Egy elvált nő esküvőre megy a gyerekeivel. A pezsgők és szívecskék között hirtelen megrohanják az emlékek: a saját esküvője, a közös élet, és az, ami utána maradt.

Biztosan megtanultuk jól használni a telefonjainkat? Felnőttünk a feladathoz, hogy egy szuperokos számítógép van a zsebünkbe, a táskánkba süllyesztve, készen arra, hogy minden kérdésünkre válaszoljon, szórakoztasson, elűzze az unalmas másodperceket, vagy vigasztaljon, ha kell? Tudjuk jól kezelni, hogy immár éjjel-nappal elérhetőek vagyunk? Mit tettek velünk a mobiljaink – melyek puszta létezése is sci-finek tűnt pár évtizeddel ezelőtt?

Vajon miért hagyja abba a hangszertanulást sok gyerek, aki a zene iránti szeretetből kezdte el zeneiskolai tanulmányait? A környezetemben azt tapasztaltam, hogy sokszor a szolfézs a válasz erre a kérdésre. Valóban fontos az örömzene szempontjából is szolfézsórákra járni? Mi nehezíti a mai világban a szolfézst oktató tanárok, és mi a zeneiskolás gyerekek dolgát?

„Amikor szóba kerül a WMN, a nő szeme felragyog: »Annyira fontos, hogy írtok ezekről« – és az a melengető bizsergés, ott a szívem táján, az a büszkeség, a többes szám büszkesége, hogy már ide tartozom.” Májustól dolgozik velünk a WMN új felelős szerkesztője, aki most elmondja, milyen volt megérkezni a csapatba. Sándor Anna írása a WMN-Tagsághoz.

Miközben férje, Oskar Schindler nevét a világ a holokauszt egyik legismertebb embermentőjeként őrzi, felesége háttérbe húzódva, de ugyanolyan elszántan küzdött az üldözöttek életéért. A bátor, jószívű asszony több száz ember sorsát változtatta meg – miközben a saját élete is lassan darabokra hullott.

Húsz évet húzott le szexmunkásként, a Covid után azonban úgy döntött, szembenéz a traumáival, a szégyennel, és új életet kezd. A szexuális energiáját, amit korábban szolgáltatásként adott át, mostantól gyógyításra használja. Höcker Andrea történetét olvashatjátok Takács Dalmától.

A szexuális bántalmazások 90 százalékát olyan személy követi el, akit a gyerek ismer. Több mint 60 százalékban rokon, barát, szomszéd vagy valaki, akiben megbízik. „A sztereotip pedofil” képe helyett egy árnyaltabb megközelítésre lenne szükség, hogy valós, rendszerszintű megoldásokat dolgozzunk ki a gyerekek biztonsága érdekében. Utóbbihoz a nemrég benyújtott törvényjavaslat jó eséllyel nem visz minket közelebb, sőt.

Konfliktusokban gyakori, hogy a rossz érzéseinket rögtön a másiknak tulajdonítjuk, és őt kezdjük el instruálni, minősíteni, támadni ahelyett, hogy a saját belső folyamatainkra figyelnénk – mondja Udvari Judit. A klinikai szakpszichológussal sorra vesszük, hogyan tud segíteni a séma-párterápia, hogy ki-ki az egészséges felnőtt működésében erősödjön.