–

Amikor elkerültem az otthon melegéből, távol a mama főztjétől és a kisvárosi menüáraktól, kicsit megijedtem, hogy mi lesz majd velem. Azt tudtam, hogy enni márpedig fogok, mert jó kaja nélkül nem élet az élet, de nem mindegy, hogy mikor, mit és mennyiért.

Kétbalkezességem a gimis évek alatt nem tett konyhatündérré, meg annyira nem is vonzott ez a művészet. A tudományom a szendvicskészítésnél kezdődött és a tükörtojásnál zárult. Aztán – ahogy egyre mélyebbé vált a kapcsolatom a barátommal (aki imád főzni), és egyre több időt töltöttünk közösen a konyhában – megértettem valamit ebből a világból, és észrevétlenül kezdtem el raktározni a felkúszó kilókat legfontosabb fortélyokat.

Ma már nem veszek le porból készült terméket a boltok polcairól. Tészta, olívaolaj, só, bors, tejszín és legalább kétféle sajt mindig van nálam, a házi tojás és paradicsom mellé pedig igyekszem minél többféle és színesebb zöldséget felhasználni.

Szeretem ezt az alkotási folyamatot, boldog vagyok, amikor a végeredmény finom és mutatós. Úgy érzem, így költséghatékonyabb és tudatosabb lehetek.

A következő fogásokhoz nincs szükség sok eszközre, nekem például egy serpenyőm, egy lábasom, néhány fakanalam, vízforralóm, egy jó késem és egy strapabíró vágódeszkám van, és az elfogyasztáshoz szükséges tányér, evőeszköz, pohár. Jöjjön hát minden étkezéshez két-két ötlet, kipróbálva, tényleg kolikompatibilisek.

1. REGGELI#1 Sajtos-hagymás rántotta (körülbelül hét perc, 350 Ft)

Tojásrántottát még én is tudtam készíteni konyhás kalandjaim kezdetén, biztos vagyok benne, hogy ez mindenkinek szerepel a repertoárjában, aki már látott tojást közelről és elmúlt tizennyolc éves. Fel kell ütni, egy tálban felverni, sózni, majd pici olajon készre sütni, saját igények szerint keményre vagy folyósabbra. Ha szeretném egy kicsit extrábban elkészíteni, megpirítok előtte egy fél fej hagymát, majd arra öntöm a sajtdarabokkal teledobált nyers tojást. Mellé mindig eszem valamilyen zöldséget (és kávét!). A végeredmény magáért beszél, igazi villásreggeli.

2. REGGELI#2 Mogyoróvajas zabkása (körülbelül három perc, 200 Ft)

Régebben tasakszámra ettem az „instant” zabkásákat, aztán megelégeltem az így termelt sok szemetet, és rájöttem, hogy minden zabkása instant. A zabpehelynek van egy különleges tulajdonsága, miszerint ha folyadék éri, gyorsan megszívja magát és kása lesz belőle. Adalékanyag-mentes, az íze pedig tőlem függ. Egy ideje rákaptam a mogyoróvajra (egyértelműen a házira), szóval ezt épp azzal ízesítettem, egy érett banánt is összetörtem mellé, hogy tartalmasabb és kicsit édesebb legyen, így főztem föl tejjel. A tetejére különféle magvakat, gyümölcsdarabokat szoktam szórni, hogy ne csak koli-, de Instagram-kompatibilis is legyen.

3. EBÉD#1 Sajtszószos penne (körülbelül tíz perc, 550 Ft)

Életfilozófiám, hogy sajt nélkül lehet ugyan, de nem érdemes élni, tipikusan az az ember vagyok, aki a sajtot is sajttal eszi. Egyszerűséget kedvelő sajtimádóknak kötelező felvésni a receptkönyvbe, a sajtos-tejfölös tészta után ez a második legkönnyebben elkészíthető fogás a kolis kaják történelmében.

Eleinte sajnos csak a porból készült verziót ismertem, de így legalább van összehasonlítási alapom, szóval nekem elhihetitek: a saját főzésű nemcsak fényévekkel ízletesebb, de hamarabb kész is van.

Illetve a teljes időtartamot a választott tészta főzési ideje fogja befolyásolni, ugyanis a szósz nagyjából öt perc alatt készül el a sajtreszeléstől kezdve a tejszín felmelegítésén át egészen a kettő összeolvadásáig és fűszerezéséig. Ez idő alatt egy homogén, illatos, krémes masszát kapunk, ami akkor lesz a legfinomabb, ha cheddar sajtból készítjük, de természetesen másfélével is jó. Miután a tészta (szigorúan) al dentére főtt, leszűrjük, és ha szükséges, kevés főzővíz társaságában a szószba borítjuk, majd jól összekeverjük. Ha pennét vagy más üreges tésztát használunk, még nagyobb lesz az ízélmény, hiszen a kis lyukacsok is megtelnek sajtszósszal. Egyszerű, de nagyszerű!

