Rejtélyes alak a pilótafülkében

2005. augusztus 14-én két tapasztalt pilóta ült a Boeing 737-es gép pilótafülkéjében, ami Lárnakából tartott Athénba, ahonnan Prágába vezetett volna tovább az útjuk. A felszállás során minden rendben ment, azonban néhány perccel azután, hogy a gép a levegőbe emelkedett, egy általános vészjelzés jelent meg a műszerfalon. A pilóták arra gyanakodtak, hogy a felszállási konfigurációval van a gond – azonban ez a jelzés a felszállás során szokott megjelenni, nem azt követően – mindenesetre az út folytatása mellett döntöttek.

Percekkel azután, hogy a gép elérte a 10 000 méteres utazómagasságot, az irányítótorony és a gép között megszakadt a rádiós kapcsolat  a torony hiába hívta a 522-es járat pilótáit, többé nem érkezett válasz.

Ez önmagában még nem sejtette, hogy a gép hatalmas bajban van – hiszen előfordulhat, hogy a rádiós rendszer meghibásodik –azonban a gép az athéni toronnyal sem vette fel a kapcsolatot, amikor berepült a légterébe. Mivel nem tudták elérni az érkező járatot – ami végig a számára kijelölt útvonalon haladt –, a hatóságok két vadászgépet küldtek az 522-es járat nyomába, hogy mérjék fel a helyzetet. Akkor többek között arra gyanakodtak, hogy a gépet eltérítették, és már nem a pilóták irányítanak. 

repülőgép légikatasztrófa helios 522 boeing 737
A balesetben érintett repülőgép, három nappal a baleset előtt - Forrás: Wikipedia/ Mila Daniel

A két F-16 közrefogta a szellemjáratként keringő gépet, ám ők sem tudtak kapcsolatba lépni vele.

Az egyik vadászgép pilótája egyszer csak egy rejtélyes alakot látott felbukkanni a pilótafülkében, aki egyértelműen nem a gép kapitánya volt, és aki intett neki, ám a rádiós hívásra nem reagált.

Miután több mint három órát körözött a levegőben, a Boeing 737-es gép Athéntól 40 kilométerre lezuhant. A hatóságok értetlenül álltak a történtek előtt, és a Helios 522-es járatának katasztrófája lett a légi közlekedés addigi legrejtélyesebb esete. 

Egy kapcsoló

A tragédia után a görög és a ciprusi hatóságok közös erővel álltak neki a nyomozásnak, hogy kiderítsék, mi történt a tragikus sorsú repülőgép fedélzetén. A repülőgép roncsai, a repülési adatrögzítő és a pilótafülke hangrögzítőjének köszönhetően egy olyan megrázó baleset történetét fejtették fel, aminek nem lett volna szabad megtörténnie.

repülőgép légikatasztrófa helios 522 boeing 737
A Helios Airways 522-es járatának útvonala - Forrás: Wikipedia/ Oona Räisänen

A gép egyik ajtajával problémák adódtak – nem záródott megfelelően , ezért a járat indulása előtt szervizbe vitték, ahol megjavították. A munkát egy mérnök ellenőrizte, aki ahhoz, hogy tesztelni tudja, hogy az ajtó mellett sehol nem szökik-e ki a levegő, a repülő légnyomás-kiegyenlítő rendszerét automatikusról manuálisra állította.

Ez a rendszer felel azért, hogy a gépen megfelelő legyen a nyomás abban a magasságban is, ahol már ritkább a levegő, és a földi körülményekkel megegyező mennyiségű és összetételű levegőt tudjanak az utasok és a személyzet belélegezni. 

A teszt után azonban a mérnök elfelejtette visszaállítani a kapcsolót  ez volt az első végzetes hiba. Ugyanis ha a kapcsoló automatikusról manuálisra van állítva, a pilótáknak kell gondoskodnia arról, hogy megfelelő legyen a nyomás a kabinban, ellenkező esetben ugyanis nem lesz elegendő oxigén a gép fedélzetén. 

Mindez önmagában azonban nem lett volna végzetes figyelmetlenség. A pilótáknak a repülés során számos ellenőrzőlistán kell végighaladniuk annak érdekében, hogy a felszállás, az út, majd a landolás során minden a megfelelő ütemben menjen, és egyetlen lépés se maradjon ki. A Helios 522-es járatán szolgálatot teljesítő pilóták azonban felületesen futották át a teendőiket: összesen három alkalommal kellett volna ellenőrizniük, hogy a légnyomás-kiegyenlítő rendszer kapcsolója automatikusra van-e állítva, azonban ezt elmulasztották. A hibajelzés, amit a pilóták tévesen a felszállási konfigurációval kötöttek össze, erre a problémára akarta felhívni a figyelmüket, közben pedig az oxigénmaszkok is kiestek a helyükről, ám valamiért ezt sem vették figyelmeztető jelnek. 

Ahogy a gép elhagyta a még biztonságos, nagyjából 3600 méteres magasságot, az oxigén egyre csak fogyott a fedélzeten, majd lassan minden utasnál és a személyzetnél is beállt a hypoxia. Az oxigénhiányos állapot pedig igencsak alattomos jelenség: az érintett ugyanis nem veszi észre, hogy mi történik vele, és végül elveszti az eszméletét.

Ez történt mindenkivel, aki az 522-es járat fedélzetén tartózkodott, ezért nem tudta a légiforgalom-irányító felvenni a kapcsolatot a repülővel.

Az egyetlen ok, amiért a gép nem zuhant le azonnal, amikor a pilóták elvesztették az eszméletüket az, hogy a gépet a robotpilóta vezette. És bár a robotpilóta nem tért le a kijelölt útvonalról, de mikor a gép a megadott pontra ért és elkezdett süllyedni, a pilótáknak kellett volna átvenniük az irányítást a landolás megkezdéséhez. Ám mivel ez nem történt meg, a gép körözni kezdett a levegőben, amit szintén a robotpilóta irányított.  

A nyomozás során arra is fényt derítettek, hogy a rejtélyes alak, akit a zuhanás előtt láttak a pilótafülkében, az egyik légiutas-kísérő volt. A 25 éves férfi akkor nyerhette vissza eszméletét, amikor a gép 3700 méterre ereszkedett, és egy kézi oxigénpalackból lélegezve jutott el a fülkébe. Azonban abból is kifogyott a levegő, és bár próbálta jelezni a vészhelyzetet, a rádió még a lárnakai frekvenciára volt állítva, így nem hallották a segélykérését.

Végül ő is elvesztette az eszméletét, a repülőgép pedig azért zuhant le, mert kifogyott belőle az üzemanyag.

A boncolás megállapította, hogy a fedélzeten tartózkodó 115 utas és a hatfős személyzet még élt, amikor a gép lezuhant, a becsapódás végzett velük. 

A katasztrófa után a hatóságok javaslatára beépítettek egy jelzőpanelt, ami figyelmezteti a pilótákat, ha csökken a nyomás a gépen, a Helios légitársaság pedig nem sokkal a tragédia után megszűnt. 

Források: ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk forrása: Wikipedia/ Oona Räisänen; Wikipedia/ Mila Daniel

Dián Dóri