–

Amikor Cindy Crawford arra vágyik, hogy úgy nézzen ki, mint Cindy Crawford

A testkép összetett fogalom, lényegében azt írja le, milyennek érzékeljük-gondoljuk a testünket, függetlenül attól, mások milyennek érzékelik és gondolják. Mindannyiunk testképe sajátos fejlődés során alakult ki. Általánosságban elmondható, hogy kialakulásában leghangsúlyosabbak a társas kapcsolatokban szerzett tapasztalatok, a gyerekkori élmények, és azok a képek, amik a médián és a reklámokon keresztül érik az embert. Ma egy átlag amerikai naponta nagyjából ötezer reklámot lát. Magyarországon a tévéreklámokról található hasonló eredmény: a tévénézéssel töltött idő tizennégy százalékában nézünk reklámokat, de ehhez társulnak még az online, utcai, nyomtatott, rádiós stb. reklámok.

A Kenti Egyetem 189 kutatást összefoglaló tanulmánya szerint negatív testkép (vagyis az ember testével kapcsolatos elégedetlenség, rossz érzés) leggyakrabban attól keletkezik, hogy öntudatlanul összehasonlítjuk a testünket (már fiatal korban) mások testével, akiket magunk körül látunk.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy ez az összehasonlítás napjainkban az esetek legnagyobb részében a reklámok hamis, megszerkesztett képi világa miatt okoz nyomasztóbb negatív érzéseket, hiszen amit az ember ott lát, annak – a megtalálható források szerint – nagyjából a 99,9 százaléka retusált kép.

Henry Farid, a Dartmouth Egyetem informatikus kutatója szerint a retusáláson felül szerkesztéssel egyre gyakrabban hoznak létre olyan képeket, amikhez hasonlóan kinézni egyszerűen lehetetlen, fizikai képtelenség. A dolgot Cindy Crawford szupermodell egy interjúban lényegre törőn fogalmazta meg: „Bárcsak úgy néznék ki, mint Cindy Crawford!” Ezt persze az ember mindennap tapasztalja, csak nem biztos, hogy tudatosodik benne: a fehérneműmodell az óriásplakáton valójában már fotózás közben sem úgy nézett ki, mint az óriásplakáton. Ellenben amikor a tükörben saját magán látja a különbséget a plakátverzióhoz képest, könnyen érezheti magát rosszul.

Nők körében végzett kutatások szerint általánosan az ilyen típusú rossz érzések az esetek nagy részében a tinédzserkor utáni életszakaszokban enyhülnek, mivel ilyenkorra javarészt hozzászokunk az irreális képekhez, és öntudatosabbak is leszünk. Ezeket a vizsgálatokat persze nem étkezési és testképzavarokkal küszködő résztvevőkkel végezték. 

A testkép kialakulásában szerepet játszó másik fontos tényezőre, a társas kapcsolatokra is nem várt hatásuk van a túlszerkesztett reklámfotóknak.

Egy 2015-ös kutatás szerint a közösségi oldalakon szereplő képek 68 százalékán végeztek utómunkát feltöltés előtt.

Ma már a közösségi média fontos terepe a társas kapcsolatok fenntartásának és kialakításának, egyértelműen társas befolyásoló erőként hat a testképünkre, így a gyakran irreálisra manipulált reklámfotók hatása is „visszaüt”. 

Szülhet az elégedetlenség egészségesre való törekvést? 

Oké, irreális képekkel bombáznak bennünket, sokan rosszul érzik magukat emiatt a testükben, de miért olyan nagy baj ez? 

Vannak, akik semmi kivetnivalót nem találnak abban, ha sokan elégedetlenek a testükkel, hiszen sokaknak meg is van rá az okuk: a világon folyamatosan emelkedik az elhízottak száma, Magyarországon például a felnőtt lakosság nagyjából huszonnyolc százaléka elhízott, ami nyilvánvalóan egészségtelen. Azonban az adatok azt mutatják, hogy az ember testképének nem feltétlenül van köze a súlyához, ahogy az egészségi állapotához sem.

Az eredmények szerint a normál és túl alacsony súlyúak között is nagy arányban találhatók olyanok, akiknek negatív a testképük, a túlsúlyosok és elhízottak jelentős része elégedetlen a testével.

Ebből következik, hogy a rossz érzést keltő irreális testideált közvetítő reklámok nem segítik elő a veszélyes mennyiségű pluszkilók leadását, mivel – ahogy a kutatási eredmények is alátámasztják – a negatív testkép nem segíti az egyénekben az egészségfejlesztő szokások kialakítását. Sőt, az ilyen rossz érzésekre építő fogyókúraipar éppen ellentétes hatást ér el: az esetek jelentős részében a diétával leadott kilók visszajönnek, sokszor többedmagukkal. A testsúlycsökkentéshez megbízhatóbb módszer az életmódváltás, a sok cukrot, sót, zsírt tartalmazó ételek fogyasztásának visszafogása vagy elhagyása, helyettesítése. 

