Nincs izgatóbb, mint a titok – Festményekbe rejtett üzenetek

–

1. Leonardo da Vinci 

A rejtett üzenetek, titkosírás és kódok nagymestere Leonardo da Vinci volt, amit legkésőbb Dan Brown A Da Vinci-kód című regénye óta szinte mindenki tud a világon. Jóformán az összes festményét rejtett üzenetek és jelentések tarkítják, amikből most a két legismertebbet emeltünk ki. Ezekkel kapcsolatban a mai napig folynak kutatások, és mindig akad valaki, aki új rétegüket véli felfedezni.

Mona Lisa: a mosoly után most a szemekbe rejtett titok

Hogy a világ leghíresebb festménye mennyi titkot rejt, régóta halljuk, de eddig az állt a figyelem fókuszában, hogy mosoly-e az egyáltalán, ami Lisa Gherardini szája szélén bujkál vagy sem, és ha igen, mit rejthet magában. 2010-ben azonban az olasz Kulturális Örökségek Nemzeti Bizottságának elnöke a festmény egy másik részletére hívta fel a figyelmet: Silvano Vincetti bejelentette, hogy a Mona Lisa női alakjának jobb szemében miniatűr L és V betűket fedeztek fel. Ez erősíti azon feltételezéseket, hogy a festő önarcképét láthatjuk a portrén.

A műhöz még egy 2015-ös felfedezés is kötődik. Egy francia tudós speciális fényvisszaverő technikával egy másik portrét vélt felfedezni Mona Lisa alakja mögött. Azt feltételezik, hogy az lehetett Da Vinci első vázlata, aminek tetejére aztán megfestette a világszerte ismert mesterművet.

Az utolsó vacsora: rejtett dallam

Giovanni Maria Pala zenész és számítógép-technológus 2007-ben publikált egy könyvet La Musica Celata címmel, amelyben azt állítja, rejtett dallamot fedezett fel Leonardo DaVinci egyik leghíresebb művében, Az utolsó vacsorában. Pala szerint, ha öt vízszintes vonalat húzunk a képre, és a kenyérdarabokat, valamint az apostolok kezeit hangjegyekként olvassuk, méghozzá jobbról balra (ahogy DaVinci a titkos naplóit is írta) egy szomorkás dallam rajzolódik ki belőlük. A zene Pala szerint leginkább egy rekviemre hasonlít. A feltevésnek sok kritikusa akad, de tény: DaVinci sok más mellett zenésznek is kiváló volt, így talán nem is olyan elképzelhetetlen, hogy tudatosan bújtatta a hangjegyeket a kezek és a kenyerek közé.

2. Giorgio Vasari: A marcianói csata, és ami alatta van

A firenzei Palazzo Vecchio (Régi Palota) egyik termében van egy freskó Giorgio Vasaritól A marcianói csata címmel. Ezen található egy ici-pici zöld lobogó „Cerca, trova” (vagyis „Aki keres, az talál”) felirattal, amely hatalmas izgalmat keltett a művészet szerelmeseinek körében. Maurizio Seracini művészettörténész utalásként értelmezte arra, hogy Leonardo DaVinci Anghiari csata című, rég elveszett (vagy megsemmisült) műve rejtőzik Vasari freskója mögött, ezért 2011-óta vizsgálják, így van-e, de egyelőre eredménytelenül, nincs bizonyosság. És ha lenne is, jönne a dilemma, hogy akkor tegyék-e tönkre Vasari munkáját, hogy hozzáférjenek az Anghiari csatához, ami ki tudja, milyen állapotban van.

3. Michelangelo Buonarroti: Sixtusi kápolna 

Michelangelót olyannyira lenyűgözte az emberi test, hogy még halottakat sem volt rest kiásni a sírjukból, hogy megvizsgálja a szervek belső felépítését. (Tegyük hozzá, a boncolás ebben az időben kezdett újra legálissá válni.) Lelkesedését az egyik legismertebb műve, a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóján is megfigyelhetjük: Ádám teremtésénél Isten alakja és az őt körülvevő figurák és textília pontosan az emberi agy formájában van elrendezve. Művészettörténészek ezt többféleképpen értelmezik. Vannak, akik azt feltételezik, hogy nemcsak az élet, hanem az intelligencia és tudás átadásának is szemtanúi lehetünk. Mások szerint Michelangelo egy vallásellenes üzenetet akart közölni, méghozzá azt, hogy nem Isten teremti Ádámot, hanem az ember alkotja Istent az elméjén keresztül.

