Az otthoni videózás alapjai – 8 praktikus tanács egy videószerkesztőtől
Lassan mindannyian online guruvá képezzük ki magunkat, mindenki, akinek a munkája végezhető otthonról, különböző online felületeken kommunikál. Jelenleg egy meetingelés természetes módja az, hogy beülsz a webkamerád elé, és rákattintasz egy linkre. Olyanok is „élőznek” a közösségi média felületein, akik sosem tettek ilyet – például mi is a WMN-nél (minden este 9-től a WMN Instagram-oldalán). Nagyon sok tanár küszködik azzal, hogy mennyire más videóüzenetben kommunikálni a diákokkal, mint személyesen. De hogyan lehet ezt úgy csinálni, hogy amit látnak belőled – akár a nézőid, akár a diákjaid, akár a kollégáid –, az ne legyen fájdalmas vizuális szempontból? Megmutatom, milyen eszközök állnak a rendelkezésedre, hogy a lehető legjobb minőségben tudj mozgóképes tartalmat előállítani vagy élőben megmutatni magad. Tóth Girlzonboard Flóra videószerkesztő nyolc tanácsa.
–
Először is, keresd meg az adott tevékenységhez legjobb kamerát.
A telefonoknak általában jobb a kamerájuk, mint a laptopoknak, így érdemes azt használni. A telefonodon itt tudod módosítani a kamerád rögzítési módját: Beállítások/Kamera/Videó rögzítése. Ha a telefon tud 1080 p-t, az már szuper, de a 30 fps is teljesen jó (ez azt jelenti, hogy a kamera hány képkockát rögzít másodpercenként). Ha valamiért a frontkamera nem ad olyan jó minőségű képet, és nem létfontosságú, hogy olvass kommenteket, akkor érdemes a hátsó kamerát használni rögzítésre vagy meetingelésre. Ha szeretnéd látni magad vagy a kollégáidat, alkalmazz tükrös sufnituning-megoldást, például így:
Ami még a kamera kérdéséhez tartozik, hogy a YouTube-ra fekvő videót készítünk, IGTV-videót és Fb- vagy Insta-élőt viszont álló kameraállással csinálunk. Az Fb Watch-videók tapasztalatom szerint vegyesek – ha oda dolgozunk, választhatunk is, hogy melyik a praktikusabb a videó szempontjából. Ezért fontos átgondolni már az elején, hogy mit szeretnénk kezdeni a videónkkal.
Tedd le a kamerát! Mondom, tedd le!
Akinek nincs rutinja abban, hogy mozgóképet forgasson, annak az a legegyszerűbb, ha elindítja a kamerát, és keres egy fix helyet neki.
Mert a cikázó, remegő, rázkódó képet nézni minden, csak nem élvezetes. Készíts nyugodtan egy kis állványt bármiből, amit otthon találsz, a legótól a kartonpapírig bármi megfelel.
Szerintem ennyi energiabefektetést megér, főleg, hogy a jelek szerint nem egy hétig kell használnod. Kisgyerekes családoknál közös alkotófolyamat is lehet a „kameraállvány” létrehozása.
Csak hang legyen és fény!
Először a hangra térnék ki, mert az a legegyszerűbb. A meetingeléshez a headset a legjobb, a videórögzítéshez pedig a telefon saját mikrofonja, de nagyon figyelj rá, hogy ne takard le (alul a kis lyukacskás rész, ha esetleg nem voltál benne biztos eddig, hogy hol van). Ha nagyon expert akarsz lenni, lehet kapni telefonokhoz való minimikrofonokat, de ha engem kérdezel, nem ér annyit…
A legtöbb telefon mikrofonja megbirkózik a feladattal. Az viszont fontos, hogy csökkentsd az alapzajt, amennyire csak lehet: ne szóljon zene, ne menjen a konyhában a szagelszívó stb.
Világíts úgy, mint egy stúdióban!
A legjobb fény a természetes fény, tehát ha mindegy, mikor rögzíted a videót, akkor mindenképpen nappali fénynél tedd. Arra figyelj csak, hogy ne az ablaknak háttal állj, mert úgy teljesen szétégeted a videód hátterét, hanem igyekezz egyenletes, szűrt fényt varázsolni a videózásra használt helyiségben, mondjuk egy fényáteresztő függönnyel.
Fotózásnál óriási tévedés, hogy mindig a fénnyel szemben kell lenni, de az ilyen típusú videónál az a praktikus, ha a legtöbb fény téged ér.