E mellett az egyéb egészségvédő mechanizmusok és a negatív testkép közötti kapcsolat sem elhanyagolandó: a negatív testképűek kisebb eséllyel vesznek részt szűrővizsgálatokon, és ritkábban használnak naptejet. Előbbit azzal magyarázzák, hogy aki elégedetlen a testével, nem akar levetkőzni egy ilyen vizsgálaton, és nem akarja, hogy a vizsgálatot végző egészségügyi szakemberek hozzáérjenek. Utóbbi mögött az állhat, hogy az ilyen érzésekkel küszködők egyszerűen nem érzik igazán értékesnek a testüket. Ezek az eredmények tragikusak, mivel számtalan betegség, például a mellrák (amiben nagyjából évente kétezer magyar nő hal meg), ha idejében felfedezik, sokkal jobb eséllyel gyógyítható. A naptejhasználat pedig nagyjából felére csökkenti a bőrrák kialakulásának kockázatát. 

Ezen felül a testünkkel kapcsolatos negatív érzésekre építő reklámok célja, hogy minél több terméket fogyasszunk, a túlfogyasztás pedig a klímakatasztrófa első számú előidézője, minden iparágban érdemes ennek tudatában vásárolni. 

Ifjú reklámfogyasztók

Természetesen vannak kreatív és értékes reklámok, azonban azok, amelyek kizárólag az attraktív külső jegyekre építenek, jelentős részben túlszexualizáltak. Ahogy a téma egy kutatása fogalmaz,

„azok a képek, amelyek azelőtt a pornográfia világához tartoztak, ma már köznapinak számítanak a tévében, óriásplakátokon és online”.

Ennek a gyakorlatnak az eredmények szerint a gyerekek és a serdülők a legnagyobb kárvallottjai, akiknek még fejletlen a saját testükhöz és a szexualitáshoz való viszonyuk. A mindennapok reklámjai (amik őket is érik) hozzájárulhatnak a saját testükről és a szexualitásról alkotott képükhöz, mivel pont e fejletlenség miatt nem tudják a helyükön kezelni. A reklámokban ábrázolt szexualitás pedig a kritikusok szerint mellőzi az erotikát és az intimitást, valamint tárgyiasítja a szereplőket. Felvethető, hogy a hatékony szexuális felvilágosításnak egyebek közt része lenne a valódi szexualitás elkülönítése a „reklámszexualitástól”, az egyéb szexuális tartalmak értelmezése mellett. 

Csinibaba és Schwarzenegger

Kultúrákon átívelő kutatási eredmények szerint a férfiak párválasztáskor a világ minden országában fontosabbnak ítélik a külső jegyeket a lehetséges partnerben, mint a nők. Ennek nyomán, kiváltképp amióta fogyasztói társadalomban élünk, óriási a nyomás a nőkön, hogy egy elérhetetlen képet hajszoljanak, amit inkább a szépségipar profitszerzési vágya tart fenn, és nem is a férfiak.

A negatív érzésekre építő reklámok kritikusai hangsúlyozzák, hogy ezek célja (bármit próbálnak eladni) elégedetlenné tenni az embereket azzal, amijük van, ezzel elérik, hogy másikat akarjanak helyette – a szépségipar sok esetben ugyanezt a taktikát használja, csak az ember testével kapcsolatban. 

Mindezzel szemben a férfiak sem védettek. Egy 158 fiatal férfit vizsgáló kutatás kimutatta, hogy azok a reklámok, amelyek az „ideális” férfitesttel (nagyon izmos, nagyon szálkás) próbálnak eladni valamit, növelik a reklámfogyasztókban a testükkel kapcsolatos elégedetlenséget, és ezzel párhuzamosan a depresszív érzéseket is, ellentétben az ilyesmit nem tartalmazó reklámokkal, amelyek nem okoztak hasonlót. 

Új irányok?

Az egészséges testkép kialakulását a jogalkotók és a cégek is sokfelől segíthetik. Például a médiatermékek tudatos kezelése, az egészségnevelés, az említett hatékony szexuális felvilágosítás ilyen, állami szinten használható eszköz. Piaci szempontból, bár nagy méretű változásokról még nem lehet beszélni, több cég is felismerte, hogy a vásárlóik támogatják a pozitív testkép kialakítását, fenntartását segítő reklámokat. Ez azt jelenti, hogy azok a cégek, amelyek ilyen típusú reklámokat készítettek, növelték a nyereségüket, és a társadalmi felelősségvállalásuk részeként sok esetben segítették elő a pozitív testkép mint érték fontosnak ítélését a fogyasztóik körében. Úgy tűnik, kulcsfontosságú megérteni, hogy a testünk tisztelete és szeretete az egészséget segíti. 

Baló Sára

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Horacio Villalobos/Corbis