Emberek millióit mentette meg, mégis meghurcolták – Alan Turing felfoghatatlan története
Alan Turing kódfejtő munkájának hála, hamarabb véget ért a második világháború. A számítástechnika és a mesterséges intelligencia atyjának nevezik, és az ő nevéhez fűződik az első sakkprogram feltalálása is. Egyes eredményeit a számelmélet terén még ma is használják. Ma lenne 108 éves a zseni, aki nélkül a XX. század legsötétebb időszaka még több áldozatot követelt volna, mégis eltiltották a munkájától. Dián Dóri írása.
–
Mi lenne, ha a gépek gondolkodni tudnának?
Tette fel a korszakalkotónak számító kérdést Alan Turing, és e tézis megválaszolásának szentelte egész életét. Még a világháború kitörése előtt leírta a Turing-gépnek nevezett automata eszköz működését, ami képes percek alatt bonyolult műveleteket is elvégezni – ezzel kapcsolatos elméleteit a mai napig oktatják.
Lefektette az alapjait annak a számítástechnikának, ami nélkül például ma ezt a cikket is írógépen írnám.
Kilencvenhét kilométer
Alan Turing már gyerekként is kiemelkedett az intelligenciájával a kortársai közül. Mindössze három hét alatt tanult meg olvasni, ám leginkább a reáltudományok érdekelték már fiatalkorában is. Tizenöt évesen Albert Einstein elméleteivel „szórakoztatta” magát, és tizenhat évesen megértette a tudós által lejegyzett mozgástörvényeket csupán azáltal, hogy elolvasta azokat. Az újságok először azonban nem kiemelkedő tudományos tehetsége miatt figyeltek fel rá, hanem azért, mert a tanítás első napján kilencvenhét kilométert biciklizett az iskoláig, ahová az 1926-os általános sztrájk miatt máshogy nem tudott eljutni.
Rejtvények, feladványok, Enigma
A második világháború előtt a kódfejtés tudománya még gyerekcipőben járt, ennek a területnek is úttörője volt Turing. Csupán huszonkét éves volt, amikor bizonyította a központi határeloszlás tételét, egy évvel később pedig az általa Universal Machine nevű eszközről írt tanulmányt, amiben lejegyezte, hogy hogyan működne egy komplex számítási feladatokat végző eszköz. Ez később Turing-gép néven híresült el.
Huszonhat éves volt, amikor doktori címet szerzett matematikából,
egy évvel később pedig már a Bletchley Parknál dolgozott a titkos projekten, aminek keretében többek között Gordon Welchmannel együtt próbálták feltörni a nácik által kódolt üzenetek írására használt Enigmát.
A gondolkodó gép elméletének segítségével olyan elektromechanikai eszközöket hoztak létre – amiket Enigma-gépeknek neveztek – ezek képesek voltak a nácik Enigma-rotorjainak beállításait elképesztő gyorsasággal ellenőrizni, kizárva kombinációk ezreit. A maradék beállításokat manuálisan kellett ellenőrizniük, de a gépeknek hála, annyi időt spóroltak ezzel, hogy még a kódváltás előtt meg tudták fejteni a németek aznapi kódolt üzeneteit. Ezáltal például a szigetország tengeren érkező ellátmányát bombázó nácik támadásait tudták megakadályozni, és
becslések szerint Turing munkája két évvel rövidítette le a háborút Európában.
Mesterséges intelligencia
Turingot az Enigma feltöréséért kitüntették. A háború után három évig a National Physical Laboratoriumban dolgozott az Automatic Computing Engine nevű programon. Elméleti munkákat publikált programozásról, és 1947-ben ő írt Lecture on the Automatic Computing Engine című tanulmányában a számítógépes intelligenciáról, ami megalapozta a mesterséges intelligencia tudományának kutatását.
Élete utolsó munkahelye a Manchaster Egyetemen volt, helyettes igazgatója lett a Computing Machine Laboratóriumnak. Itt, 1950-ben jegyezte le a Turing-teszt nevű eljárást, aminek segítségével el lehet dönteni, hogy egy gép gondolkodik-e. Ennek lényege, hogy egy gép akkor intelligens, ha a vele beszélgető ember nem tudja eldönteni, hogy egy másik emberrel, vagy egy géppel társalog-e. A tesztet a mai napig használják, de még egyetlen olyan gép sem készült, ami átment volna a vizsgán.
A meghurcolt és eltiltott
Turing magányosan, ciánmérgezésben halt meg 1954-ben. Bár sokan állítják, köztük a világháborús munkáját bemutató film, a Kódjátszma is, hogy öngyilkos lett, halálának körülményei máig tisztázatlanok.
Az mindenesetre tény, hogy Alan Turing egyedül, a munkájától eltiltva és a hormonterápiától legyengülve töltötte élete utolsó éveit. Az ember, aki feltörte a németek kódolt üzeneteit terjesztő gépét, az Enigmát, ezzel emberek tízezreit megmentve, homoszexuális volt. Az ötvenes évek Nagy-Britanniájában viszont illegális volt melegnek lenni, betegségnek tartották.
1952-ben akkori partnere, Arnold Murray hozzásegített egy betörőt, hogy bejusson Turing házába, ami miatt Turing feljelentést tett. A nyomozás során bevallotta, hogy homoszexuális kapcsolatban állt Murray-el, így mindkettejük ellen eljárást indítottak.
Alan Turing a börtön helyett a kémiai kasztrációt választotta, az egy éven át tartó hormonterápia nagyon megviselte a szervezetét. A büntetés miatt munkájától is eltiltották, utolsó éveit magányos kutatással töltötte.
1954-ben a takarítónő talált rá a holttestére, a halálával kapcsolatban több összeesküvés-elmélet is kering. Az biztos, hogy egy ciánnal mérgezett alma miatt hunyt el, de hogy Turing gondatlanság, öngyilkosság vagy külső beavatkozás miatt veszítette életét, a mai napig nem tudni.
Ötvenöt év kellett a feloldozásra
A közvélemény erős nyomására 2009. szeptember 11-én a miniszterelnök, Gordon Brown bocsánatot kért a mindenkori brit kormányok nevében, amiért Turinggal embertelenül és méltatlanul elbántak. Tíz év múlva pedig, 2019-ben a brit polgárok megszavazták, hogy az ő képe kerüljön az új ötvenfontos bankjegyre.
Dián Dóri
Kiemelt kép: Getty Images/Fine Art Images/Heritage Images
