„A Covid-19 járvány jól szemlélteti, milyen nagy szükségünk is van a tudományra” – Interjú Susan Schneegansszel, Az UNESCO jelentése a tudományról című kiadvány főszerkesztőjével

–

Kis Zsuzsa/WMN: Ebben a fura évben, a Covid árnyékéban a tudományos kutatás nagy hatással lehet a mindennapjainkra, például a koronavírus elleni oltás fejlesztésére. Nem véletlen az idei tudomány világnapjának a témája sem: „A tudomány a társadalom szolgálatában a Covid idején”. Mit tehetünk a terjedő összeesküvés-elméletek ellen?

Susan Schneegans: „Tudni kell megőrizni a józan eszünket.” A XVIII. századi francia filozófusok előszeretettel idézték e – Arisztotelésznek tulajdonított – mondást, amikor a józan ész uralmát hirdették a babonaság felett.  

Küzdenünk kell a félreinformálás ellen, amelyek a közösségi oldalakon különösen gyorsan terjednek. A dezinformáció, az összeesküvés-elméletek célja, hogy eltereljék az emberek figyelmét, kétségeket, zavaros gondolatokat ültessenek el a fejükben, hogy ezáltal könnyebben lehessen manipulálni őket.  

Ráadásul egyes dezinformációs kampányokkal azt akarják elérni, hogy válság idején a tudományt bűnbakként kiálthassák ki, de legalábbis hiteltelenítsék, minimalizálják a jelentőségét. Ez persze nem új jelenség, elég csak az elmúlt évszázadok boszorkányüldözéseire gondolni, de manapság az internetnek köszönhetően egy fake news a futótűz gyorsaságával terjedhet el a világhálón.  

Ma a Covid-19 járvány jól szemlélteti, milyen nagy szükségünk is van a tudományra: segít a baj beazonosításában és kezelésében, az oltások fejlesztésében, valamint segít elkülöníteni a tényeket a téveszméktől.

A nemzetközi tudományos együttműködés nagyon fontos a fejlődés szempontjából. Kiváló példa erre, hogy az új koronavírus genomját kínai tudósok azonosították, majd osztották meg online még januárban, ezek alapján európai tudósok gyorsan kidolgozhatták az első szűrővizsgálatot, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is elismert, majd közzétett. 

Az internet nemcsak a dezinformációt, de az magas szintű nemzetközi tudományos együttműködést is elősegíti. Elárulok egy konkrét adatot, amelyet egyébként 2021 áprilisában fogunk publikálni Az UNESCO jelentése a tudományról még készülő számában [1]: jelenleg a világszerte elkészített tudományos publikációk csaknem egynegyedének (2019-ben 23,5 százalékának) külföldi társszerzője van. Ez már növekedést jelent a 2015-ös adatokhoz képest, de lehet még ennél magasabb is. Az Európai Unióban megjelent cikkek esetében ez az arány már 46,5 százalék (2015-ben még 41 százalék volt). Az együttműködésben – nem meglepő módon – a fejlődésben lévő országok tudósai járnak élen: tíz cikkből hét nemzetközi összefogás gyümölcse, hagyományosan az északi félteke kutatóival, de egyre gyakrabban déli országokéival is.

A Covid-19 járvány elleni küzdelem is világosan megmutatja, hogy a különböző felek ereje egyesítésével vagyunk mi, emberek, igazán ütőképesek: és nem csupán a nemzetközi szintű tudományos együttműködést, de a tudósok, a döntéshozók, a magánszektor, az ipar, az egészségügyi szakemberek és a civil társadalom közötti párbeszédet is erősíteni kell. 

Nem beszélhetünk kizárólag egy-egy országhoz kötődő oltásról, hiszen ahogyan a WHO is megállapította, senki nem lesz addig biztonságban, amíg mindenki nem lesz biztonságban. 

A Covid-válság idején az úgynevezett nyílt innováció egy másik jó példa a hatékony együttműködésre. Itt megint egy egészen friss, még publikálatlan esetet idéznék. Sok országban okozott nehézséget a lélegeztetőgépek hiánya, hallhattunk róla, milyen mértékben tombolt az amerikai kontinensen a koronavírus.

