–

1. Fiala Borcsa tömören értékeli a helyzetet a karantén negyedik napján

„2005 telén, amikor született a kisfiam, azt éltem meg kicsit így, mintha karanténban lennék. Mondjuk, akkor legalább… kaja volt.”

2. D. Tóth Kriszta három T-elmélete

„Három dologra van most nagyon nagy szükség: támogatni, tájékoztatni és társaságot adni.”

3. Borbély Alexandra és Szentesi beszélgetnek

Borbély Alexandra: – „Rosszul viselem a karantént, egyszerűen ilyen a természetem.

Szentesi: – Milyen, Szandrika?

B. A.: – Hát, hogy még otthoni körülmények között, egy kényelmes tréningruhában is ki tudok borulni.”

4. Kurucz Adriék megünneplik a férje hatvanötödik születésnapját a karanténban

„Kapcsolatunk alappillére megroppant – kezdi jelentőségteljesen Adri, majd nevetve folytatja. – Mivel Robi betöltötte a 65-öt, holnaptól csak délelőttönként mehet ki vásárolni… én pedig csak délután.”

5. D. Tóth András apai meglátásai a karanténban

„Meggyőződésem, hogy a kislányom akkora primadonna, hogyha felnő, színésznő lesz. Noha ő még kitart abbéli álláspontja mellett, hogyha »nagy lesz«, délelőtt állatorvos lesz, délutánonként pedig teniszező. Tud élni.”

6. D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi beszélgetnek

DTK: „Egy pszichésen és mentálisan fáradt országba jött a koronavírus.”

Orvos-Tóth: „Igen, Kriszta, de azt ne feledd el, hogy a fáradtságot és a kimerülést, azt mi okoztuk magunknak… Én is túlvállaltam magam, nehezen tudtam nemet mondani, rohantam egyfolytában. Azt már most elhatároztam, hogyha ennek egyszer vége lesz, nem így akarom folytatni az életemet.”  

7.. Kurucz Adri és férje, Dolák-Saly Róbert beszélgetnek

Adri idézi Orvos-Tóth Noémit jelentőségteljesen, megnyugtatásképp: „Mindannyian túlélők leszármazottai vagyunk.”

Mire Dolák-Saly trollkodva így válaszol: „Másképp mondva: aki nem hal meg, az tovább él.” 

8. Férfiak karanténban – idézet Szentesi Éva és Péterfy-Novák Éva beszélgetéséből:

Szentesi: „És a kedves férjed… hogy bírja a karantént?”

Péterfy-Novák Éva: „Épp bezárkózott a szobájába…”

9. Girlzonboard Flóra négy és fél éves kislányának aranyköpése

„Hogy fognak majd visszagondolni a gyerekek erre az időszakra? – kérdezi egy kommentelő. Van erre egy aranyköpésem a négy és fél éves kislányomtól a napokból, aki azt mondta nekem: »Nem szeretem ezt a karanténanyát, kérem vissza a másikat«. Hát… valahogy így.”

10. Herczeg Zsolt büfijei a karanténban

„Fogalmam sincs, hogy honnan, de Tomika pontosan tudja, hogy koronavírus-járvány van.

Leültem vele mint férfi a férfival és közöltem: – Tomika terjed egy betegség…

Rávágta: – Tudom! Koronavírus. (Pedig nem nézünk tevét).

– …és most egy ideig – folytattam: egy ideig nem mehetsz bölcsibe.

Fölkészültem egy olyan három és fél órás lelkifröccsre, hogy nem láthatja majd a társait a kedvenc bölcsis nénijeit, mire a gyerek közölte:

–  Jó!

És azóta szóba se hozta a bölcsit, és mocskosul imád itthon lenni.”

11. Steiner Kristóf – Most van időnk változtatni

„Nem szabad tabusítani, szégyellni azt, hogy valaki jól érzi magát otthon. Sokunknak erre ugyanis nem volt lehetősége évtizedek óta.

Élvezzük azt a helyzetet, hogy évtizedek óta először nem kell időben kelnünk, vagy azt, hogy beszélgethetünk a barátainkkal hosszasan telefonon. Nem kell titkolóznunk azzal kapcsolatban, hogy történetesen maga a karantén (hangsúlyozom, nem a járvány!) cirógatja egy picit azt a következő szintre lépés lehetőséget, amit nem tudtunk volna tenni, ha ugyanúgy pörög tovább az életünk ebben a mókuskerékben.”

12. Pásztory Dóri szülinapja – Na, ez a szerelem!

„Tudni kell rólam, hogy a kedvenc tortám a dobostorta, a férjem, Márton pedig még azt is kinyomozta, hogy hol tud itt, Londonban venni nekem. Sajnos a karantén miatt bezárt a cukrászat, úgyhogy Márton neki állt egyedül dobostortát csinálni, ami azért elég nagy kihívás gyakorlott cukrászmestereknek is.

Pláne úgy, hogy ha valamiben különbözünk, akkor az a hozzáállásunk a főzéshez. Én ösztönből csinálom, ő pedig, mint egy mérnök. Ha csak 199 gramm liszt van otthon és a recept 200 grammot ír, akkor nem készíti el a receptet. Ennek ellenére ma mégis nekiállt tortát sütni, és hat órán keresztül csinálta.” 

13. DTK és Palya Bea beszélgetése a félelemről

P. B.: „A traumatikus tanulás része, hogy ér félni, ér tökéletlennek lenni, és a legjobb, hogy néha a félelmet is odaültetjük az asztalhoz, hogy te, figyelj, igyunk meg egy kávét!

