„A lányoknak nunijuk van, a fiúk meg kukik” – Három perc vegytiszta szórakozás azon, ahogy a gyerekek látják a világot
Kár is belekezdeni, hogy miket találunk, ha óvatlanul végigpörgetjük a telefonunkon valamelyik közösségi médiafelületet, vagy esetleg (micsoda vakmerő ötlet) arra vetemedünk, hogy célzottan híreket olvasunk. Én – bevallom – megcsömörlöttem. Nem érdekel, hogy mi kinek a hibája, de még az sem, mi mennyibe kerül (mert lassan csak sírni lehet rajta, legyen szó az euró árfolyamáról vagy vaj áráról). Na, most, hogy ilyen szépen lehoztalak benneteket is az életről, bedobom, hogy innen szép nyerni, és fogok is! Ugyanis nem egyedül szállok harcba, hogy ezen a szép vasárnapon feldobjalak benneteket: a szerkesztőség környezetében élő gyerekek is elég viccesek, bölcsek és cukik (sőt, mi magunk is azok voltunk gyerekként) ahhoz, hogy feldobják a napunkat. Tóth Flóra gyerekszájas gyűjtése.
–
Részképesség
– Mit csinálsz, Mirjam?
– Írok.
– Mit írsz?
– Azt nem tudom, mert nem tudok olvasni. (4)
És téged ki tervezett?
„Van egy olyan múzeum, ahol bemutatják, kik tervezték az állatokat.” Barni és a természettudományi múzeum
Napunk, életünk
„Az élet farkasokkal jön. És egyre gyorsabban jönnek!” – egy 3,5 éves kislány életbölcsessége a fürdőkádból.
(Innen üzenem neki: köszönjük, látjuk – a szerk.)
Napunk, életünk vol. 2.
„Nincs kedvem táncolni, pedig szeretnék!” Lenke Róza (4)
Felejtős
A nagymamám a mai napig emlegeti a történetet, hogy amikor 3-4 éves lehettem, megtanultam a hét törpe nevét, és nagyon élvezte, ahogy selypítve sorolom őket. Újra és újra elmondatta velem a feledékenységére hivatkozva, én pedig egy ponton kissé megvető tekintettel ránéztem a nagypapámra, a fejemmel Mama felé böktem, és közöltem, hogy „Nem mondom el többet ennek a hülyének.” Vinnyogtak a röhögéstől.
Cinti (már kicsit idősebb)
A felnőttek is pont így működnek, a streamingszolgáltatók örömére
„Azért szeretnék tévét nézni, mert szomorúságom van, és azért van szomorúságom, mert nem kaptam meg a pöttyös ruhát.” Elza (4)
Jobb tisztázni
„Mama, nem vagyok neked hálás, de nagyon szeretlek.” Mór (5)
Látnivalókba’
„Hű, de sötét látnivalója van ennek a napszemüvegnek!” Berta (3)
Fénypont
– Lenke, mi volt ma a legjobb az oviban?
– Amikor elfelejtettem, hogy hiányzol.
Lenke Róza (4)
Jó zene, honnan szerezted?
„Hol szerezte ezt a zenét a zeneszerző bácsi? Én is szereztem egy faágat a fa alatt.” Ármin (3)
Előtte-utána
– Mi a jobb az orángutánnál?
– Az orángelőtt.
Andris (6)
Amit a felnőttek csak gondolni mernek
Ez komoly? Még egy gyerekkel akar bajlódni? (a 8 éves D. megtudja, hogy második gyerekével terhes a barátnőm)
Az izgalmas kezdés fontos
„Van az a betű, egy kör és egy ilyen vonal az alján. Na, azzal kezdődik a nevem!” – K. Qppány (5)
Szomorítást vállalunk
A családnak gyakran rendeztünk kiselőadásokat otthon, zenéltünk vagy ugrabugráltunk nekik. Kábé hatéves lehettem, amikor a „Boci-boci tarká”-t akartuk előadni a tesómmal, ő énekelt, én zongorán kísértem (volna). Röhögőgörcsöt kapott az első hangok után, és miután nem múlt el magától, kedves testvér lévén gondoltam, segítek: „Na, gyere, majd én elszomorítalak.” Hogy hogyan akartam elszomorítani, már nem emlékszem, de a család azóta is emlegeti.
Zsófi (már nem 6)
Párbeszédek nálunk
(az F. én vagyok, és a korom kevésbé lényeges, úgyhogy nem írtam oda)
Nem PC életbölcsesség
N.: (3,5) A lányoknak nunijuk van, a fiúk meg kukik.
Csak kijött
N.: (4) Jaj, csak véletlenül kijött belőlem a hiszti.
(F. utólag fejben: Akkor menjen vissza gyorsan.)
Nyelvújításokba’
N.: Mama, ugye, a héhor az, aki megöl embereket.
F.: A hóhérra gondolsz szerintem.
N.: (kissé lekezelően) Az enyém jobban hangzik.
Ezek szerint egyelőre nem biztos
N.: (5) Milyen orvoshoz mész, mama?
F.: Nőgyógyászhoz.
N.: Az mit csinál, leellenőrzi, hogy biztosan nő vagy?
Akkor is
N.: (6) Mama, akkor is szeretsz, ha kiszabotálom az alvást?
F.: Hogyne.
Online bevásárlás
N.: (6) Mama, mikor jön meg a jégkrém a ponthuról?
F.: Egy óra múlva.
N.: Írd be a telefonodba, hogy küldjék most, melegem van.
Nem véletlen
F.: Túl cuki vagy.
N.: (6): Miért mondod?
F.: Mert így nem tudok rád haragudni akkor sem, ha a könyvespolc sarkába dobod a karkötőd.
N.: méltatlankodva: De hát direkt oda céloztam!
Én kérek elnézést
F.: 2232 év múlva elporladunk.
L.: (7) (kissé leereszkedően) Én nem fogok elporladni, engem mumifikálnak.
Célkitűzés
L.: (8) Én olyan szeretnék lenni, mint kiskoromban, csak intelligensebb.
F.: Szerintem sikerült.
Feel ya sista’
F.: (válaszként egy kisebb, nemi alapon a lányaimat ért negatív diszkriminációra) Nem baj, lányok, kezünkben a világ sorsa.
L.: (8) Az enyémből kicsúszott.
És az inflációt még nem is beszéltük meg
L.: (8) szerepjáték mesélésben: És akkor úgy mentett meg bennünket, hogy a hajójáról ránk dobott egy vámot.
F.: Szerintem hámra gondolsz, a vám mást jelent.
L.: (8) Mit jelent?
F.: Pénz, vagyis adó, amit az országoknak fizetsz, ha valamilyen áruval átléped a határukat.
L.: (8) Hát ennek semmi értelme.
Kommentben jöhet a folytatás, mindenkire ráfér pár önfeledt pillanat.
Tóth Flóra gyűjtése
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Anna Efetova