–

Mielőtt bármi konkrétba belefognék, színt kell valljak: borzalmasan trehány vagyok. Nem azért, mert nincs igényem a tisztaságra, rendre, inkább azért, mert majdnem alkalmatlan vagyok a rendszerezett életre. Nálam a kovászos uborka terve is földbe áll azon a ponton, hogy hozzam be az erkélyről. Egyszerűen elfelejtem, és most idáig hallom a jajveszékelését, hogy enyhítsek végre a szenvedésein és dobjam ki, de most épp cikket írok. Majd ha kész vagyok, és nem felejtem el, behozom.

Na, ugyanígy vagyok a takarítással is. Odáig még eljutok, hogy a gyerekek után rendet rakjak, bár ezt a munkát Sziszifusz is megirigyelhetné. De ahhoz, hogy kitakarítsak, előbb el kell pakolni, és mire mindent elpakolok, a munka és a sok hajolgatás után már alig marad kraftom. Így egyik nap a konyha van kinyalva, másik nap a fürdőszoba, de soha nincs patikarend és tisztaság egyszerre minden szobában. 

Aztán szembejött velem egy videó a YouTube-on olyan lehetséges pontokról, amiket minden bizonnyal sokan felejtenek el takarítani, pedig nem ártana. Ezen felbuzdulva, és hogy magamat is kicsit felrázzam a témában, megkértem a takarítás becsületét visszaadó Kollár Katát (a róla készült riportunkat ITT olvashatjátok), hogy segítsen összegyűjteni a legfontosabbakat, vagy amikről tényleg talán a legkevesebben tudnak. 

#1 A porszívó

Muszáj egy személyes szálat megemlítenem, mert pont ide kapcsolódik. Szóval egyszer nekikezdtem takarítani, de nem szívott a fránya porszívó. Néztem a csövet, de simán átláttam rajta, szóval kinyitottam, biztos megtelt a porzsák. Igazam is lett, de azt hiszem, ilyen gyorsan porszívó tetejét még nem csapta le senki, mint én akkor, ugyanis icipici férgek mocorogtak a porzsákban. Ilyen undorítót én még életemben nem láttam. Valahol éreztem, hogy egyszer meglesz a böjtje a gyávaságomnak, ahányszor felszívtam valami bogarat ahelyett, hogy rendesen pohárral-papírral kitessékeltem volna. Hát, valamelyik áldozat családot alapított odabent.

Nyilván megvártam ezzel a csodálatos projekttel a férjemet, kicserélte a porzsákot és kipucolta a porszívót, én meg remegve nyalogattam a sebeimet a folyamatosan visszatérő rémes emlékképtől. 

Szóval, miután ezt ilyen jól felvezettem, és mindenki pánikolva lecsekkolta a porzsákját, nyilván senki nem fogja megkérdőjelezni Kata ajánlását, miszerint egy-két havonta érdemes kívül-belül kitakarítani a porszívót. Tartályokat szétszedni, a benne lévő szivacsot kimosni és a szívófejet, csövet is, csak ügyeljünk arra, hogy az összerakás előtt minden alkatrész maradéktalanul megszáradjon. 

#2 A fogkefetartó pohár

Na, ezt például nem tudtam, csak simán ösztönösen mindig takarítottam, mert nagyon nem szeretem a vízben úszkáló vízkődarabokat, de ennél tovább nem gondoltam a dolgot. Hiszen oda a leöblített fogkefék kerülnek, mi baj történhet? Hát, mindenféle gombák, baktériumok és egyéb mikroorganizmusok szaporítótelepe lehet, ha nem tisztítjuk rendszeresen. Ahogy Kata fogalmaz, „nagyon csúnya dolgok tudnak hemzsegni egy elhanyagolt fogkefetartóban, és nyilván nem akarunk csúnya dolgokat a szánkba venni.” 

És akkor soroljuk ide a vízforralót is. Oké, hogy forraljuk benne a vizet, de belenéztetek már? Jobb nem hagyni elszabadulni ott a dolgokat. Én úgy szoktam, hogy felforralom a vizet, beleszórom a citromsavat, hagyom állni, aztán alaposan kiöblítem. Bár mindent ilyen egyszerű lenne takarítani!

#3 A mikró alatt

A mikrók általában pici lábakon állnak, és van egy félcentis hely a polc, szekrény meg a gép között. Na, a morzsák imádják ezt a placcot. „Én nem tudom, hogy lehet, de mindig van ott morzsa. Ha benézel, és meglátod mi van ott, lehet elalélsz” — mondja Kata, és ezen a ponton picit magamba szálltam, mert azt hiszem, még sose emeltem fel a mikrót azért, hogy kitakarítsak alatta. 

#4 A kézmosókagyló külső része 

Ez tipikusan olyasmi, amit akkor veszek észre, ha valamiért gyerekmagasságból nézek rá a kézmosóra. Akkor látom, hogy az oldalán szép kék csíkokban ott húzódnak a lányom festés utáni kézmosásának nyomai. „Ez csak abból a szempontból negatívum, ha elmarad, hogyha meghívsz magadhoz vacsorázni, akkor én tutira észreveszem. De nem fogok semmit szólni, ne aggódj” — nyugtat meg Kata. 

#5 Néhány szétszednivaló

A nagy mumus: a zuhanykabin bűzelzárója és lefolyója.

