1. Amikor maratoni mennyiséget kellene tanulnod

A legelső lépcsőfok egy sikeres felkészüléshez a jó időbeosztás. Tegyük fel, hogy fél három körül hazaérsz a suliból. Kicsi pihi, tanulsz ezt-azt, jöhet a kedvenc sorozatrész, de szigorúan idegen nyelven, nehogy kárba vesszen az a háromnegyed óra. Vissza a tanulnivalók halmához, miközben eszel egy kis frissítőt, iszol egy kávét/energiaitalt/bármit, amiben koffein van, és életben tart, és akkor mehet a betervezett munka estig. Mondjuk, tízig. Ezt követően zuhany, egy kis szósölmédia, majd irány az ágy, kell az erő a holnapi… tanuláshoz.

Ehhez képest a valóság: Egész nap sorozatot nézek, közben az élet nagy dolgain elmélkedem, így marad az éjszakába nyúló fejtágítás. 

2. Amikor azt hiszed, van egy übercuki tesód, aki támogat

Testvéri szeretet helyett vajas kenyér

Ki ne álmodna egy tünemény hugicáról, akit az ember kedvére csicskáztathat szépen megkérhet, hogy készítsen neki háromfogásos vacsorát? Vagy masszírozza meg a vállát, mert már olyan sokat görnyedt a temérdek tanulnivaló fölött. Esetleg kérdezze ki tőle a szavakat, hogy biztos legyen a tudása. Egy olyan tesó, aki mindig tudja, mire van szükséged, a gondolataidban olvas, már-már nem is evilági a kapcsolatotok…

Ehhez képest a valóság: Nemhogy nem kapok kacsapecsenyét pontban hétkor, de még ő néz rám bociszemekkel, hogy ha már így belejöttem, neki is jól jönne egy melegszendvics. Innen, a szomszéd szobából üzenném neki: „Fogsz te még érettségizni, kiskomám!”

3. Amikor sosem lehetsz gondolatolvasó

Jegyzet fölött görnyedés helyett koncert

Egy ötös magyar dolgozatban (témának, kornak, szerzőnek megfelelően) többnyire megtaláljuk a következő gondolatok valamelyikét:
– Egy jó cím globális kohéziót teremt
– Janus P.: Búcsú Váradtól: A lírai én zaklatott lelki állapotáról ad tanúbizonyságot. 
– Arany balladaköltészetét több nagy egységre bonthatjuk. 
– Olyan költői eszközöket találunk Babits Mihály: Egy szegény magára-maradott című versében, mint a szinesztézia és a figura etimologica. 
– A reneszánsz a XV-XVI. században kialakuló korstílus, jelentése: újjászületés.

Ehhez képest a valóság: Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy általában nem ugyanazt gondolom, mint a tankönyvek írói. Milyen mázli, hogy a magyar érettségin majd jól megmondhatom, mire nem gondolt se a költő, se én. Persze mindezt azután, hogy egy szöveget már jól nem értettem meg. Úgyhogy azt gondoltam, rajtam már csak egy deus ex machina segíthet; pont kapóra jött Szabó Balázs koncertje.

4. Amikor olyan tárgyra készülsz, amit szeretsz

Elképzelés = valóság

Mennyire tudsz a halmazok, egyenletek és sinus-cosinus szeretetnyelvén? Én mesterien! Ha ez meg van, marad még bőven jóság; Pitagorasz-tétel, függvények, koordináta geometria és végül a valószínűség-számítás. Az érettségi előtti napokban ez már csak örömjátszma. Egy mindenre felkészült nebuló legalább ötször ellenőrzi a számológépét, hogy az érettségi napján (kedd!) egyetlen barátja cserben ne hagyja. És függvénytáblája is inkább hasonlít egy esküvőszervező projektfüzetére a kilógó szivárványszínű címkékkel, semmint egy tudományos segédeszközre.

Ehhez képest a valóság: Ugyanez. Oké, gyűlöljetek, de a minden tanuló által rettegett matematika az én abszolút lieblingem, az egyetlen tantárgy, amitől nem félek (annyira). Mondjuk, egy korty száraz pezsgő jólesne minden helyes számolás után…

5. Amikor próbálsz történelmet írni


Adott húsz szóbeli töri tétel. Olyan témakörökben, amelyek követelmények az írásbelin is. Egy tudatos érettségiző már az írásbeli idejére tudja ától cettig az összeset, így a júniusi megmérettetésre csak át kell ismételnie azokat. Ha szerencséje van, és totál kreatív suliba jár, az emeletre baktatva a lépcsőfokokról memorizálhatja a legfontosabb évszámokat. Valamint nem ijed meg olyan kifejezésektől, mint antagonisztikus ellentét, és nem hiszi a merkantilizmusról, hogy egy betegség lenne.

Ehhez képest a valóság: Csak kapkodom a fejem, hogy mikor szaladt el ennyire az idő, és a guglitól kérdezgetem: hogyan tanuljak négy óra alatt négy évet, hogy sikerüljön mindent bepótolnom, amit addig nem tanultam meg rendesen? (Javaslom a Belgától a Királyok a házbant – Szőcs Lilla)

6. Guten tag, Fraulein! Wie geht’s?


Az angol nyelv csodálatosságához soha semmi sem fog felérni. Nyilván jól tudja ezt minden más nyelvet – például németet tanuló. Optimistaként azért bizakodhat benne, hogy nem durvulnak el az indulatok, és minden megmarad a „Zusammen oder getrennt?” mondat bonyolultsági szintjén. Csak semmi pánik, jöhet a háromféle névelő is, hiszen magától értetődő: a ház egy semleges nemű szó. A fenntarthatóság, de főként a nyelvvizsga és az Abitur kedvéért pedig naponta legalább ötven új szó, nyelvtani szabályok folyamatos ismétlése, levélírás... meg a többi.

Ehhez képest a valóság: … mikor voltam én olyan nem normális, hogy beválasztottam a németet ötödik tantárgynak? Miért hittem azt, hogy egy nyelvvizsga csak úgy kisujjból kirázva sima liba? Nem elég, hogy alapból van három névelő, miért kell minden esetben még azokat is megváltoztatni? Miért? Warum?! Na, jó, lehet, hogy a schönbrunni kastélyparkban meglenne a kellő motiváció.

Még cirka egy hét az érettségiig… ennek örömére egyvalamit üzenek minden bajtársamnak szívből: soha ne hagyjon el benneteket a remény!

Deli Csenge

Ha érdekel a téma, olvasd el Balatoni József, alias Jocó bácsi posztját is: Menni fog, hidd el! – Jocó bácsi 17+6 tanácsa érettségi előtt álló diákoknak és szüleiknek