Egy másik rejtett üzenet a Sixtus-kápolnában a képek megrendelőjéhez, II. Gyula pápához kötődik. A pápa először saját sírboltjának dekorálására kérte fel Michelangelót, aki munkához is látott, de amikor a pápa megtagadta a fizetést, heves vitákba keveredtek. A Sixtus-kápolna freskóinak és díszítésének módjában sem értettek egyet, így a művész a haragját egy festménybe fojtotta. Zakariás prófétát II. Gyula portréjaként festette meg, az alak mögött álló egyik angyal pedig apró kezét ökölbe szorítja, hüvelykujját a mutató és a középső ujj közé dugja: vagyis fügét mutat Zakariás, azaz a pápa felé.

4. Sandro Botticelli: Primavera (Tavasz) 

Ha a reneszánsz Firenzéről, vagy egész Itáliáról beszélünk, előbb-utóbb felmerül a Medici-család neve. A Mediciek gazdagságukról, elképesztő hatalmukról, botrányaikról, de még inkább művészetszeretetükről és komoly mecénási tevékenységükről híresültek el. Ők rendelték Sandro Boticelli Tavasz című képét is, amelyen kilenc életnagyságú mitológiai személyt láthatunk. Bár Vénusz áll középen, a figyelmünk akaratlanul is a virágokba öltöztetett Florára irányul. A kép különlegessége, hogy több mint 500 különböző növényfajta található rajta, amelyek közül 130 virágfajta be is lett azonosítva.

A firenzei Uffici Galériában kiállított kép arra enged következtetni, hogy Botticelli a festészet mellett a botanikában is jeleskedett. De akkor is felmerül a kérdés, vajon miért volt olyan fontos megfesteni azt a rengeteg különböző növényfajtát? Van valami különleges jelentésük? Kódolt üzenetet rejtenek? Ugyan miért? Esetleg csak fel akart vágni a botanikai tudásával? Nem ez lenne az első alkalom, ugyanis a reneszánsz humanisták nem a szerénységükről voltak híresek. Gyakorlatilag velük kezdődött a művészettörténetben, hogy az alkotókat név szerint ismerjük, és valóságos sztárokként tekintünk rájuk.

5. Vincent Van Gogh: Éjjeli kávézó

Vincent Van Gogh körül rengeteg bizarr történet kering, az egyetlen képtől kezdve, amit el tudott adni életében, a levágott füléig, amit egy közeli bordélyban dolgozó Gabrielle nevű lánynak ajándékozott. Ha valakit érdekel a festő élettörténete és a képei mögött rejtőző inspiráció, a Loving Vincent című filmből sok mindent megtudhat. Vallási szimbolizmusa különösen érdekli a művészettörténészeket, és egyre több munkájában vélik felfedezni. Sokan például a Kávéházi terasz éjjel című festményében Az utolsó vacsora megjelenítését látják. Pontosan 12 figura látható a képen, a középen álló pincér a hosszú hajával és a mögötte lévő ablakon látható kereszttel pedig Jézusra, míg a baloldalt kisurranó alak Júdásra emlékeztet.

6.  Jan Van Eyck: Arnolfini házaspár

Ezen a képen szinte minden vitatott, onnan kezdve, hogy kit ábrázol az előtérben, tehát ki is a házaspár, azon keresztül, hogy miért szerepel a festmény centrumában a falra írt latin szöveg: „Jan Van Eyck volt itt, 1434”, egészen odáig, hogy alatta, a falon függő tükörben (ahová a néző szeme azonnal téved), ki az a két rejtélyes alak. Nincs bizonyosság, de nagyon úgy tűnik, hogy maga a festő az egyik személy a tükörben (ezt főleg a vörös turbán valószínűsíti), és éppen erre hívja fel a figyelmet a falra írt szövegben. De hogy ki lehet a másik személy, azt lehet, hogy sosem tudjuk meg.

 7. Ifj. Hans Holbein: A követek

A követek az egyik első ismert kép, amely az optikai csalódás jelenségével játszik. Ha szemből nézzük a festményt, a két férfi előtt egy amorf, beazonosíthatatlan alakot láthatunk. Azonban, ha egy bizonyos szögből nézünk a képre, szemünk előtt kirajzolódik egy tökéletesen arányos koponya. Míg a követek mögött és körül a kor legújabb találmányai és technikai újításai láthatók, felhívva a figyelmet a XVI. század technológiai fejlődésére, a rejtett koponya a kor szellemét idézi fel: „memento mori”, azaz „emlékezz a halálra”.

Csernik Gréta

Források: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép forrása: Getty Images/Alessandra Benedetti/Corbis