A visszaszámlálás elkezdődött! – Így készítheted fel a gyereket a tanévkezdésre
Vészesen közeleg a nyár vége, ezzel együtt pedig – bármennyire fájó – az iskola kezdete is. Lassan minden diáknak, szülőnek és tanárnak szembesülnie kell azzal, hogy véget ér a vakáció. Lélekben és fizikailag is készítsük fel magunkat rá, hogy minél könnyebben zökkenjünk vissza az iskolai hétköznapokba, ami így is, úgy is fájni fog, csak nem mindegy, mennyire. Összeszedtem pár hasznos technikát arra, hogyan is hangolódjunk a szeptemberre. Balatoni József, alias Jocó bá' írása.
–
Tanulás
Az örök szülői kérdés, hogy mikor és hogyan tanuljon a gyerek nyáron, vagy kell-e egyáltalán tanulni? Ez egy elég összetett probléma, melynek megoldásában még a pedagógusok sem értenek egyet. Szerintem nyáron nem kell tanulni, az a pihenésről, a feltöltődésről és az élményekről kell(ene) hogy szóljon. Én sem megyek be megtartani pár órát a szabadságom alatt csak azért, hogy „ki ne jöjjek a gyakorlatból”. De ha a szülő kreatív, akkor indirekt módon bele lehet csempészni a tanulást a nyárba, hisz bevásárláskor lehet számolni a kosárba került holmikat, horgászás közben át lehet beszélni a halakról ismert tudnivalókat, és a közös zenehallgatás alatt az angol zeneszámok szövegét is le lehet együtt fordítani. Persze minél nagyobb a gyerek, annál nehezebb a feladat. A felsősökkel le kell ülni, és megbeszélni, hogy augusztus 21-től (ami idén úgyis épp hétfőre esik) készítsen magának egy tervet, ebben írja le, hogy melyik nap mivel foglalkozik egy kicsit, mit ismételjen át. Így önmaga oszthatja be a saját idejét. Szerencsére minden tankönyvi fejezet végén van egy rövid, egyoldalas összefoglaló az abban tanultakról, bőven elég azt átnézni. A tanév eleje úgyis mindig az ismétlésről szól, így helyzeti előnyben lesz, megkönnyíti a saját dolgát, és nem kell órákon át görnyednie a könyv mellett.
És hogy mit csináljunk a középiskolásokkal? Igazából semmit. Ha tanulásra akarjuk őket kényszeríteni, várhatóan „csak azért sem” foglalkoznak majd a tananyaggal.
Bízzunk bennük, hogy ha szükségesnek érzik, akkor előveszik a könyvet maguktól is, de ha nem, akkor sem dől össze a világ.
Ha nyaggatjuk őket, csak felesleges konfliktust okozunk. Természetesen a fentiek alól a pótvizsgázók kivételek, hisz nekik sajnos muszáj tanulniuk.
Vásárlás
Igen, a szülők elkezdik beszerezni a tanszereket, füzeteket, tolltartókat, táskákat... és minden mást, ami az iskolakezdéshez szükséges. Minden évben vannak trendek: ezek legtöbbször rajzfilmfigurák, sorozatsztárok, akikért rajonganak a gyerekek. A gyártók pedig sokszoros áron tudják eladni a nem túl magas minőségű termékeiket. Azt javaslom, hogy a bevásárlásra vidd magaddal a gyerekeket, mert tuti, hogy amit te választasz, az nem lesz jó, nem menő, sőt, egyenesen „ciki”. Persze joggal merül fel a kérdés: engedjünk-e a gyerekeknek, hogy kényük-kedvük szerint vásároltassanak velünk mindenféle drága holmit? Ebben érdemes kompromisszumot kötni. A vásárlás előtt készíts a gyerekkel egy listát arról, hogy mire van szükség, és ezt közösen árazzátok be. Így lesz egy terv arra, hogy mire mennyi pénzt szántok, mi a keret, amiből gazdálkodni tudtok. Így van mozgástere is, hiszen ha az egyiken spórol, akkor a másikhoz esetleg hozzá tudjátok csapni a fennmaradó összeget. Ezzel tudatos vásárlásra és felelős gazdálkodásra nevelheted a gyereket. Annál jobb, minél előbb beépül a gondolkodásukba ez az egyszerű és nagyszerű trükk. Hidd el, így könnyebben megérti az összefüggéseket, és a kereteket is be fogja tartani, hisz ő is részt vett a megalkotásukban.
Bízz benne, hisz „a gyerek nem hülye, csak gyerek!”
Fizikai ráhangolódás
Igen, arra is nagy szükség van, hogy a szellemünk mellett a testünket is felkészítsük a mókuskerék beindulására, a napi hat-hét iskolában töltött órára. Gondolj bele, a felnőtteknek is milyen nehéz akár egy hét szabadság után visszarázódni a munkába. Akkor milyen lehet mindez a gyerekeknek két és fél hónap után? Itt is alkalmazhatjuk az augusztus 21-i határnapot, hisz Magyarországon amúgy is az a nyári szezon vége. Az utolsó tíz napban fokozatosan feküdjön le a gyerek korábban, és kezdjen el korábban kelni. Van rá tíz nap, amikor akár naponta tizenöt perccel mozgathatjuk a lefekvés-felkelés idejét. Fontos, hogy ébresztőórára keljen, mert arra is vissza kell szokni, hogy reggelente bizony csörög az a fránya vekker, ami esetenként elég kínzó tud lenni.
Persze azt se felejtsük el, hogy bár közeledik az iskola, azért még nyár van, és rengeteg élmény várhat ránk a hátralevő hetekben. A gyerekeket pedig vigasztalja az a tudat, hogy idén szeptember elseje péntekre esik, így az első tanítási nap után rögtön kapnak majd két pihenőnapot. Azt hiszem, szükség is lesz rá...
Balatoni József
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Juriah Mosin