Kolumbiában az Antioquia Egyetem mérnökei a San Vicente de Paul Kórházzal egyeztetve és a Ruta N Medellin üzletfejlesztési központ támogatásával megterveztek egy alacsony költségű lélegeztetőgépet, majd nyílt forráskóddal tették online elérhetővé. Így a korábban mással – háztartásigép-, vagy éppen autógyártással – foglalkozó üzemek átállíthatták gyártósoraikat. A lélegeztetőkészüléket az Invima Intézet jóváhagyta. Itt is láthatunk egy példaértékű együttműködést az állami és a magánszektor, az oktatók, a kórházi személyzet és az ipar között. 

Az úgynevezett nyílt tudomány mindenki számára lehetővé teszi a tudományos információk és adatok megosztását. 

Az UNESCO jelenleg pont erről, a nyílt tudományról szóló ajánlást készíti elő, amelyet 2021 végén terjesztenek a tagállamok elé, hogy jóváhagyják. 

K. ZS./WMN: Beszéltünk a tudomány jelentőségének aktualitásáról. De hogyan szolgálhatja a tudomány a békét és a fejlődést? És egy olyan világszervezet, mint az UNESCO hogyan tudja ezt elősegíteni?

S. S.: Az UNESCO a tudományos együttműködés és a tudományos diplomácia propagálásával tud mindehhez hozzájárulni. Évtizedek óta koordinálja például az alaptudományok, az ökológia, a geológia, az óceánnal és a vízzel foglalkozó tudományághoz tartozó programokat, amelyekhez a résztvevő tagország szakértői hozzájárulnak egy adott nemzeti bizottságon keresztül (például hidrológiai bizottság). A környezetvédelem és a geológia területén világszervezetünk azokkal az országokkal kollaborál, amelyek geoparkokat vagy bioszféra-rezervátumokat szeretnének létrehozni. 

A bioszféra-rezervátum egy olyan területi egység, amelynek lakosai arra törekednek, hogy az őket körülvevő természetet tisztelve, zöldebb termeléssel, környezetkímélőbb társadalomban éljenek – ez lehet például a napenergia fejlesztése vagy egy felelősségteljesebb mezőgazdaság is. Ma a világ több mint 120 országában 700 ilyen található, például Costa Rica területének felét bioszféra-rezervátumok borítják. Magyarországon hat bioszféra-rezervátum létezik, köztük az egyik a Horvátországgal együtt, 2012-ben létrehozott Mura-Dráva-Duna bioszféra-rezervátum. Elképzelhető, hogy ez egy nap öt országot felölelő bioszféra-rezervátummá válhat. 

Hadd idézzek egy másik, látszólag kissé absztrakt, valójában a mindennapi életünket nagyon is érintő ügyet. A környezetvédelem területén az UNESCO a Biodiverzitással és ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudományos-politikai platform (IPBES) egyik szponzora. A platform 2020 novemberében tett közzé egy riasztó szakértői jelentést, amely elmagyarázza, hogy 

az olyan emberi tevékenység, mint az erdőirtás, a vadon élő állatok kereskedelme, valamint a mezőgazdaság kiterjesztése és intenzívebbé válása is a Covid-19 járvány oka, még akkor is, ha a vírust vadállatok hordozzák. A fokozódó emberi aktivitás növeli a jövőben a járványok kockázatát. 

Az IPBES jelentés becslése szerint 1,7 millió vírust még nem fedeztünk fel, és ezek fele vélhetően az embereket is megfertőzheti. A jelentés becslése szerint a jelenlegi járvány költsége nyolc-tizenhat billió dollár volt csak 2020 júliusáig. Ezért a platform szorgalmazza egy világjárványok megelőzését szolgáló kormányközi tanács felállítását. 

És ezzel meg is érkeztünk az idei tudomány világnapja alkalmából szervezett online konferenciához, melynek eladója lesz: Melina Sakimaya biológus és a környezeti igazságosság aktivistája, prof. Amon Murwira, Zimbabwe felsőoktatási-, tudományos-, innovációs- és technológiai fejlesztési minisztere, Zakri Abdul Hamid, a malajziai Multimédia Egyetem kancellárja és prof. Edith Heard, az Európai Molekuláris Biológiai Tudományok Laboratóriumának igazgatója, brit epigenetikai kutató, aki egyébként az X-kromoszómák inaktiválásával kapcsolatos tanulmányairól ismert, és részletesen bemutatja a Covid-19 elleni kutatások küzdelmét. 

