A laptop maga a művészet – pláne, ha egy művészé!
Van, akinek csak munkaeszköz a laptop, más hurcolássza, megint más személyes jegyekkel ruházza fel, sokáig keresi a neki való tartót, vagy épp egyedi matricát készíttet számára. Mindannyian viszonyulunk valahogyan a gépünkhöz, még a művészek is, akik nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy műtárggyá emeljék a laptopjaikat. Zimre Zsuzsa írása.
–
Cikkírás közben ránézek a laptopomra – persze, mert azon írom a cikket – de nem a régire, a megcsaltra, amit „dobtam” egy fiatalabbért. A régi csak hever szomorúan, és nincs szívem megválni tőle, pedig már azt sem tudom, hova került a kábele. Az akkumulátora meg rég rossz, mindig az aksi megy szét először. Mennyi drámát átéltek ezek, te jó isten! Fotók, levelek, félrement levelek, nem törölt fotók – dráma dráma hátán: az életem. Ki tudja mi minden van rajta, amiről úgy éreztem, megáll az élet, ha nem mentem el, aztán láss csodát, évek óta rá sem nézek. Kapott szép dekorációt, egyedi matricát, de dög nehéz, sosem viszem sehová, és különben is, miért bámulnám a lehajtott laptopot? Pedig lehet ez művészet is, legalábbis, ha továbbgondolja az ember. Jelen esetben a művész, aki nem én vagyok, hanem egy csomó híres szentendrei arc, akik le is írták, miért pont azt, és pont úgy installálták a működésképtelen darabokat. Érdemes átugrani Szentendrére, és megnézni a kiállítást. Extra insider tipp: A Lolában nagyon jó a fagyi, a mellette lévő Édeni édességek boltjában pedig igazi forró csoki kapható, olyan, amiben megáll a kanál.
Aknay János – Monitorangyal
Arra a kérdésre, hogy miért pont Monitorangyal lett a mű címe, válasza rövid és határozott volt: „Mert így kellett!”
Fekete János, a Szentendreart Online Galéria tulajdonosa, műgyűjtő, a Lap-Top-On kiállítássorozat kitalálója – Kiégett kapcsolat
Alapvetően egy elrontott alkotáskezdemény, szétégetett képernyővel. Öcsike tette vele. (ef. Zámbó István – A szerk.) Az első a Péter-Pál Galériában megrendezett kiállítás bejáratánál díszelgett volna, mint kedvcsináló. Hogy el ne lopják, arra gondoltam, lecsavarozom a posztamenshez. A csavarból egy méretes szög lett, a demóból kiállítási darab. Így született meg a Kiégett kapcsolat.
Verebélyi Diána képzőművész – Beszippant a média
A laptop billentyűzetének szinte érintetlenül hagyása erősíti fel azt a tényt, hogy a média és a technika világa elnyomóvá válik a természet felett. Szimbolikusan erősíti a „beszippant a média” fogalmát (ez a mű címe is). A laptop hátoldalán tükörírásban, ezáltal tükörben olvasható költemény, Rokonál Benedek (Dujedal) írása szintén erre a tényre hívja fel a figyelmet. Az, hogy tükörben olvasható – tükröt tart elénk, mert így ennek segítségével magunkat is láthatjuk, és ezáltal a belső jelentéstartalmat egyszerre szemlélhetjük a jelenben; láthatjuk a múltat előrevetítve a jövőt. A képernyőn történő események magukért beszélnek, mesélnek.
Bihon Győző festőművész – Összerendeződés
A vizuális problémát számomra a következők jelentették: Csak a képernyőre kerüljön-e ábrázolandó felület? Ha a laptop egészét festem be, hogyan viszonyuljon egymáshoz a képernyő és a billentyűzet, illetve az azt körülvevő terület? Esetleg szobrászati tárgyat készítsek, hiszen a készülék nem síkszerkezet. A második verzió mellett döntöttem: A képernyőt kivéve a laptopot dekoratív színekkel festettem be esetlegesen, ösztönösen. Kérdésként merült fel bennem, hogy ezekkel a színekkel egy olyan látványt, hangulatot teremtsek a képernyőn, ami a laptop többi részén már fellelhető. Ugyanazok a színek, foltok, formák, ha megfelelő logikai rendbe vannak állítva, összerendezve, akkor akár egy városképpé alakíthatóak a monitoron. Tehát a véletlenszerűséget, ösztönösséget próbáltam szembeállítani a tervezettséggel, a logikával. Ezért lett a munkám címe: Összerendeződés. Ezzel az okos kis szerkezettel bármilyen logikai vizuális értéket létre tudunk hozni. Technika: akril festék a laptop egészén, kivéve a képernyőt. A képernyőn egy másik laptopon készült grafika látható, papírnyomattal egyedivé téve.
Regős István festőművész – Medvetánc
„Azért járom ilyen lassún,
aki festő, pingálhasson.
A feje a néninek
éppen jó lesz pemszlinek.
Brumma, brumma, brummadza.”
(Az idézet József Attila Medvetánc című verséből való.)
Almási Gertrúd képzőművész – A nyomulós fekete disznó megijed a szép piros cipőtől
Almási Gertrúd képzőművész – A nyomulós fekete disznó megijed a szép piros cipőtől
A szép piros cipő legyőzi a csúnya fekete disznót.
Majd fekete disznók ezrei hemzsegnek újra.
Némelyik disznó cipő formájú: fekete, nem piros.
Micsoda kavarodás, zavar.
Hölgyeim és uraim, egy kis csendet kérünk, hogy áttekintsük a képet!
Zimre Zsuzsa
Barcsay Múzeum, Szentendre, Dumtsa Jenő utca 10.
A kiállítás 2017. május 7-ig látható keddtől-vasárnapig 10 és 18 óra között.
A fotókat a szerző készítette a kiállításon