A gyerek dühe és agressziója mögött a legtöbb esetben félelem, szorongás van – Beszélnünk kell! – A gyerekeink romló lelkiállapotáról (3. ÉVAD PREMIER)
A helyzetet nem lehet csak a pandémia nyakába varrni, de tény, hogy a világjárvány óta megháromszorozódott azoknak a gyerekeknek a száma, akik pszichés gondok miatt ellátást igényelnek. Mára nemzetközi és magyar szakemberek, szakmai szervezetek, civil szervezetek, gyermekkórházak és persze szülők kongatják a vészharangot. D.Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi a Beszélnünk kell! podcastsorozat harmadik évadának premieradásában erről az égető, mindannyiunkat érintő problémáról és a lehetséges megoldásokról beszélgetnek. Hiszen össztársadalmi érdek, hogy a gyerekeink jól legyenek.
–
Tíz fontos gondolat a beszélgetésből
1. A mentális betegségek még mindig tabunak számítanak. A gyerekek mentális problémáit pedig sokszor még bagatellizáljuk is, mondván: „kicsik, majd kinövik” – viszont, ha homokba dugjuk a fejünket később nagyon súlyos problémákat okozhat.
2. Az UNICEF őszi – magyar és nemzetközi, reprezentatív – kutatása arra mutatott rá, hogy hét serdülőből legalább egy mentális betegségben szenved. Az öngyilkosság a kamaszok körében globálisan a negyedik, a fejlett világban pedig – így az EU-ban és az USA-ban – a második leggyakoribb halálozási ok.
3. Azok az elhárító mechanizmusok, amik felnőttkorban segítenek abban, hogy egy-egy nehéz élethelyzettel megküzdjünk, a gyerekek számára még nem adottak. Ők tulajdonképpen védtelenek a félelmeikkel, szorongásaikkal, a negatív gondolataikkal, és a szülői szorongással szemben is.
4. A szülő védtelensége a gyerekek számára is komoly szorongásokat kelt. Az elmúlt időszakban pedig a gyerekek sokat tapasztaltak ebből a kiszolgáltatottságból, hiszen mindannyiunk lába alól kihúzta a Covid a talajt, olyan súlyos bizonytalanságok kerültek felszínre, amik addig nem voltak transzparensek. És ezt a gyerekek érzik.
5. A kamaszok már tudják verbalizálni a bennük munkáló dühöt, szorongást. Egy kisebb gyerek esetében azonban inkább testi tünetekben jelentkezik a szorongás: fáj a hasa, a feje, kedvetlen. Minden változásra érdemes odafigyelni, ami hirtelen következik be.
6. Tisztában kell lenni vele, hogy a gyerek dühe és agressziója mögött a legtöbb esetben félelem, szorongás van. Ha csak a felszíni érzelemnyilvánításra reagálunk szülőként, akkor nem kerülünk közelebb a megoldáshoz.
7. Komoly függőségek is kialakulhatnak már kamaszkorban, hiszen ezt a belső szorongást, depressziót, kilátástalanságot ők is – ahogy a felnőttek – próbálják csillapítani, kezelni. Erre pedig nagyon kézenfekvő megoldásnak tűnik a drog vagy az alkohol.
8. A szülők feldolgozatlan transzgenerációs traumáinak is hatalmas szerepe van a gyerekeik szorongásának, félelmeinek kialakulásában. A szorongó szülők jó eséllyel fognak szorongó gyereket nevelni.
9. A lélek ugyanolyan sérülékeny, mint a test, erre adhatja válaszként a depressziót.
10. A kezeletlenül maradt gyerekkori szorongás és depresszió felnőttkorra súlyos mentális betegségekké nőheti ki magát. Össztársadalmi érdek, hogy a gyerekeink jól legyenek.
Tartsatok velünk, mert beszélnünk kell!
D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi
A Beszélnünk kell! további epizódjait itt találod:
