Szerencsére pont kapóra jött nekünk, hogy elutazott, máskülönben nehéz lett volna becsempészni az oldalra ezt a cikket, hiszen ő az, aki utolsóként néz rá az anyagainkra. Gabi viszont épp Lisszabonban van, mi pedig szabadon garázdálkodhatunk az oldalon. Muhahaha! Úgyhogy összeültünk, és kitaláltuk, mivel lepjük meg őt, amikor hazajön. Mióta az irodavezetőnk DTK szülinapjára egy karácsonyfát (!!!), azon belül is egy grincsfát akart venni, megpuccsoltuk őt a többiekkel, így végül nálam landolt a feladat. Egészen egyszerű okokból, mert imádok ajándékozni.

Szerintem akkor jó egy ajándék, ha önazonos, tehát – ahogy a többieknél, úgy – Gabinál is próbáltuk megtalálni azt, ami legjobban passzol hozzá.

Gabiról talán ti is tudjátok, hogy nemcsak a WMN olvasószerkesztője, hanem mesekönyvíró is, három szuper gyerek anyukája, úgyhogy az életükben központi szerepet játszanak a mesék. Ez persze baromira nem könnyítette meg a helyzetünket, mert mégis, mit ajándékozhatsz annak, akit ennyi szeretet, kreativitás és cukiság vesz körül. Gasztrofesztiválokra rendszeresen jár, bent folyton főzünk, utazni éppen most utazott, kencéket sokszor kapunk ajándékba, úgyhogy elég nehéz újat kitalálni számára.

Hosszú Facebook-kutatás, profilozás, keresgélés, ötletelés után beugrott az élményajándék, mint ötlet. No, nem Lamborghini-tesztvezetésre vagy szabadesésre küldtük őt, ennél sokkal jobbat találtunk ki neki. Élményajándékot szántunk neki: különleges rajzok születtek róla és a barátjáról meg a gyerekeiről (és persze Lujzi kutyáról is). Azt hiszem, ennél keresve sem találhattam volna jobb dolgot egy mesekönyvírónak.

Az élmény kétoldalú, mert nekünk, mint szerkesztőségnek, össze kellett gyűjteni, mitől Gabi a Gabi, és segíteni a rajzolókat a tervezéskor, ráadásul ott az van az élmény a másik oldalról, amikor majd megkapja az ajándékot, és elolvassa ezt a cikket. Így bukkantunk rá a Táblácskára. Az ő oldalukon meg tudod tervezni a saját táblarajzodat, „Táblácskádat”, amit ajándékba szánsz, majd ők a saját stílusukat, elképzelésüket hozzátéve elkészítik. Itt egy kis stílusgyakorlat ízelítőül, Vámos Robitól, a projekt kitalálójától:

Ahogy látjátok, gyakorlatilag mindent és mindenkit meg tudnak örökíteni a saját stílusukkal. Miután megbeszéltük a többiekkel, hogy pontosan mi kerüljön a Táblácskára, ellátogattam hozzájuk, hogy bebocsátást nyerjek a műhelyükbe. Gyakorlatilag olyan áhítat lengi körül őket, mintha csak Charlie csokigyárába látogatnék el. És nem is lőttem nagyon távolra ezzel a hasonlattal, mert szó szerint kaptam is egy aranybónuszt, pontosabban „Aranyjegyecskét”, amivel bebocsátást nyerhettem a „szentélybe”.

Itt találkoztam az alapítókkal és alkotócsapatukkal, az „umpalumpákkal”, akik egész nap készítik a meglepetéseket. Eszemet eldobom, hogy valakinek ez a főállása, annyira király…

Amiatt esett rájuk a választásunk, mert az alapítók, Vámos Robi és felesége, Anita, az élményajándékot a szó szoros értelmében igyekeznek kimaxolni és komolyan venni. Ritkán találni a mai világban olyan embereket, akik teljes elhivatottsággal elmerülhetnek abban, amivel igazán foglalkozni szeretnének.