De 1950-ben, az akkor még csak ötéves UNESCO irányításával alapították meg a CERN-t is, azzal a szándékkal, hogy a második világháborúban még ellenséges országok tudósai egy fizikai kísérleti kutatóközpontban dolgozhassanak együtt, elősegítve így az országok közötti tudományos kapcsolatok, barátságok kialakulását. A tizenkét alapító európai ország között volt az NSZK és Olaszország is.

Maga az UNESCO is hasonló megfontolásokból született 1945-ben, hogy a világháborúban elszenvedett borzalmak után békés együttműködést biztosítson a világ – korábban – gyakran szembenálló nemzeteinek a kultúra, az oktatás és a tudomány területén.

A tudományos diplomáciához visszatérve: nemrégiben az UNESCO támogatta a SESAME központ létrehozását is (Szinkrotronsugárzás a kísérleti és alkalmazott tudományok számára a Közel-Keleten), amely Jordániában működik 2017 óta. Amellett, hogy ebben a világszínvonalú részecskegyorsítóban élvonalbeli kutatást végezhetnek a régió kutatói, a tudományos diplomácia példamutató sikere is, mivel ez a projekt Ciprus, Egyiptom, Jordánia, Pakisztán, Törökország, a Palesztin Hatóság, Izrael és Irán képviselőt ültette egyazon asztal köré. 

A CERN és az UNESCO együttműködésében például 2009 és 2012 között afrikai informatikusokat és könyvtárosokat képeztek az Invenio digitális platform használatára. Ez a nyílt hozzáférésű digitális könyvtár megkönnyíti a dokumentumok tárolását és megosztását, amely segít megőrizni többek között a tudományos értekezéseket és a történelmi dokumentumokat is. Ez hasznos lehet például egy külföldön élő menekült kutató számára, aki dokumentumai nélkül volt kénytelen elhagyni hazáját. 

K. ZS./WMN: Arra is kíváncsi lennék, hogy miért volt szükség egy ilyen hosszú nevű világnapra? Miért kellett hozzátenni, hogy a „tudomány a békéért és a fejlődésért”? A tudomány hatása lehet pozitív és negatív is, a felhasználásától függ.

S. S.: Így van. A tudomány és a technológia jó célokra is használható, de nem csupán azokra. Egy technológiának lehet kettős, polgári és katonai felhasználása is, mint a drónok esetében.  

Egy új technológia a készítésekor nem tervezett alkalmazásokban is használható, például a globális helymeghatározó rendszert (GPS) eredetileg az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma tervezte katonai célokra, de később, felfigyelve a benne rejlő kereskedelmi lehetőségekre, polgári felhasználásra adaptálták. De beszélhetünk egy másik, mindent felforgató témáról, a mesterséges intelligenciáról is, amelyben egyszerre van óriási lehetőség, de veszélyt is jelenthet. Az UNESCO megpróbál elébe menni, felkészülni a ma még csak gyerekcipőben létező technológia felhasználására etikai szempontból: létrehoztunk egy szakértői bizottságot, amely nemzetközi ajánlásokat terjeszt majd a tagországok elé 2021 végén.   

Az UNESCO küldetése a béke és a fejlődés előmozdítása a világon. Ez a világnap tehát csak ennek a küldetésnek a tükre.

Ma inkább fenntartható fejlődésről beszélünk, különösen azóta, hogy az ENSZ tagállamai 2015-ben elfogadták A fenntartható fejlődés 17 célja 2030-ig című egyezményt.  Az általam szerkesztett Az UNESCO jelentése a tudományról című kiadvány egyik célja az, hogy a tudományos irányítás szemszögéből figyelemmel kísérje az országok fejlődését a saját fenntartható fejlődési céljaik felé. 

Világszervezetünk egyébként azoknak a fejlődő országoknak, amelyek kérik, segítséget nyújt nemzeti tudományos politikájuk kialakításában és felülvizsgálatában is.  

