Az UNICEF hazai kutatása szerint a szülők fele szerint romlott a gyermekük mentális egészsége a járvány alatt, és kétharmaduk úgy érezte, hogy nem kapott ebben érdemi segítséget. Ebben a helyzetben különösen ironikus, hogy a kormány pluszakadályokat gördített a gyerekek mentális egészségét célzó programok elé. A szexualitáson kívül a drogprevencióval, online biztonsággal kapcsolatos, és a gyerekek testi, lelki fejlődését befolyásoló minden iskolai foglalkozást állami engedélyhez kötötte, de arról azóta is hallgat, hogyan lehet azt megszerezni.

8. Változtak a válás szabályai

A novemberben elfogadott törvénymódosítás lehetővé tette, hogy a bíróság a szülők egyikének kérésére, megegyezés hiányában is elrendelje a közös szülői felügyeletet. Bevezették a váltott gondoskodás és a gyermekjogi ügygondnok kirendelésének lehetőségét, és rövidítették a családjogi eljárások határidejét is. Ezek a jogi megoldások támogatni tudják a szülők együttműködését és a gyerekek mindkét szülővel való kapcsolattartását, mindamellett – ahogy a szakmai szervezetek kiemelték – nem nyújtanak megnyugtató garanciákat a gyerekek bántalmazásának és elhanyagolásának eseteire.

A szülőkkel való kapcsolattartás a gyerekek joga, nem a szülőé, ám ahhoz, hogy a gyerek legfőbb érdeke érvényesüljön, mellé kell tenni azokat a segítő eszközöket (például családterápia, mediáció, pszichoedukáció), amelyekkel csökkenthető a gyerekek konfliktusoknak való kiszolgáltatottsága. 

A tiltás soha nem volt megoldás – Öt évtizeddel az amerikai nők döntési jogát garantáló ítélet után is az abortuszról vitatkozunk

WMN Ügy – 2021. december 27. – MZS

 

9. Folytatódott a gyerekvédelem átszervezése és benne az egyház térnyerése

A gyerekvédelemben túlsúlyba kerültek az egyházi fenntartású szolgáltatók. Áprilisban három megye nevelőszülői hálózatát vette át teljesen a református egyház, júliustól pedig a fővárosi hálózat került egyházi fenntartás alá. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató alá tartozik a szakellátásban élő gyerekek több mint harmada, megközelítőleg hétezer gyerek. Ezzel az állam szinte teljesen kivonult a nevelőszülői ellátásból, az egyházaknak járó kiegészítő állami normatíva miatt pedig az önálló civil szereplőket is kiszorította. Állami gondoskodás helyett lassan egyházi gondoskodásba vételről beszélhetünk. Az átszervezések további példája az új, országos hatáskörű, debreceni székhelyű intézmény, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat létrehozása, amelyet júliusban nyitottak meg.

10. Képet kaptunk a testi fenyítés társadalmi megítéléséről

Míg tavaly a szexuális erőszakkal, kizsákmányolással kapcsolatos ügyektől volt hangos a sajtó, 2021-ben inkább a testi fenyítés, szóbeli bántalmazás került előtérbe. Ezért elsősorban az úszó olimpikonok és sportolók kiállásának lehetünk hálásak, akik bár nem kifejezetten a gyerekkorra vonatkoztatták saját rossz tapasztalataikat, de felélesztették a vitát arról, hogy az erőszak nem lehet része a nevelésnek, motiválásnak, fegyelmezésnek.

A Hintalovon kutatása szerint Magyarországon tízből kilenc felnőtt válaszadó úgy gondolja, hogy a fizikai erőszak akkor sem elfogadható, ha a szülő ideges, tízből nyolc felnőtt szerint a pofon vagy az elfenekelés nem hatékony fegyelmezési módszer.

Mégis, a válaszadók szerint tízből hat szülő elfenekeli, megüti, megpofozza, tízből három szülő övvel, bottal megveri a gyerekét, és tízből két felnőtt avatkozna közbe, amikor szemtanúja annak, hogy egy másik szülő/felnőtt fizikailag fenyít egy gyereket.

Lényegi kérdés, hogy a közösség ilyenkor hogyan reagál, félrenéz, vagy kiáll az erőszak ellen. Ezért is biztató, hogy úgy fordulunk 2022-re, hogy decemberben szakmaközi összefogás indult a gyerekek sportban való védelméért.

 Németh Barbara

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/gawrav