–

Orvosok és szakápolók sürögnek-forognak a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Bókay utcai részlegének PIC-osztályán (a PIC a Perinatális Intenzív Centrum rövidítése – a szerk.), ahol a legsúlyosabb problémákkal világra jött és legösszetettebb ellátást igénylő újszülöttek gyógyulnak. Ezek a kisbabák – akik közül sokan mindössze 4-5-600 grammosan érkeznek – valamilyen szövődmény miatt kerülnek ide, vagy fejlődési rendellenesség miatt igényelnek sebészeti ellátást. Az anyaméh biztonságot adó, védett közege helyett most inkubátorok, lélegeztetőgépek, speciális eszközök segítik őket a fejlődésben.

Az intenzív osztályok természetes alapzajához hozzátartó életmentő műszerek pityegése, sípolása folyamatos. Aprócska babák fekszenek az átlátszó falú, melegen tartott inkubátorokban, csövek és vezetékek szövevényes hálójában. Épp látogatási idő van. Fiatal szülők érkeznek, kezükben hordozó, talán ma végre hazavihetik a babájukat. Egy édesanya mozdulatain látszik, már rutinosan mozog az osztályon. Hirtelen egy erős és gyors hangjelzés töri meg az alapzajt, és először életemben érzem azt, hogy ezt a riportot nem fogom tudni elkezdeni: a konyhába húzódom, ahol vehetek néhány mély levegőt. Aztán eltörik a mécses.

Itt bármikor bármi megtörténhet

Hazay Tímea integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens, a Te hangodat ismerem zeneterápiás kezdeményezés alapítója és programvezetője egy pohár vízzel és zsebkendővel kínál. „Ne aggódj, velem is ugyanez volt, amikor először jöttem az osztályra” – vigasztal kedvesen. A valaha szervezetfejlesztőként dolgozó Tímeát meglehetősen kanyargós út vezette a PIC-re. Volt magyarszakos tanár, közgazdász, majd mikor megszülettek a gyerekei, megváltozott a fókusza, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens lett.

„Amikor 2014-ben beléptem ezen az ajtón, én is fél órát sírtam. Hatalmas volt a különbség aközött, ahogyan én megéltem a gyermekágyat, és amit itt láttam. Több mint egy hónapig nem mertem a gitáromat behozni. Csak bejártam, figyeltem, és próbáltam megérteni, hogy mi ez a helyzet” – meséli.

Hazay Tímea korábban már tartott zenés foglalkozást a kórházban tíz év alatti gyerekeknek, és ennek híre a Koraszülött Intenzív Osztály osztályvezetőjének, dr. Szabó Miklósnak a fülébe jutott. „Elkezdtünk arról beszélgetni, hogyan tudna a zene segíteni abban, hogy a kisgyermek és a szülő is jobban legyen. Hiszen, amikor eléneklem a Süss fel napot, és belenézek a gyermekem szemébe, akkor semmi más nem történik, mint hogy közösen szabályozzuk azt, hogyan vagyunk ebben a helyzetben. Szabó Miklós doktor úr azt mondta nekem, »kinyitom ön előtt az osztályt, jöjjön be, nézze meg, hogy mi ez a világ, majd kezdjen el gondolkodni azon, mi mindent lehetne megvalósítani itt, ezekkel a törékeny kisbabákkal«.”

Tímeának kellett egy kis idő, míg összeszedte a bátorságát.