Élménymisszió

Robi az ajándékozásban teljesedett ki, és mint meséli, erre tette fel az életét. Annak idején a gépészmérnöki munkáját hagyta ott, hogy belevághasson álmai műhelyébe. Eleinte csak pár táblácskát csinált, lettek saját megrendelői, akik tovább ajánlották őt, míg annyira kinőtték magukat, hogy végül úgy döntött, megpróbál egy vállalkozást építeni, így abból élhessen meg, amivel amúgy is igazán szeret foglalkozni. Azóta eltelt jó pár év, és sikerült az, amit annak idején megálmodott. Így nézett ki a legelső táblácska, amit magának és feleségének készített, és a legutóbbi, amit már megrendelésre kértek tőle.

Ma már egy egész műhelynek és egy rakás kollégának ad kreatív munkát. Sőt szabadidejében, egyfajta mellékprojektként, gyerekeknek tart kreatív rajzórákat, önbizalomfejlesztés gyanánt.

Mint meséli, a felnőtté válással együtt lassacskán a kreativitás is kivész az emberekből. A Táblácska szellemisége azonban igyekszik visszacsempészni az életünkbe ezt az élményt.  Egyfajta plakettként emlékeztet mindenkit arra, hogy egykor mi is gyerekek voltunk, sőt most is bennünk van, ezért engedjük szabadjára, ha tehetjük, akkor is, ha idősödünk.

Ez a gyermeki én képes megálmodni elképesztő, egészen lehetetlen terveket is, mint amilyen Robiék „szerelemprojektje” is. Nem utolsósorban pedig emiatt érdemes a gyerekek kreativitását is fejleszteni, mert a boldog, szabad felnőttkornak az egyik fontos hozzávalója.

Na, de hogy is készült az ajándék?

Ahhoz, hogy megőrizzék az élményajándék szellemiségét, egészen konkrét szabályokat hoztak. Például politikai-, vallási- és másokat – főleg az ajándékozottat – sértő tartalom nem kerülhet rá. Akkor sem, ha ez a két fél között valamiféle belső poén – meséli Robi.

Mindegyik Táblácska egyedi megrendelésre készül, személyre szabott, számozott darab. Egyikből sem gyártanak többet, ezzel megőrizve egyediségüket

A plakett elkészülésének első és legfontosabb fázisa, hogy minden infót begyűjtsünk arról, akit szeretnénk meglepni. Ha ezt bármilyen ajándéknál betartod, akkor nem nagyon lőhetsz mellé.

Az alkotók ilyenkor megkérnek minket, hogy minél részletesebb leírást küldjünk arról, milyen attribútumok kerüljenek fel a táblácskára. Hobbitól kezdve apró jellemzőkig, mint például Gabi esetében a piros alapon fehér pöttyös minta vagy az Ördögkatlan Fesztivál, amit nagyon szeretnek a pasijával. Ilyen és ehhez hasonló kis jellemzőkből, emlékekből áll végül össze az ajándéktábla. Rövid ötletelés után ezekből gyűjtögettünk jó sokat. Mindenki tudott egy-egy apróságot Gabiékról, ami végül felkerült a táblára.

Innentől kezdve már mehetett is az illusztrátorok keze alá a tábla. Aztán jöhet egy körrajzolás, majd kontúrozás és színezés. Végül az ajándékunkat a képen látható díszdobozba csomagolják, amihez a rajzolók egy kedves üzenetet is írtak neki.

A nagy nap

Mit sem sejtve érkezett Gabi a nyaralásából a hétfői értekezletre, méghozzá „szuvenyírekkel” megpakolva. Elég jó, amikor már úgy indul az egész, hogy mi kaptunk a szülinapostól ajándékot, így még szórakoztatóbb volt a meglepetés, csak nehezen tudtuk magunkban tartani. Mivel szombaton volt a szülinapi bulija, ezért csak egy szolid koccintásra számíthatott, helyette viszont a következő fogadta, és így örült neki: 

Szőcs Lilla