Phytotec

–

„Hivatalosan” a ciklus 28 naponta jelentkezik, ez gondolom, senkinek nem újdonság, de a 24-32 nap is teljesen rendben van még, hiszen miért épp ebben lennénk egyformák? Kérdés, hogy mikor beszélhetünk zavarról a rendszerben, és mikor kell pánikolni?

Na, jó, pánikolni felesleges, ráadásul semmit nem old meg. Két menstruációs ciklus között általában 28 nap telik el, ebbe beleszámít a vérzés négy-öt napja is. Ez, ugye, lehet hosszabb – ők a mázlisták, és rövidebb is – ők nem. Beállt rendszer esetében a ciklusok hossza megegyezik, ergo: mindig ugyanakkor jön meg a menstruációs vérzés, plusz/mínusz egy-két nap.

Hogy a helyzet bonyolultabb legyen, ezt elég sok minden megzavarhatja: a stressztől az étkezésig és a fizikai leterheltségig.

Mikor beszélhetünk zavarról?

Huszonegy napnál gyakoribb, és harmincöt napnál ritkább menstruáció már zavarra mutat.

A túl gyakori vérzés utalhat például gyulladásra, hormonzavarra, cisztára vagy akár daganatra is.

Emellett vérszegénységet okozhat, amivel szintén foglalkozni kell. Ha valakinek viszont túl ritkán jön meg a vérzése – amit hajlamosak vagyunk irigyelni – az is egyfajta zavar, amit általában a hormonok okoznak. Ennek legfőbb oka lehet a nem megfelelő ovuláció (tüszőrepedés), ami főleg akkor okozhat bonyodalmat, ha valaki gyerekvállaláson töri a fejét. 

Köztes vérzés

Van, aki ismeri, más sosem hallott róla. Nevezik ovulációs vérzésnek és középidős vérzésnek egyaránt. Amíg ez legfeljebb egy-két napig tart, addig valószínűleg nincs probléma. Gyakran inkább barnás folyásként jelenik meg, mint vérzésként. Oka: a petesejt távozása a tüszőből, illetve az ösztrogénszint gyors és hirtelen növekedése, mely a nyálkahártya egy részének ledobódását okozza. Ha a vérzés vagy pecsételés több napon át tart, az szintén valamilyen zavart jelez. 

Perimenopauza

A menopauza, azaz a menstruációs periódus végét megelőző állapot nagyjából tíz évvel a menopauza előtt jelenik meg, általában a negyvenes évek elejétől. Ez járhat szabálytalan periódusokkal, fokozott vérzéssel, alvászavarokkal, a mell megváltozásával, hangulati változásokkal, éjszakai izzadással, hajhullással és más hasonló nyalánkságokkal. Hogy még nehezebb legyen a diagnosztizálása: ezek a panaszok a pajzsmirigybetegségre is jellemzőek, el kell tehát különíteni, melyikről is van szó. 

Mi okozhat cikluszavart? 

Nagyjából minden, és ez nem túlzás. A stressztől az éhezésig, a hormonális összegabalyodástól a pasiügyekig... bármi zavart okozhat a rendszerben. 

Sport és étkezés 

Isten ments, hogy bárkit lebeszéljünk a sportról, és nem is arról van szó, hogy heti 3x1 óra edzéstől felborul a ciklusunk, de vannak helyzetek, amikor ez bekövetkezhet. Ez pedig az extrém terhelés, illetve a fogyókúra együttese, ami jellemző lehet a hosszútávfutókra, versenysportolókra vagy éppen táncosokra, köztük is a balettosokra, akik brutálisan figyelnek a testükre – és természetesen leborulunk előttük mi... hedonisták.

Ha sokat mozgunk és keveset eszünk, az boldogtalanná tesz bennünket, de ez a legkevesebb, sokkal rosszabb, hogy az agyalapi mirigy leállít minden olyan funkciót, amire nincs aktuálisan szükség azért, hogy a létfontosságú szervekre koncentrálhasson. Ugye, milyen okos a szervezet?

Ezért is nettó baromság a kalóriákat drasztikusan lecsökkenteni, mert ez nemcsak a ciklusunkban okoz zavart, hanem az izmainktól az agyunkig rendezi át a rendszert, erre pedig semmi szükség. 

Stressz 

Kivételesen nem csupán a „sok munka, megterhelő feladatok, kevés alvás” tengelyben kell gondolkodni, hiszen egy hosszabb utazás, vagy akár az életünket megváltoztató örömhír is stresszel jár. Ennek következtében pedig

csúszhat a menstruáció időpontja, de akár korábban is megérkezhet, illetve bármi másra is képes az érzékeny női szervezet, amit el tudunk képzelni, és még arra is, amit nem.  

Hormonális problémák

Alapesetben az ovuláció során az érett petesejt kiszabadul a tüszőből, a ciklus 14. napján, és elindul a méhüreg felé. A tüsző pedig átalakul hormontermelő sárgatestté, melynek akkor jut nagy szerep, ha bekövetkezik a terhesség. Naná, hogy a sárgatest is tud rosszul működni, ez pedig sok bajt okozhat a vérzészavartól a vetélésig. A menstruációs ciklus során a prolaktin hormon tölt be fontos szerepet, melynek túl magas szintje okozhat bajt, ami annyit jelent, hogy ha ennek szintje magas, akkor nem jön létre a tüszőérés és a sárgatest képződés. 

Az a lényeg, hogy figyelj magadra, és ne vedd félvállról a menstruációs zavarokat! 

Zimre Zsuzsa

A témában már megjelent Fenyvesi Zsófi írása:
Közeledik, megjön, elhúzódik, vége, közeledik – Így élünk mi, a menstruációm és én címmel, és szupervicces lett.

Szőcs Lilla személyes hangú publicisztikája arról, hogy mit tehet az, akinek nagy fájdalommal jár a vérzés:
Helló, mensi, helló, fájdalom! – Öt alkalom, amikor annyira kiütött az első nap, hogy járni is alig tudtam 

És Both Gabi írása arról, hogyan alakul ki a „menstruáció körforgása” egy lányos családban:
Nekem elment, nekik megjött – (V)érzések és pofonok 

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: iStock by Getty Images/AndreyPopov