–

Ha valamelyik ételre egyszer nagyon rádurranok, akkor egy idő után inkább megéri megtanulni az elkészítését, mint állandóan étterembe járogatni. Így voltam húszévesen például a kínai édes-savanyú csirkével (és gyorsan hozzáteszem, hogy ez még abban az időben történt – kábé a múlt évezred derekán – amikor nem állt minden sarkon kínai étterem a maga pár száz forintos menüsorával). Úgyhogy kénytelen voltam felgyűrni az ingujjamat, és elsajátítani az akkori kedvencemet, amit aztán addig ettem, eszegettem, hogy valószínűleg elfogyasztottam belőle azt a mennyiséget, ami fejenként egy emberöltőre elő van írva. Később hasonló elbánásban részesült az indiai Tandoori csirke házi készítésű naan lepénnyel... ezzel csak annyi gebasz lett, hogy hiába ettem vele magam dugig és lett tőle csömöröm, a gyerekeim pont akkor kattantak rá. Úgyhogy most süthetek naant heti egyszer, mert anélkül fellázad a legénység az én kis Bountymon.

De amíg ők degeszre tömik a fejüket indiaival, én máris egy kontinenssel arrébb evickéltem, időközben beleszerettem ugyanis a nyári tekercsbe. Bizony, pont így tél derekán, vagy talán éppen azért.

Némi kézügyességet igényel ugyan a feladat, a rizses-húsos töltelékkel megpúpozott rizslapokat kicsit nehezebb csinire tekerni, mint a rétest, de sebaj. Ha elrontanál egyet-kettőt, akkor megnyugtatlak, ugyanaz a szabály érvényes rájuk, mint a letapadó palacsintára: a konyhapultnak dőlve puszta kézzel be kell tolni a búrádba. Így ugyanis – mivel állva etted, és senki nem látta – nem is hizlal!

alapanyagok

A nyári tekercsekhez először is főzz ki egy adag szusirizst (tudom, tudom, egy csomó helyen rizstésztával szokták csinálni, de én jobban szeretem így, rizzsel. Egyrészt, mert így kevésbé maccsos, és nincs túltolva a rizstészta-rizslap ízvilág, másrészt, mert így az az illúzióm, hogy sokkal egészségesebb. Amíg kifő a rizs, egy csomag rákot pár perc alatt piríts rózsaszínre olívaolajon, és vágj fel vékony csíkokra zöldséget: kaliforniai paprikát, uborkát, jégsalátát, amit szeretsz. Egyébként a rák is opcionális, ha maradt otthon grillezett csirkemell, az is tökéletes bele.

Most jön az origami része a dolognak: önts forró vizet egy széles tálba, majd meríts meg benne pár másodpercre egy rizslapot. Nem kell sokáig áztatni, mert miközben dolgozol vele, még úgyis puhul egy kicsit. Viszont ha sokáig fürdik, teljesen használhatatlan lesz. A felpuhult lapot gyors mozdulattal terítsd ki egy tiszta konyharuhára. Tegyél rá egy kevés rákot (én a nagyobb fajtát használtam, abból tekercsenként kettő ment bele) arra egy kis zöldséget, majd egy kanálka rizst. Hajtsd rá az alsó részt, majd a két oldalsót, végül csavard fel. Ha jól csináltad, akkor egy hejre kis tekercs lesz a végeredmény – ha meg véletlenül elrontottad volna, gyorsan fald fel a bizonyítékokat!

A kész nyári tekercseket végül tunkold bele édes-csípős szószba. Meglásd, ha sokat eszel belőle, akkor a június is hamarabb ideér!

Szóval én most ezekre a kis csinosságokra vagyok rákattanva, de ha kivégeztem őket, akkor a következő tervem a pho (leves) elsajátítása lesz.

 

Fiala Borcsa

A képek a szerző tulajdonában vannak