Bosch-WMN

Mi a jó kávé titka? Miért van valahol állandó tömeg a kávéfőző körül, máshol meg inkább a vegyesboltból veszik a kollégák a kávét, mert ihatatlan az irodai? A fene se gondolta, mennyi mindentől függ, hogy jó lesz-e a kávé. Szerencsére felbukkant az életünkben Laczkó Gábor, alias Kávékalmár, aki kávépörkölőként dolgozik, és a manuális kávégépek megszállottja. Ehhez képest mi azt szeretjük, ha benyomjuk a gombot, és már kész is a kávé. De kiderült, hogy ez nem feltétlenül elég a minőséghez, és nem azért, mert nem üti meg a kávégépünk az elvárt szintet, de van néhány trükk, amitől még jobb lesz a kávé.

Laczkó Gábor persze nem automatázik, és ez már a betoppanásakor is nyilvánvalóvá vált. Pillanatok alatt telepakolt mindenféle csodakütyükkel egy négyzetméternyi területet. A speciális kávémérlegtől kezdve a mini habverőig (rögrém) és az álomszép tömörítőig, hogy aztán pontosan 18,5 gramm kávébabot kimérve daráljon, szórjon, verjen, tömörítsen, lehúzzon és vuduzzon. Az eredmény fantasztikus, de azt még ő is elismeri, hogy az ő 50 éves kütyüje teljesen alkalmatlan irodai alkalmazásra – kivéve, ha te vagy a vezérigazgató, és a titkár(nő) képzett barista – mert a gépnek annyi lelke van, és hogy az nem fog csak úgy idomulni bárkihez.

A mi kis csodamasinánk önmagában nem feltétlenül elég a kávé-mennyországhoz, de néhány beállítással és megfelelő kávéválasztással klasszisokkal javíthatunk a csészénkbe csorgó nedű minőségén.

Nem, nem fogok sznobulni, nem fogom azt írni, hogy csak a 12000 Ft/kg-os kolumbiai, szűz lányok által selyemkendőbe szedett kávé a megfelelő, abból is a jó érzékkel blendelt, lassú tűzön pörkölt változat. A kérdés adott, milyen kávét kéne venni? Kiderült, hogy a régi rendszerezést, mely során pörkölésnek megfelelően osztályozták a kávét: bécsi, francia és olasz, ma már nem igazán használják, ehelyett a pörkölők a változatos kávékészítő eszközökhöz ajánlják eltérő intenzitással pörkölt kávéikat  Kőbe vésett szabályok nincsenek, de az eszpresszógépekhez alapvetően a közepes és sötét pörkölések passzolnak, míg az alternatív eszközök inkább a világos pörköléssel harmonizálnak.

Persze az sem mindegy, milyenre őröljük a szemeket, az automata gépeken is lehet állítani a finomságot – már amennyiben frissen őrlő típusról beszélünk. Ha te is olyan süsü vagy, mint én, akkor megsúgom, a babtartály közelében keresd a gombot, és üresen állítsd be. A megfelelő minőséget úgy lehet könnyedén ellenőrizni, hogy ha főzöl egy kávét, megnézed a tetején lévő cremát – azt a mogyoróbarna réteget, ami a jó kávé egyik ismérve. Ha túl világos, akkor durvára volt állítva az őrlés.

A Kávékalmár szerint érdemes kísérletezgetni a kávéfajtákkal, ez nem egy olyan műfaj, amiben érdemes hűségesnek lenni. Azt, hogy melyik irodába milyen kávé kerül, általában a büdzsé dönti el, vagy ha szerencséd van, a nagyfőnök kávéfüggő, aki ragaszkodik a prémium kávéhoz, magas fehérjetartalmú tejhez, és a megfelelő vízhez. Ha viszont limitált a kávéra költhető összeg, akkor sincs baj, érdemes végignézni a kínálatot, azokat kipróbálni, és aztán eldönteni, melyik az, amelyik mindenkinek ízlik. Már a csomagolás bontásakor is árulkodók az első benyomások: a bódító illat friss pörkölést, a homogén szín gondosan szelektált kávét sejtet.

WMN

Itt a #wmnkonyha jelentkezik, élôben! Méghozzá: kávékiadással! A pult mögött: Zimre Zsuzsa és Laczkó Gábor kávépörkölô szakember.

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Flickr/

Zimre Zsuzsa