–

1. A gyerekpornó az egyik legdinamikusabban növekvő bűncselekmény-típus világszerte

Évek óta növekszik azoknak a száma, akikkel szemben gyerekeket ábrázoló pornográf termékek fogyasztása, birtoklása, terjesztése miatt indul eljárás. Óvatos becslések szerint is hetente több mint négyszáznyolcvanezer ilyen felvétel kerül ki a netre – egy részük pedofil oldalakra, más részük dark netes megosztó felületekre, harmadrészük kvázi szabadon kering az interneten. Az FBI adatai szerint havonta mintegy nyolcszáznegyvenezer új felhasználó csatlakozik azokhoz a zárt tartalommegosztó hálózatokhoz, amelyeken keresztül ilyen felvételek cserélnek gazdát.

A gyerekpornó „piacának” bővülését évi tizenöt-húsz százalékosra becsülik.

A 2019-es magyar adatok mintegy háromszoros emelkedést mutatnak a Magyarországon bejelentett, gyerekek szexuális kizsákmányolását rögzítő anyagok tekintetében.

2. Ezt is hamisítják

Nem minden gyerekpornó, ami annak látszik. A büntetőeljárásokban külön szakértői feladat annak megállapítása, hogy a kiskorúnak tűnő szereplő tényleg az-e. Mivel valós fogyasztói igény van arra, hogy gyerekkel (jellemzően gyereklányokkal) forgatott szexuális aktusokat nézzenek, a pornóipar ezt az igényt igyekszik kielégíteni. A kislányos testalkatú, iskolai környezetben fölvett, diáklánynak öltöztetett, de valójában felnőtt pornószínészek által forgatott hamis gyerekpornó megítélése büntetőjogilag egyértelmű (azaz: nem büntethető).

Azonban a társadalmi megítélés ennél összetettebb. Vannak, akik támogatják az ilyen filmeket arra való hivatkozással, hogy így legalább nem valódi gyerekek sérülnek, és mindenkinek jobb, ha a pedofilok ilyen felvételeket néznek ahelyett, hogy hús-vér gyerekeket bántanának. Mások szerint zéró toleranciát kellene hirdetni minden ilyen felvétellel szemben, hiszen amíg toleráljuk a hamis gyerekpornót, addig az igazi is létezni fog.

3. Mi számít gyerekpornónak?

A gyerekpornó kifejezést a szakemberek nagyon utálják (én is), mert azt a hamis látszatot kelti, mintha a gyerek részéről önkéntes, illetve valódi beleegyezésen alapulna, hogy szexuálisan használják, kihasználják őket.

A gyerekpornó a szexuális erőszak dokumentuma, az egyik legsúlyosabb szexuális abúzus, amit gyerekkel szemben el lehet követni. 

A magyar szabályozás minden tizennyolc éven alulit véd, akiről olyan felvétel készül, amely a szexuális vágy felkeltésére, kielégítésére szolgál (tehát pornográfnak minősül). Ez azt a furcsa helyzetet teremti, hogy míg a Büntető Törvénykönyv egyik paragrafusa tizennégy éves kortól beleegyezéses alapon bárkivel engedi szexelni a gyerekeket, egy másik rendelkezése tiltja, hogy ugyanők szextingeljenek. Tehát magukról, egymásról meztelen, félmeztelen felvételeket készítsenek, mivel az gyermekpornónak számít. Erről a szabályozásról egyébként nagyon kevés kamasz tud – évről évre nő is az ilyen büntetőeljárások száma. 

4. Ki válhat áldozattá?

A pornográfia a kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolás egyik formája, az emberkereskedelem és a modern kori rabszolgaság egyik fajtája. A legnagyobb kockázatnak a szegénységben élők, a halmozottan hátrányos helyzetűek vannak kitéve. Sokszor látni, hogy a gyerekeket a saját családjuk bocsátja áruba, és adja el, illetve kínálja fel őket szexuális szolgáltatások nyújtására.

Mivel az online szexuális erőszak országhatárokon átnyúló, globális jelenség, gyakran látható, hogy ázsiai, afrikai fejlődő országokban, vagy Európa elmaradottabb régióiban élő gyerekek webkamerákon keresztül „nyújtanak szolgáltatásokat” a világ másik pontján élő felnőttnek.

Az online szexuális bántalmazás ugyanúgy, ahogyan a fizikai világban elkövetett szexuális visszaélések, a fiúkat is érintik, nem csak a lányokat. Az érintettek mintegy nyolcvan százaléka lány, húsz százaléka fiú. Ha az áldozatok életkorát nézzük, a nemzetközi statisztikák szerint ezeken az online szexuális abúzus termékeken beazonosított gyerekeknek mintegy kilencvenegy százaléka tizenhárom éven aluli, és hatvanhárom százaléka nyolc éven aluli. 

5. Mit kellene tenni az elkövetőkkel?

Ez a millió dolláros kérdés. A britek pár éve megpróbálták bevezetni, hogy ugyanúgy büntetik azokat, akik az online térben követnek el szexuális erőszakot (például gyerekpornó fogyasztásával, az abban való részvételre való rábírással), mint akik a valóságban teszik ezt. Ez a kísérlet néhány hónap után kudarcba fulladt, olyan elképesztően nagy számban indult büntetőeljárás (száznyolcvanegy százalékkal emelkedett az ügyek száma!), és szabtak ki letöltendő büntetést a bíróságok.

Persze súlyos cinizmus lenne azt mondani, hogy azért ne büntessük az elkövetőket, mert nincs elég hely a börtönökben – ezt nem is mondja senki. Mégis komoly dilemma, hogy mi lenne a megfelelő következmény, hiszen nagyon sokrétű az elkövetők profilja.

Abban minden kutatás megegyezik, hogy jellemzően magas iskolai végzettségűek az elkövetők, akik általában jól integrálódtak a társadalomba. Van partnerük, házastársuk, és szinte kizárólag tizenkilenc és negyvenöt év közötti férfiak.

Arról nem is beszélve, hogy nem csak pedofilok vannak az elkövetők között. Mindezek alapján fontos lenne, hogy jobban személyre szabott szankciót szabhassanak ki a bíróságok (az elkövetők motivációját is figyelembe véve). Arról nem is beszélve, hogy ez a bűncselekménytípus (is) felveti a szexuális elkövetők nyilvántartásának kérdését, hiszen magas közöttük a visszaesők aránya. És nem utolsósorban, fontos lenne őket eltiltani minden olyan foglalkozástól, amelynek révén gyerekekkel kerülhetnek közvetlen kapcsolatba.

6. Hol lehet jelezni, ha gyerekpornóra bukkansz a neten?

Az NMHH által működtetett internet hotline egy olyan felület, ahova jelezni lehet a neten talált különféle sértő bejegyzéseket, oldalakat, ideértve a pedofil tartalmakat is. Ezen az oldalon egyéb hasznos tartalmakat is lehet találni, érdemes szülőként, tanárként, gyerekekért felelős felnőttként némi időt eltölteni rajta, és tájékozódni az aktuális trendekről, a bejelentés folyamatáról, és egyáltalán arról, hogy az online szexuális bántalmazáson kívül mitől kell(ene) még megóvni a gyerekeket a neten.

A hotline munkatársai közvetlen kapcsolatban állnak a rendőrséggel, és segíteni tudják a bejelentőt abban is, hogy az adott tartalom kapcsán büntetőjogi feljelentést lehet-e, érdemes-e tenni.

Dr. Gyurkó Szilvia