Te is így tudod? – 9 történelmi „tény”, amely valójában nem igaz

–

1. Piramisok

Nem véletlen, hogy a gízai piramisok rajta vannak a világ hét csodájának listáján: szédítő belegondolni, hogy a lenyűgöző négyezer éves sírhelyeket emberek építették az ókorban. A mai napig kutatják, hogyan voltak képesek a korabeli technológiák segítségével ekkora épületeket felhúzni, és az is népszerű vélekedés, hogy a piramisokat zsidó rabszolgák építették. Csakhogy az építőmunkások sem zsidók, sem rabszolgák nem voltak.

Dorothy Resig, a Biblical Archaeology Review szerkesztője szerint a tévhit az Ószövetségből ered, ami szerint az egyiptomiak „rabszolgává tették Izrael gyermekeit”. Csakhogy, amikor a piramisokat építették, a zsidók még sehol sem voltak. Dieter Wildung, a berlini Egyiptomi Múzeum egykori igazgatója szerint az egyiptológusok egyetértenek abban, hogy a piramisokat nem rabszolgák, hanem fizetett munkások húzták fel, és hogy a piramisok építése és az egyiptomi izraeliták története között több száz év telt el.

2. Vikingsisak

A fenti szó elolvasása közben mi jelenik meg a lelki szemed előtt? Csak nem egy fémsisak, amelyen kétoldalt egy-egy szarv található? Ne aggódj, valószínűleg mindenki így képzeli el az északi harcosokat. Csakhogy soha nem viseltek ilyen sisakot – legalábbis semmilyen lelet nem támasztja alá, hogy szarvakkal díszített fejfedőben indultak kalandozni a vikingek. De akkor honnan jött a szarvval díszített vikingsisak?

Skandináv művészek az 1800-as években előszeretettel festettek a portyázók fejére ilyen fejfedőt, de a köztudatban egy Wagner-opera ültette el végérvényesen a szarvval ékesített sisakos vikingek képét. 

A Nibelung gyűrűje című operciklushoz Carl Emil Doepler jelmeztervező szarvas sisakokat készített a viking szereplők számára, és innen vette át aztán mindenki, aki valaha is vikingeket akart szerepeltetni képen, filmben, sorozatban.

3. Einstein és a matek

Valószínűleg minden, matematikából bukdácsoló diák nyugtatta már magát azzal, hogy a tantárgy olyan nehéz, hogy még Albert Einstein is megbukott belőle. Csakhogy ez nem igaz: a híres tudós egészen kiskorától kezdve kiemelkedően teljesített matematikából, saját elmondása szerint már tizenöt évesen elsajátította az integrálszámítás és a differenciálszámítás csínját-bínját.

Ám a Nobel-díjas tudós nem volt kitűnő tanuló – bár fizikából és matekból jól teljesített, más tárgyakban nem remekelt. Egyszer pedig valóban megbukott: 16 évesen felvételizett a Zürichi Műszaki Egyetemre, de nem sikerült jól a vizsgája, ezért nem vették fel. Csakhogy matematikából és a többi természettudományos tárgyból ez alkalommal is remekelt, más tantárgyak fogtak ki úgy rajta, hogy nem került be az egyetemre. Ám így is egy évvel előbb kezdte meg felsőfokú tanulmányait, mint kortársai, mert egy évvel később, 17 évesen felvették a Zürichi Egyetemre.

4. A (nem) spanyolnátha

Szerencsétlen spanyolok valószínűleg nem boldogok attól, hogy róluk nevezték el a világ egyik legnagyobb világjárványát, amely több millió ember életét vette el – spanyolnátha okozta többek között Szabó Ervin és Kaffka Margit halálát is. Ráadásul mérhetetlenül igazságtalan, hogy a spanyolok „nyakába varrták” a halálos kór eredőjét is. Holott az 1918 és 1919 között tomboló járvány első eseteit az Egyesült Államokban, Németországban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban regisztrálták – csakhogy közben zajlott az első világháború, a hírek nagy részét cenzúrázták: a nagyhatalmak nem akarták, hogy a betegségről szóló hírek megbontsák a harcoló katonák morálját. 

Ám mivel Spanyolország semleges volt a háborúban, ott beszámoltak a halálos kórról az újságokban, ezért az a hamis kép rajzolódott ki az emberek fejében, hogy Spanyolország volt a betegség kiindulópontja.