Ha valamiért este kell videót készíteni vagy meetingelni, akkor kicsit nehezebb a helyzet, de nem megoldhatatlan – a profinak tűnő világításhoz ugyanis nem kell sok. Elég egy erős, mobil lámpa (lehetőleg inkább fehér, mint sárga fényű, de ez ízlés kérdése is) és egy fehér falfelület. A legpraktikusabb egy olvasólámpa, mert annak általában irányítható a fénye, és könnyen mozdítható. A lámpát ugyanis, hacsak nem profi stúdiólámpa, nem az arcodra kell irányítani – ez esetben ugyanis inkább meg fogsz ijedni magadtól.
Sokkal szebb leszel, ha beülsz egy üres fehér falfelület elé, a lámpádat a falra irányítod, és az onnan visszatükröződő fény szépen megvilágít téged.
Az, hogy a háttér teljesen sötét, csak élőben zavaró, a kamerában sosem. De ha igazán profi szeretnél lenni, akkor a hátteret egy kis szórt fénnyel még megküldheted – ezt szakszóval úgy hívják, hogy gégen, vagyis ellenfény. Szép kontúrt ad a szereplőnek, de azért bőven nem létfontosságú.
Ha olyan dolgot szeretnél rögzíteni, amiben mozogsz, és a teljes tested látszik, emiatt távolabb vagy a kamerától (még mindig nem home videóra, hanem, mondjuk, mozgásos videóra gondolok), akkor mégis az a jobb, ha magadat világítod meg – a kamera mellé helyezve a fényforrást. Ez esetben a legjobb, ha két lámpát használsz, és két irányból kapod a fényt.
A legbiztosabb jele annak, hogy kevés a fény, az, ha zajos a kép (ez azt jelenti, hogy olyan, mintha szemcsés lenne kicsit). Ha ezt látod, mindenképpen dolgozz még rajta.
Ha pedig nincs megfelelő lámpa vagy falfelület, akkor inkább keress jobban bevilágított helyet (vagy, nem győzöm hangsúlyozni, videózz nappal). Még mindig jobb az előnytelen világítás, mint a fényhiány miatt zajos kép.
Építs stúdiót – otthon!
Ha láttál már tévéműsort, akkor tudod, hogy általában nem a fal előtt ülnek az emberek és beszélnek, mert sokkal látványosabb, ha van mélysége a térnek. Éppen ezért, hiába tűnik roppant furának, hogy a nappali falát megküldöd az olvasólámpával, te meg a kanapéval szemben beülsz egy székre (miközben a kanapén egy installáció tartja a telefonodat), hidd el, a videón nem ez látszik. Hanem az, hogy szép fényt kap az arcod, és mögötted pedig olyan, mintha egy berendezett tér lenne. A valóságot úgysem látja senki, maximum a családod, amelynek tök jó feladat együtt felépíteni a „stúdiót”.
Ha már stúdió… legyen dekor is!
Érdemes egy kicsit berendezni a helyszínt, főleg, ha sokszor használod. A lényeg, hogy ne egy nagy fehér/bármilyen színű üres felület legyen mögötted. Fotók, növények, apróságok – bármi jöhet. Ami a valóságban kupinak tűnik, az a videón szép színes katyvasz, amit jó nézni.
Csinálj próbafotót és akár próbafelvételt!
Mielőtt belevágsz, fotózd le magad a megfelelő beállításokkal, és nézd meg a képet. Ha elégedett vagy vele, csinálj azért egy hangpróbát is. Nem kerül semmibe, és megúszod vele a felesleges munkát.
Ha minden király, mehet a felvétel, vagy indulhat az élő.
Nézd vissza és nézesd vissza!
Mielőtt bármit kilősz az internetre, nézd meg alaposan, kritikusan. Ez nálunk is alapszabály. Ha nem vagy ebben rutinos, küldd el egy olyan családtagodnak, barátodnak, aki kritikus, de kedves, mert kell egy külső szem is. Ezt a „külső szemet” nehéz jól megválasztani, mert sem a szupertámogató anyukád, sem a kegyetlen kritikus barátnőd nem alkalmas erre. Ha élőzöl, szintén kérj segítséget abban, hogy valaki olyan is nézze, aki a te embered, segít egy kérdéssel vagy leoltja a trollokat, ha kell.
Már csak annyit szeretnék mondani, hogy szerintem szuper, hogy így fellendült az online videózás. Remélem, segítettem egy kicsit abban, hogy minőségibb tartalmak kerüljenek ki a netre, mert a YouTube megjelenésével is az történt, hogy az amatőrökből lett profik műsorötletei aztán begyűrűztek a nagy televíziókba, és átírták az egész tévés műsorkészítést, amire ráfért a vérfrissítés. Szerintem most is egy ilyen pillanat küszöbén állunk, szóval hajrá minden most induló videós projektnek!
Tóth Flóra