A borban nem az alkohol a lényeg, hanem a társaság! – Ma van a vörösbor világnapja

–

A kékszőlők a nyerők

A vörösbor mindig valamilyen kékszőlőből készül. A szőlő fajtájától függ, hogy mennyi színanyag és mennyi tannin található benne. A vörösbort az különbözteti meg az összes többitől, hogy mindenképp „összehúzza” a szádat, az pedig, hogy mekkora ez az összehúzóerő, attól függ, mennyire tanninos az adott bor. A tannin mennyiségét a szőlő héjának vastagsága határozza meg.

Lenyűgözően összefüggő, végtelenül bonyolult, mégis elképesztően törvényszerű a borkészítés rendszere, mert maga a természet határozza meg, hogy mi kerül a poharadba, amihez persze elengedhetetlen egy képzett szőlész meg egy borász összehangolt munkája.

Ha vékonyabb héjú szőlőből készül az ital, akkor valószínűleg hűvösebb területen nőttek a tőkék. Ez azt is jelenti, hogy nem lesz olyan a sötét a bor, amit a poharadba öntesz, és könnyedebb, gyümölcsösebb ízvilágot kóstolhatsz. 

Ha pedig vastagabb a szőlő héja, akkor melegebb volt a klíma, és sokat sütött a nap. Ezt a fajtát inkább hordókban érlelik, és ez a folyamat tovább tart, mint a reduktív eljárással (fémtartályokban) készült borok esetében.

Rengeteg vörösborfajta létezik

Nálunk, a Kárpát-medencében főként a könnyedebb boroknak kedvez a talaj és a klíma. Közéjük tartozik a kadarka, a zweigelt, a kékfrankos és a portugieser. (A barátom szerint ez utóbbi az én „alkati” szerem, mert negyvenöt évnyi abszolút absztinencia után ez volt az első olyan borfajta, ami ízlett nekem. Azóta van már sok más kedvenc vörösborom is, de ez az, ami mindig bejön.)

A testesebb vörösborok előállításához Szekszárd és Villány környéke ideális, például a cabernet franc, a merlot és syrah is ezek közé tartozik.

A vörösborokat előszeretettel házasítják, a cabernet sauvignon például a chiantiban (ami a másik kedvencem) is nagyon finom.

A merlot is a kedvelt borok közé tartozik, és lágyabb íze miatt a toszkán vidéken a meritage fajtával házasítják.

A pinot noir, amit „a borok királyának” is neveznek, a burgundi vidéken érzi jól magát, könnyedebb fajta, nem túl erős tanninokkal, szép rubin színnel.

Persze képtelenség felsorolni az összes ismert fajtát, amit világszerte termelnek.

A lényeg, hogy minden ország különböző régióinak megvan az a fajtája, amely jól érzi magát az adott közegben, (ezt terroirnak nevezik a borászok), és a legtöbb helyen borászdinasztiák örökítik át az ifjabb generációnak a megszerzett tudást. 

Az a személyes tapasztalatom, hogy a jó borászok többnyire rendkívül kulturált emberek, nagy kitekintésük van a világra, és végtelenül tisztelik a természetet.

Minél testesebb egy vörösbor, annál öblösebb pohárban érdemes fogyasztani, mert sokkal jobban érvényesülnek az ízek. Az úgynevezett dekantálás is jót tesz a testes vörösboroknak, ami azt jelenti, hogy egy speciális kancsóba töltjük a bort fogyasztás előtt, tehát a vörösborokat mindenképpen levegőztetni kell, mielőtt megkóstoljuk.

 

Mennyire egészséges a vörösbor?

Igen elterjedt, de valószínűleg téves nézet, hogy a rendszeres vörösborfogyasztás hosszú távon is jó hatással volna az egészségünkre, hiszen maga az alkohol sejtméreg. A májra hat leginkább, már 0.1 gramm alkohol lebontása is minimum egy órát vesz igénybe egy normál súlyú felnőtt férfinak, ugyanez egy hasonló nő számára megduplázódik. Tehát két óra alatt bont le a májad egy deci testes vörösbort.

Elvben egy deci bor mellé két deci vizet kell inni ahhoz, hogy megkönnyítsük a szervezetünknek az alkohol lebontását.

Ugyanakkor az alkoholnak igen fontos szerepe van a gyógyszergyártásban, mert egy olyan közvetítőközeg, amelyben bizonyos hatóanyagok felerősödnek.

A sokszor hallott antioxidánsok is megtalálhatók a vörösborokban, amelyek az érrendszerünket tartják karban, érdemes elolvasni a dr. Kállai Miklós borkémikussal készült interjút, aki azt állította, hogy még a Covid ellen is bizonyosfajta védelmet nyújthat a moderált borfogyasztás. Azért az orvosok gyaníthatóan más véleményen vannak…

A rezveratrol is egyfajta polifenol, amit maga a szőlő termel ki immunválaszként a fertőzések ellen. Főleg a héjában fordul elő, és többek között gyulladáscsökkentő hatása van, sőt a depresszióra is kedvezően hat. 

Mit mivel és miért?

Nagy kérdés, hogy milyen borhoz milyen fajta ételt párosítsuk? A jobb éttermekben bízhatunk a sommelier tudásában, de van néhány alaptétel, amit otthon is kipróbálhatunk.

Ami biztos: a rossz bor az ételt is elrontja, tehát a poshadt, régóta a hűtőben álló, felbontott vörösbor egész biztos, hogy nem teszi jobbá a marhapörköltet. Ha tudjuk, hogy nem isszuk meg a pár napja megbontott bort, érdemes jégkockatartóba tölteni, és berakni a mélyhűtőbe. Így már bátran mehet az ételbe, bár nem lesz olyan az íze, mint a frissen bontott bornak, de sokkal jobban megőrzi az állagát, mintha simán csak a hűtőben tartanánk.

Azt a tévhitet is jó volna eloszlatni, hogy a vörösbort csak vöröshúsok mellé kínáljuk, hiszen például a kadarka kifejezetten finom egy halászlé mellé. Alapvetően a vörösbor savassága határozza meg, hogy milyen étel mellett érvényesül az íze. Ha savasabb, akkor a hal, a marha és sertéshús mellé ajánlják, ha pedig dominánsabbak a tanninok, mint a savak, akkor a vadételek és a szárnyasok is szóba jöhetnek.

Az sem mindegy, milyen hőfokon isszuk a vörösborokat. Általánosságban elmondható, hogy fajtájától függően a 15–18 fokra hűtött vörösbor megfelelő hőmérséklet a fogyasztáshoz. 

A bor kultúrtörténete rendkívül izgalmas, és a borivásban talán nem is az alkohol a lényeg, hanem a jó társaság. Általában mindig akad valaki, aki tényleg ért a borokhoz, jó hallgatni őket, jólesik koccintani, és ne feledjük az alaptételt, amit Herczeg Ágnes, Magyarország legmosolygósabb borszakértője is megosztott velünk az egyik számunkra készült ÍRÁSÁBAN, miszerint „A bor szociális síkosító”. A vörösbor pedig különösen az!

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, EZ pedig egy három és fél perces film a vörösbor kóstolásának menetéről, magyar hangalámondással.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Afonso Salcedo

Both Gabi