Manapság csak az értékes, ami látható. De az állandó látszani igyekvés és teljesítménykényszer mélyreható átalakulást idéz elő bennünk, és a békénket fenyegeti. Hogyan tudjuk visszavenni magunknak a csendet, a játékot, a rítust, az erotikát, a sorsot? A „filozófia csodálatos DJ-je”, Byung-Chul Han, újra megtáncoltatja a lelkünket. Könyvajánló.

Erre aztán tényleg senki nem figyelmezteti a gyerekvállalás előtt állókat, pedig anyának lenni olykor komplett életveszély! Újraolvasó

Bár az én gyerekeim már régen kinőttek a játszóterezésből, ma is emlékszem az értetlen szülői pillantásokra, amikor ovi után inkább fogócskáztam a gyerekeimmel a téren ahelyett, hogy a felnőttekkel beszélgettem volna.

„Hallod, amúgy mit csinálunk mi itt?” – fordult felém Beatrix barátnőm néhány perccel a futóverseny rajtja előtt, amelybe úgy ugrottam bele, hogy alig több mint egy hónapja kezdtem edzeni. Ehhez képest ott álltunk vasárnap délelőtt a tömegben, a Hősök tere mellett a tűző napon, körülöttünk igazi futóknak tűnő emberek.

„Ezeket bizony baromi nehéz elhagyni: nem a TikTokot megnyitni, hanem inkább egy könyvért nyúlni, vagy almát hámozni a chipses zacskó feltépése helyett” – írja Kaiser Orsi, aki ebben a személyes írásban a 21 napos szabály mítoszáról és arról is mesél, neki miért nem megy olyan egyszerűen az új szokások beépítése.

Mucsi Franciska másfél éves koráig csecsemőotthonban élt, majd a nagymamája nevelte, később gyermekotthonba került. Tizenhét éves volt, amikor megtudta, hogy gyereket vár. A története nemcsak arról szól, hogyan lesz valakiből nagyon fiatalon anya, hanem arról is, mennyit számít, ha egy állami gondoskodásban élő gyerek körül vannak felnőttek, akik nem lemondanak róla, hanem megtartják.

Ez a cikk nem a legeredményesebb középiskolák ellen szól. Minden gyerek más, és nem mindenkinek ugyanaz a környezet az ideális. Az viszont fontos, hogy minél több szempontot ismerjünk meg, minél több információt szerezzünk be, amikor iskolát választunk. És még fontosabb, hogy határt húzzunk az elfogadható és a nem elfogadható pedagógiai módszerek közé.

A kézilabdát cserélte versenyautókra Németh Eszter, aki tavaly a gyorsasági autóversenyzésben olyan eredményeket ért el, amilyeneket magyar női pilóta korábban még soha. A 20 éves fiatal az interjúban arról is mesél, érte-e hátrány amiatt, hogy egy férfias közegben versenyez, és került-e már olyan helyzetben a pályán, amikor megijedt.