„Abban bizony megül a haj, a szőr, a szappan, a tusfürdő és egy undorító komplexummá áll össze, aminek a takarításával minél tovább vársz, annál jobban fogod utálni” – mondja Kata,

de ebben az a vicces, hogy nálunk igazi szörnyeteg keletkezik akár pár nap alatt is, mert mindenkinek nagy és sűrű haja van. Addig még oké, amíg a saját „szőr-nyetegünket” kell kihámozni, de új albérletbe költözésnél különösen gusztusos ilyesmiket világra segíteni. Szóval azon túl, hogy magunknak is szívességet teszünk a helyzet karbantartásával, a jövőbeli utánunk következő lakóknak is segítünk. Extra jófejség nem magunk után hagyni a szőrünket. 

Hasonló kategória a konyhában a mosogatótálca szifonja. „Igen, ezt is szét kell szedni. Vegyél fel maszkot és kesztyűt, ezt a fürdőszobai bűzelzáró-lefolyónál is javaslom.” Tényleg nem árt az elővigyázatosság, mert itt azért komoly szagok és trutymákok szabadulnak el, főleg a konyhában.

#6 A cipősszekrények belseje 

Igaza van Katának, amikor itt mindössze annyival érvel, hogy „de hiszen cipők vannak benne”. Teljesen jogos. Mégsem jutott még soha eszembe, hogy kitakarítsam belülről a cipősszekrényt.

#7 A kormánykerék

Igen, ez kakukktojás, de sokakat érinthet, és az autó valahol az otthon kiterjesztése, úgyhogy nem hagyom le a listáról. Szóval a kormányt napjában többször is „koszos” kézzel fogjuk meg, „bemegy az utcáról a por, a szmog, a pára. Nagyon koszos lehet.

Ha egy nedves törlőkendővel párszor átmegyünk rajta jó erősen, akkor esélyes, hogy a fehér kendő befeketedik. Nyugodtan lehet nedves fertőtlenítőkendőt tartani a kocsiban, hogy néha át legyen törölve” – tanácsolja Kata.

De ugyanezen az elven haladva – és visszatérve otthonunkba – a kilincsek, villanykapcsolók is elfelejtődnek, pedig azokhoz is napjában többször hozzányúlunk, logikusan nagyon sok olyasmi megtapad rajtuk, amiket nagyon nem szeretnénk. És hasonló okokból a távirányítót se felejtsük el. 

#8 Ajtótok, ablakok

Az odáig még stimmel, hogy az ajtókat letakarítjuk, pláne ha olyan, amin látszik is, hogy törölgetésre szorulna. De az ajtókeret teteje még nem jutott eszembe, pedig igaza van Katának, durván vastag por telepedhet meg rajta. Ami még hasonlóan érdekes lehet, az az ablakszigetelésnek a gumis rései. Egyrészt ott is mindenféle idült mocsok megtelepszik, de nemcsak az, hanem mindenféle ízeltlábú nemkívánatos élőlények is.

Amikor beköltöztünk a mostani albérletünkbe, frászt kaptam, hogy mennyi poloska volt. Aztán kiderült, hogy csak a tetőtéri ablak gumiszigetelésének redőit kellett áttörölgetni, kihullott mindenhonnan az összes lesben álló dög, utána befújtam aeroszollal és azóta maximum a nyitott ablakon repülnek be. 

#9 A konyhaszékek lábai 

Ez is olyasmi, amitől valamiért undorodom. Porszívózáskor teljesen kiborít, amikor a székek körül nem tudom normálisan felszívni a dolgokat, mert a széklábakra hajszálak vannak ragadva, amik megnehezítik, hogy a porszívó végezze a dolgát. Azt nem is mondom, milyen volt, amikor a lányom rákattant arra, hogy mindenhová gyurmákat ragasztott, többek között a széklábakra is. Jobb, ha nem gondoltok bele. Elég, ha annyi megvan, hogy a gyurmába minden beleragad. Minden. Pfuj.  

A lista szinte végtelen

Kata számtalan dolgot felsorolt még, nem csoda, ez neki szívügye, nem véletlenül van ilyen tematikájú videós sorozata is az Insta-oldalán. 

Említette még a lámpabúrákat, a szekrények tetejét, a kukákat, kívül-belül, a küszöböket, függönykarnisokat, redőnyöket és a szőnyeg alatti porszívózást, felmosást is. 

Ami még nagyon fontos, és sokan nem gondolnak rá, az a takarítóeszközök tisztántartása.

Tényleg muszáj gyakran cserélni a szivacsokat, felmosókat, másképpen csak csupa undorító dolgot kenünk szét a lakásban abban a szent hitben, hogy épp tisztára takarítjuk az otthonunkat. Szánjuk rá azt a pár percet, szedjük ki a hajszálakat a seprűszálak közül, mossuk ki a törlőkendőket és mossuk le a flakonokat, mert tényleg undorító ragadós flakonnal takarítani. 

De mielőtt bárki a kardjába dőlne, hogy hát ő aztán soha nem fog tudni ennyire precízen rendet és tisztaságot tartani, muszáj leírnom, hogy Kata mindig hangsúlyozza: nem cél beleőrülni a takarításba. Fenntartható módon kell beépíteni az életünkbe azt, hogy ügyelünk a részletekre is. Engem például nemhogy nem húzott le, hogy mennyi mindenre nem figyelek eléggé, hanem inkább belelkesültem, és alig várom, hogy leadjam ezt a cikket, aztán – tételesen – nekiessek mindent fényesre és tisztára pucolni.  

Steiner Kristóf: Életre kelteni egy régi házat azzal, hogy beleszerettél, bíztál benne

WMN Otthn – 2024. június 24. – SK

Mi egyáltalán nem vagyunk a pedantéria mintapéldái, de napról-napra egyre jobban benő a fejünk lágya, fejlődünk egyre jobban, és bízom benne: hamarosan eljutunk odáig, hogy bármikor beugorhat hozzánk bárki anélkül, hogy pirulnánk. 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Rawpixel

Szabó Anna Eszter