Közzétette a MÁV a havi késési statisztikáit – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A változás nyomán újra vonattípusonként követhetők a pontossági adatok, így láthatóvá válik, milyen teljesítményt nyújtanak külön az InterCityk, az InterRégiók, az elővárosi és a személyvonatok.

A miniszter közösségi oldalán azt írta: a transzparencia önmagában nem teszi pontosabbá a vasutat, sőt. „A vonatok nem fognak pontosabban járni, az adatok sem fognak egyik napról a másikra javulni, sőt, akár még romlás is elképzelhető az örökséget látva. Viszont mi egyértelművé tesszük az utazók számára, hogy nem eltitkolni, hanem megoldani akarjuk a magyar közösségi közlekedés kétségkívül létező problémáit” – fogalmazott.

A részletes adatok közzététele azért számít jelentős változásnak, mert 2024-ben megváltozott a MÁV statisztikáinak publikálási módja. Korábban rendszeresen közölték, hogy az InterCity- és EuroCity-vonatok, az elővárosi járatok, illetve a többi országos vonat milyen arányban érkeztek pontosan. Ezt később felváltotta egy útvonalankénti bontás, amely ugyan sok adatot tartalmazott, de kevésbé volt érthető, melyik vonattípus hogyan teljesített – ez különösen az InterCity-járatok pontosságát fedte el, mivel az elővárosi és rövidebb távú személyvonatok jellemzően jobb mutatói javították az összképet.

Az első közzétett adatok szerint 2026 első öt hónapjában az InterCity-vonatoknak csak körülbelül a fele érkezett pontosan. Az InterRégiók pontossága 70 százalék körül alakult, míg a budapesti elővárosi vonatok és a személyvonatok egyaránt megközelítőleg 85 százalékos pontosságot értek el

– foglalta össze a HVG.

2024 volt a mélypont

A MÁV a korábbi időszakok statisztikáit is nyilvánosságra hozta az új bontás szerint, így olyan hónapok adatai is megismerhetők, amelyek eddig nem voltak összehasonlíthatók.

  • Ezekből kiderül, hogy a legrosszabb időszak éppen 2024 nyara volt: júliusban, augusztusban és szeptemberben az InterCityk alig több mint 30 százaléka közlekedett menetrend szerint.
  • A helyzet 2025-ben javult valamelyest, de a távolsági vonatok pontossága továbbra is csak 50–60 százalék között mozgott, miközben az InterRégiók jellemzően 75 százalék körüli, az elővárosi és személyvonatok pedig közel 90 százalékos eredményt értek el.

Az adatok alapján ugyanakkor valamennyi kategória gyengébben teljesít, mint 2023-ig – pedig már 2023-ban sem volt minden rendben, erről akkor Dián Dóri írt

A mostani döntés egy szélesebb átláthatósági fordulat része a vasútnál. Május végén a minisztérium visszaállította az Elektronikus Mozdonyszolgálati Információs rendszert (EMIG), amely valós időben mutatja a vonatok helyzetét és késéseit. Az EMIG-et még 2025 nyarán kapcsolták le, miután ezen keresztül is nyomon lehetett követni a járatok csúszásait. Néhány héttel később pedig a Vonatinfó is ismét elérhetővé vált, a MÁV korábbi térképes felülete, amelyen valós időben lehet követni az országban közlekedő vonatokat, azok aktuális helyzetét és késését. A szolgáltatást még Lázár János minisztersége alatt szüntették meg. Vitézy a rendszer visszaállításakor arról beszélt, hogy ezzel véget érhet az az időszak, amikor az utasok nem fértek hozzá a vonatközlekedés valós idejű adataihoz.

A miniszter élesen bírálta az előző időszak gyakorlatát. Állítása szerint a késési adatok összevonásának és a korábbi információs rendszerek lekapcsolásának célja az volt, hogy kevésbé legyenek láthatók a vasút problémái. Úgy fogalmazott: a közlekedés helyzetét nem eltakarni, hanem őszintén bemutatni kell, mert csak így lehet valódi megoldásokat találni a magyar vasút működésének régóta fennálló gondjaira.

Nagy Andi

Kiemelt kép: Facebook/Mávinform