4. EBÉD#2 Mézes-mustáros csirkemell (körülbelül hét perc, 700 Ft)

Nem vagyok vegetáriánus, de törekszem arra, hogy minél kevesebb húst egyek. Lehet ezzel nem egyetérteni, de esetemben a környezettudatosságon kívül ennek igen egyszerű magyarázata van: válogatós vagyok, a halon és a csirkemellen kívül nem sok mindent szeretek. Az elkészítésüket is macerásabbnak gondolom, mintha csak zöldségekkel dolgoznék, ezért a koliban még ritkábban kerül elém hús, de nem akartam hamis képet festeni az étkezési szokásaimról, ezért hoztam egy csirkés fogást, amit szeretek és ami nem bonyolult.

Nálam ez a szószos csirkemell is tejszínes, nem alkalmazom a pácolást. Mellé bulgur készült, mert azon kívül, hogy egészséges, elég csak forró vízzel felönteni, és várni, hogy beszívja magába a nedvességet, így az itt megspórolt időt fel lehet használni a husi tökéletesítésére. Egyszerűen csak felkockázom, közben egy kisebb fej vöröshagymát olívaolajon megpirítok. A sózott húst puhára párolom, majd meglocsolom a tejszínnel, amihez pedig ízlés szerint mézet és mustárt kavarok. Amíg rottyan egyet-kettőt, csekkolom, hogy a bulgur puha-e már, és ha igen, máris tálalom. Aztán megnyalom mind a tíz ujjamat!

5. VACSORA#1 Tonhalsaláta (körülbelül nyolc perc, 500 Ft)

A (ton)hal + saláta olyan kombó, amitől marhára egészségesnek érzem magam! Könnyed és friss ízű, közben nagyon jól csúszik, vacsorára pont ilyen kell. Majonéz helyett kefirrel vagy joghurttal készítve tényleg bűntudatmentesen eszegethetjük. Azért is remek, mert az ember új értelmet adhat feledésbe merült, hűtőben rekedt alapanyagoknak. Kvázi maradékmentésként mehet bele a fonnyadófélben lévő saláta, a felbontott konzervkukorica, a félbevágott lila hagyma, a mézes teához fel nem használt fél citrom leve és az árválkodó paradicsomok is. Na meg a tonhal – bár azt nyilván azért vettem, mert ilyet akartam csinálni… Szinte lehetetlen elrontani ezt a fenséges kaját, de mindenkit óvatosságra intenék a tonhal csomagolását illetően, ugyanis a) könnyen letörik a konzervbontó pöcök és aztán lehet csak salátát enni; és b) nagyon vág a doboz, nem árt a körültekintés, ha nem akarunk időközben véres hurkát tonhalsalit vacsorázni.

6. VACSORA#2 Fokhagymás-paradicsomos spagetti (körülbelül kilenc perc, 400 Ft)

Egyre többször van olyan érzésem, hogy egy olasz donna veszett el bennem, ha lehetne, mindig pizzát vagy pastát ennék. A saját készítésű pizza nehezen összeegyeztethető a kollégium adottságaival, így marad a pasta. Az egyik kedvencemhez alig kell valami: csupán olívaolaj, fokhagyma és paradicsom, mindből jócskán. E három alapanyag összehevítéséből pár perc alatt tökéletes elegy keletkezik, amely az al dentére főtt spagettivel összekeverve ízében, illatában és látványában is csodálatos élményt nyújt.

Szinte már az első falat után Olaszországban érzem magam.

+1. Használd a telefonod!

Használd, de csak okosan! Ha épp nincs időd vagy kedved főzni, akkor sem történik tragédia, velem is megesett már, nem is egyszer. Rendelj házhoz, vagy vidd a koliba a kifőzdékben kapható olcsóbb diákmenüt. Plusz pont és nagy pacsi, ha figyelsz arra, hogy a környékről szállítsanak be, ha szezonálisat kérsz, ha viszel saját dobozt, vagy olyan helyre voksolsz, amely lebomló csomagolásban adja az ételt. Még én is tanulom ezeket, de nem lehetetlen küldetés az odafigyelés!

Deli Csenge

A képek a szerző tulajdonában vannak