DTK: Te mitől félsz?

P. B.: Én nagyon messziről jövök, falusi lány vagyok. Nagyon nehezen ismerték el azt, amit a szakmában csinálok. Hosszú idő volt, mire elismerte bárki, azt, aki vagyok, azt, ami vagyok. És az a kérdés felerősödött bennem, hogy mi az értelme annak, amit én tudok, amit én csinálok? A zenészeknél nagyon fontosak a visszajelzések a közönségtől. A színpadon ez jön ezerszeresen – ez nagyon hiányzik most. Félek attól, hogy elég fontos vagyok-e, elég különleges vagyok-e, elég »jelentőségteljes« vagyok-e? És aztán végül a napokban megérkezett egy olyan bátorság belém, hogy igen, meg fogom tudni ugrani ezt a helyzetet, amit gördített elém az élet.”

14. Csepelyi Adri elemzése a könyvajánlója közben

„Pszichológusok által igazolt tény, hogy a krimiolvasás jó hatással van az emberekre. Úgyhogy most érkezzen egy hiánypótló krimi ajánló. (Horrorfilmeket nem nézek, azok valahogy »másképp zaklatnak fel«, mint a könyvek)”. 

15. Kurucz Adri és férje Dolák-Saly Róbert története az első közös vacsorájukról

Robi: „A világtörténelemben mindenki az utolsó vacsoráról beszél, én inkább az elsőről szeretnék.

Adri: Hát, igen, tudni kell rólam, hogy sosem voltam egy konyhatündér. Az első főzős randinkon Robi kedvencét készítettem: mákos gubát. Ez egy egyszerű recept, mégis, amikor leültünk enni… szinte, mint egy akciófilmben, lassítva láttam magam előtt azt a jelenetet, hogy Robi jóízűen emeli a villát a szájához, és nekem leesik, hogy a mákot nem daráltam meg… és ez a falat fájni fog.”

16.Tóth Girlzonboard Flóra és Szabó Anna Eszter – Gyerekekkel karanténban

Flóra: „Sokat kérdezik mostanában a lányaim tőlem, hogy néz ki pontosan és mekkora a vírus –  mutassam meg a vonalzón! A napokban szóba került az is: félnek, hogy meghal valaki a családból, és ilyenkor szülőként a legnehezebb hitelesen azt mondani, hogy ááá, mi nem… (de azért próbálkozunk!)”

17. Gyárfás Dorka karanténfilozófiája

„Egy kommentelő írja: a mostani helyzet előtt sokkal több volt a »kell«, mint a »lehet«. Maximálisan egyetértek. A karantén előtt egész nap pipálgattam, hogy mit kell megcsinálnom, és ez a karanténnal lekerült a vállamról.

El lehet mosogatni, meg lehet főzni az ebédet, de lehet ma nem főzni. Ezt is lehet választani. Ez egy olyan minőségi különbség, hogy én, aki nem szeret főzni, most a főzést is sokkal nagyobb élvezettel csinálom.”

18. Steiner Kristóf: szimbólumok, amikben élünk

„Mindannyiunk életében vannak olyan területek, amelyeken úgy érezhetjük, hogy rabszolgaságban élünk. Ezek lehetnek a saját szokásrendjeink, egy olyan kapcsolat, ahol nem tudunk kiteljesedni, egy olyan kapcsolat, amiben sokkal többre vagyunk hivatottak, de abban a közegben már nem tudunk a következő szintre lépni, vagy az is lehet, hogy egy új helyre szeretnénk költözni. Nagyon sokféle rabszolgaság, nagyon sokféle kalitka létezik. Vannak aranyból készült kalitkák is. A pészah lényege, hogy mindannyian ismerjük fel, hol vannak azok a területek az életünkben, ahol meg vagyunk rekedve, ahol mind rabszolgák vagyunk, és mit tehetünk azért, hogy megszabaduljunk a láncainktól. Ennek a legfontosabb eszköze a bizonyosság. A bizonyosság abban, hogy van tovább.”

19. D. Tóth András – apa karanténban

„A feleségeddel nincs vita?” – kérdezte egy kommentelő.

„De… de az akkor is van, ha nincs épp világjárvány” – válaszolta András. 

20. Csepelyi WTF-pillanata 

„Igen, jól látjátok az videóban. Március vége van, és az ott mögöttem a karácsonyfám. Következő kérdés?” 

21. Kökéndy Ákos iskolaigazgató és két kamasz lány apja

„Egy kamasznak elképesztően »sok mindenre« van szüksége, és annak az ellenkezőjére is. Például testmozgásra, feszültség-levezetésre, ingerekre – ami, ugye, most korlátozva van a karantén miatt –, és annak az ellenkezőjére is, azaz nyugalomra. Tehát amire most szüksége van egy kamasznak, az pont nem a karantén. Eszembe jut erről egy régi diákom, aki egy olyan aranyköpést mondott, amit nem felejtek el soha. Egyik reggel a diák úgy ébredt, hogy azt mondta az anyjának jelentőségteljesen: »Mit is várhat az ember egy olyan naptól, ami úgy indul, hogy föl kell kelni?« És milyen igaza van!”

22. D. Tóth Kriszta szerint:

„Mióta kivontuk magunkat a természetből, egyszerűen mintha belobbant volna a tavasz. Mintha érezné a természet, hogy nem tapossuk őt.”