Döntsd el te, ki Magyarország legbátrabb nője! – Itt vannak a közéleti jelöltek, szavazz!

–

Al Ghaoui Hesna

Riporter, újságíró, író. Salgótarjánban született, édesapja szír, édesanyja magyar. A jogi diploma megszerzése után az arab szakot is elvégezte Budapesten és Tunéziában. Csaknem két évtizede dolgozik külpolitikai újságíróként, munkásságát 2011-ben Prima Primissima-díjjal ismerték el. SzuperWMN jelölését annak köszönheti, hogy következetesen és érzékenyen képviseli napjaink egyik legmegosztóbb témáját, a migráció kérdését. Az üggyel kapcsolatos tevékenységében és kommunikációjában hatékonyan hasznosítja származásából és elkötelezettségéből fakadó árnyalt látásmódját, még akkor is, ha – a súlyosan leegyszerűsített és kiplakátolt üzenetek és az általuk hiszterizált embertömegek világában – ez nem hálás álláspont. De Hesna nem törődik a támadásokkal, fáradhatatlanul képviseli az ügyet szavakkal és tettekkel egyaránt. Segélyszállítmányokat szervez és kísér a beremendi határvidékre, látogatást tesz a törökországi szír menekülttáborban, és bátran kiáll ezen összetett téma nyílt és korrekt megközelítése mellett a nyilvánosság előtt. Idén év elején felmondott a közmédiánál, idejét azóta az emberi félelem tanulmányozásának, és az általa fontosnak tartott társadalmi ügyek képviseletének szenteli. 39 éves, egy kislány édesanyja. 

Dévény Anna

Poszthumusz jelölést kapott Dévény Anna gyógytornász, művészi torna-szakedző. A róla elnevezett mozgásterápiás Dévény-módszer kidolgozója. 1957-ben szerzett diplomát a Testnevelési Főiskolán szakedzőként, később a neurológiai klinikán helyezkedett el, mint gyógytornász. Egész életét a gyerekek gyógyításának szentelte. Saját fejlesztésű, speciális manuál-gimnasztikán alapuló módszere, a DSGM érdekében szembement az akkoriban érvényes gyógyítói protokollal és annak képviselőivel, amiért rendszeres támadásoknak volt kitéve. Forradalmasította a koraszülöttek terápiáját, gyerekek ezrei köszönhetik neki, hogy tudnak mozogni. A Dévény-módszert végül az állam is elismerte. Élete végéig küzdött azért, hogy módszerét a megfelelő módon és precizitással vigyék tovább tanítványai – óva intett azoktól, akik nem így tettek. Idén júniusban, 81 éves korában hunyt el, örökségét az általa meggyógyított gyerekek és szüleik, valamint a nevét viselő  Dévény Anna Alapítvány viszi tovább. 

Kiss Tibor Noé

Kortárs magyar író. Tizenhét éves koráig a Ferencváros igazolt labdarúgója volt, ígéretes karrierjét végül azért hagyta ott, mert transzneműként nem tudta vállalni magát a futballisták közegében. Később hátrányos helyzetű cigány és nem cigány fiúknak, férfiaknak tartott fociedzéseket Pécsbányán. „Nő akarok lenni, nem egy nővé operált férfi” – írja transzneműségének történetét feldolgozó coming out regényében, az Inkognitóban. A nagy hatású könyv megjelenése óta Noé nemcsak a transz-témát képviseli és jeleníti meg hitelesen és érzékenyen a közéletben, hanem más kirekesztettek, a mélyszegénységben élők, kiszolgáltatottak sorsát is. Utóbbiról szólt második regénye, az Aludnod kellene. Önmaga bátor és sallangmentes felvállalása – akár nyilvános megszólalásaiban, akár „női ruhás” hétköznapjaiban, nagyon fontos szolgálatot tesz a transznemű emberek láthatóvá tételében és elfogadásában. A transzneműséget nem reklámozza, hanem megmutatja. Nem hirdeti, hanem megéli és elmeséli. Ezzel pedig olyan rétegekhez is eljuttatja az elfogadás és humanizmus üzenetét, akiket a hangos jogvédelem nem képes megszólítani. A 41 éves Kiss Tibor Noé életével és munkásságával a rejtőzködő transzneműek ezreinek ad reményt.

Sárosdi Lilla

Színész. Az ember, aki ennek a listának az összeállításakor megkerülhetetlen volt. Ő az első magyar színésznő, aki a nyilvánosság elé állt zaklatásának történetével, majd megnevezte az elkövetőt is – Marton László rendező személyében. 2017. október 14-i Facebook-bejegyzése, és az azóta történtek alapjaiban kavarták föl, a magyar közélet állóvizét, és tették köz- és magánbeszélgetések témájává a hatalommal rendelkező emberek által elkövetett szexuális zaklatás és visszaélés témáját. Legalábbis ez volna a diskurzus lényege; a küzdelem mindenféle erőszak és zaklatás ellen, az áldozatok hibáztatása nélkül, a rendszerszintű vagy egyéni történetekből levonható tanulságok tudomásul vétele, a férfiak és nők közös munkálkodása azért, hogy ilyesmi soha többé ne fordulhasson elő senkivel. Hogy az áldozatoknak – a megbélyegzéstől és meghurcoltatástól való félelmükben – ne kelljen évekig, sőt: akár évtizedekig magukban hurcolniuk a terhet. Ez lenne a lényeg. És az, hogy Sárosdi Lilla óriási szolgálatot tett azzal, hogy legalább beszéljünk róla. Hangja és arca lett emberek (férfiak és nők) tízezreinek, akik valaha kiszolgáltatott élethelyzetben zaklatás áldozataivá váltak. 

A WMN szerkesztősége szerint mind a négy nő egyenként megérdemelné a SzuperWMN-díjat. Rajtad is múlik, hogy közülük 2017-ben ki lesz Magyarország Legbátrabb Nője, ki veheti át a közéleti SzuperWMN-díjat tőlünk a MüPában, november 21-én este. 

A szavazás menete egyszerű: az alábbi linkre kattintva megtalálod a négy nevet. Válaszd ki, hogy ki az, akinek a szavazatodat adnád, kattints a neve melletti karikára, majd a „szavazás” feliratra. Kérjük, gondold át alaposan a döntést, ugyanis egy számítógépről, tabletről vagy telefonról csak egyszer szavazhatsz.

Szavazatodat előre is köszönjük, és akkor most katt ide: 

https://wmn.hu/szuperwmnszavazas

A SzuperWMN-díjat a Volkswagen Magyarország támogatja.