K. ZS./WMN: Sokan azt állítják, hogy a XXI. század a nők évszázada lesz. Ennek számos kisebb-nagyobb jelét láthatjuk, de már az a tény is jelzésértékű, hogy az UNESCO jelenlegi főigazgatója immár második alkalommal nő, Audrey Auzoulay. A hagyományosan férfiak által uralt tudományos életben is egyre több nő kap megérdemelt elismerést, gondolok itt az idei év kémiai Nobel-díjazottjaira, akik nem mellesleg 2016-ban elnyerték a L’Oréal-UNESCO Nők a tudományban-díjat is.

S. S.: Igen, 2020-ban a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer Doudna kapta meg a kémiai Nobel-díjat, négy éve pedig a L’Oréal és az UNESCO említett közös díját is elnyerték. A két genetikus kifejlesztett egyfajta „molekuláris ollót”, amely képes módosítani az emberi géneket. A L’Oréal-UNESCO Nők a tudományban díja húsz éve létezik, és évente mind az öt kontinensről egy-egy kivételes tudósnőt jutalmaz százezer dollárral. 

A cél pontosan az, hogy megváltozzon a nőkről való gondolkodás a tudományos világban, ezért nemzeti és nemzetközi kutatási ösztöndíjakkal is támogat ígéretes női tudósokat.

Ezzel kapcsolatban megemlítenék egy másik ünnepet, a „nők és lányok a tudományban nemzetközi napját”, amelyet minden évben február 11-én ünneplünk. 2021-ben ebből az alkalomból az UNESCO egy tanulmányt fog kiadni a nőkről és a digitális forradalomról [2], amelynek szerzői megállapítják, hogy noha a nők a természettudományokban számszerűen már elérték az egyenlőséget, de az olyan ágazatokban, mint az informatika, a nanotechnológia, a fizika és a mérnöki tudományok, továbbra is kisebbségben maradtak. Ezek a területek pedig a negyedik (digitális) ipari forradalom középpontjában lesznek, vagyis a jövő munkahelyteremtő kulcságazatai. Ez a tendencia annál is problémásabb, mert pontosan itt van munkaerőhiány, nevezetesen például a mesterséges intelligenciával kapcsolatos területeken.

De világszervezetünk más módon is támogatja a tudománnyal foglalkozó lányokat és nőket. Például a Nők a tudományban a fejlődő világban szervezet (OWSD) révén ösztöndíjat kínál a fejlődő országok női kutatóinak. 2020 márciusa és júniusa között felmérést készített a tagok körében a világjárvány során megélt tapasztalatokról, és kiderült: a megkérdezettek kétharmadának (67 százalék) fel kellett függesztenie a külföldi konferenciákon való részvételét, 56 százalékuknak meg kellett szakítania aktuális kutatásait, 31 százalékuknak pedig fel kellett függesztenie tanóráikat.

Ezzel vissza is értünk a kiindulási pontunkhoz, a világjárványhoz. Éppen csak ízelítőként említettünk néhány példát arra, hogyan szövi át a tudomány mindennapjainkat. Erre szolgál ez a világnap is. Ezért ne felejtsük el, ha a békére és a fejlődésre törekszünk.

Kis Zsuzsa

Hasznos információk:  

A világnapról 

Az idei témáról

Az online konferencia 2020. november 10-én 15 órakor kezdődik. Ha valaki csatlakozni szerete hozzá, ITT lehet regisztrálni::  

Az UNESCO jelentése a tudományról kiadvány (öt nyelven: francia, angol, orosz, arab, kínai): 

Planète Science – A tudomány világa. 2002-2013 között évente négyszer publikált, többnyelvű periodika:

[1] World Science Report/Rapport de l’UNESCO sur la science. Az UNESCO ötévente publikált jelentése a tudományról. A következő szám 2021 áprilisában jelenik meg. 

[2] Ez a tanulmány a World Science Report/Rapport de l’UNESCO sur la science  – Az Unesco jelentése a tudományról című kiadvány 2021 áprilisában megjelenő számában is fog szerepelni.

Kiemelt kép. Getty Images