5. Hány bölcs?

Hogy is szól a történet? Jézus Betlehemben született egy istállóban, a kisdedhez pedig három napkeleti bölcs érkezett, akiket a csillag vezetett a jászolig. Minden karácsonykor, minden betlehemi előadásban három vendég jön a Megváltóhoz, csakhogy a Bibliában semmilyen utalás nincs arra, hogy hányan voltak. A bölcsekről csupán egy apostol, Máté ír az evangéliumában, de arról nem ír, hogy hányan voltak. Az a vélekedés, hogy hárman lehettek, valószínűleg abból ered, hogy háromféle ajándékot hoztak a Kisjézusnak: aranyat, tömjént és mirhát.

6. Milyen alma?

Ha már a Bibliánál tartunk, jöjjön még egy tévhit, amely még a napkeleti bölcsek számánál is ismertebb „tény”. Menjünk még visszább az időben, egészen Ádám és Éva bűnbeeséséig. Ezt a történetet is mindenki ismeri: a férfi és a nő Isten kifejezett parancsa ellenére esznek az almából, ami miatt Isten haragra gerjed, és kiűzi őket a paradicsomból.

Ám a szöveg szerint az első emberpár a tiltott gyümölcsből eszik: sehol sem említenek almát.

7. Vasszűz

Már a neve is hátborzongató, hát még a látványa: egy fémszarkofág, ami tüskékkel van bélelve. A legbrutálisabb kínzóeszközként tartják számon, a sötét középkor szimbóluma lett, és még az Iron Maiden metálzenekar is innen vette a nevét. És bár tényleg brutális kínokat élhetne át, akit a szegecsekkel teli vaskoporsóba tuszkolnak, az az igazság, hogy valójában soha senkinek nem kellett ilyen szenvedést átélnie. A vasszűznek ugyanis annyi köze van a középkorhoz, mint tyúknak az ábécéhez – vagy még annyi se. A kínzóeszközt ugyanis csak kitalálták annak demonstrálására, hogy milyen brutális volt a középkor. 

8. Kolumbusz és Amerika

Ez a történet már ott problémás, hogy összevissza használjuk az „Amerika” kifejezést. Ott a földrész, ugye, amely áll Észak-, Közép- és Dél-Amerikából, de előszeretettel emlegetjük a köznyelvben Amerikaként az Amerikai Egyesült Államokat is. Amikor adódik a kérdés, hogy ki fedezte fel Amerikát, mindenkinek csípőből jön a válasz: Kolumbusz Kristóf. Ám a tengerész-felfedező „csak” Közép- és Dél-Amerikát fedezte fel – sosem tette be a lábát Észak-Amerikába.

Ennek ellenére az Egyesült Államokban minden évben megünneplik a tengerészt, hogy „felfedezte” a kontinensüket.

Ráadásul furcsa egyáltalán „felfedezésről” beszélni úgy, hogy ezeken a területeken korábban is éltek már emberek, őslakosok. Érdemes hangsúlyozni, hogy ez a megfogalmazás máig az európai gyarmatosító látásmódot tükrözi.

9. Hányatórium

Mindannyian megtanultuk az iskolában, hogy az ókori rómaiak szerettek nagy lakomákat csapni, amelyeken nem volt hiány semmi földi jóból. Gyakran hangoztatott „érdekesség” ezekkel az össznépi zabálásokkal kapcsolatban, hogy a résztvevők előszeretettel hánytatták magukat egy-egy új fogás előtt – erre pedig külön helyiség is volt: a vomitórium. Ám valójában még azt sem tudjuk pontosan, hogy a taktikai hányásként is leírható tevékenységet valóban végezték-e a rómaiak, vagy csak a történetírók túlzásairól van szó. Az azonban biztos, hogy létezett vomitórium, csak éppen nem az volt a funkciója, mint amit tulajdonítanak neki. A vomitórium igazából az amfiteátrumok székei alatt lévő folyosó volt, amin keresztül a tömeg gyorsan el tudta hagyni az épületet.

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT

Kiemelt képek forrása: Wikipedia / Historisches Museum Bern; Wikipedia / flickr / Ricardo Liberato

Dián Dóri