1950. november 3.

Negyven utasával és nyolcfős személyzetével az Air India 245-ös számú, Malabar Princess nevű járata Bombayből (ma Mumbai) Londonba tart. Nemsokára landolnia kellene Genfben, ahonnan végső úti célja felé venné az irányt. A gép azonban a Rocher de la Tournette-et megközelítve egy 4677 méter magasan lévő sziklának csapódik. A szerencsétlenségben az utasok és a személyzet is az életüket vesztik. A magasság és a rossz időjárási viszonyok miatt pedig a mentést csak napokkal később kezdik meg.

A gép maradványait nem szállították el a helyszínről, ma is a hegyoldalban, a jég alatt fekszik minden, ami a repülőből és az emberekből megmaradt. Azt, hogy mi okozta a tragédiát, a mai napig nem tudni pontosan.

A gép maradványai – Forrás: Getty Images / Keystone-France / Gamma-Keystone

1966. január 24.

Százhat utassal és tizenegy fős személyzetével az Air India 101-es számú, Kanchenjunga nevű járata Bombayből Londonba tart. Nemsokára landolnia kellene Genfben, ahonnan végső úti célja felé venné az irányt. A gép azonban a Rocher de la Tournette-et megközelítve egy 4750 méter magasan lévő hegyoldalnak csapódik. A szerencsétlenségben az utasok és a személyzet is az életüket vesztik. A baleset környékét 1966 tavaszáig a hatóságok lezárják. A hivatalos vizsgálat megállapítja, hogy a pilóta hibájából történt a katasztrófa.

A gép maradványait nem szállították el a helyszínről, ma is a hegyoldalban, a jég alatt fekszik minden, ami a repülőből és az emberekből megmaradt.

A két eset közötti hasonlóság már önmagában figyelemre méltó, ám az 1966-os katasztrófának volt egy olyan áldozata is, akinek a halála hamar beindította az összeesküvés-elméletek gyártását. A gépen utazott ugyanis Homi Dzsehangir Bhabha, az Indiai Atomenergia-bizottság elnöke, az indiai nukleáris program egyik kulcsszereplője. Az ő halálával jelentősen lelassult a folyamat, aminek végén India atomnagyhatalommá vált.

Homi Dzsehangir Bhabha – Forrás: Getty Images / Dinodia Photos

Hivatalos magyarázat vs. több elmélet

Az 1966-os légi katasztrófát kivizsgáló hivatalos szervek arra jutottak, hogy a gép pilótája és a légi irányítás közötti félreértés vezetett a balesethez. E szerint tévesen határozták meg a repülő Mont Blanc-hoz viszonyított helyzetét, így zuhanhatott le a gép a sziklának csapódva.

Ám a hivatalos jelentést szkeptikusan fogadók szerint több ponton is minimum különös a gép balesete. Daniel Roche, a baleset megszállott kutatója, aki filmet is készített a katasztrófáról és rendszeresen meglátogatja a helyszínt törmelékek után kutatva, azt mondja, az egyik legfeltűnőbb pont, hogy a míg a Malabar Princess darabjait egy pontban, a becsapódás helyén találták meg, addig a Kanchenjunga maradványai huszonöt kilométer sugarú körben vannak szétszóródva, ami arra enged következtetni, hogy a gép a levegőben esett darabjaira vagy robbant fel.

Így Roche sokáig arra gondolt, hogy egy rakéta lőtte ki a gépet.

Aztán a francia Office de Radiodiffusion-Télévision Française (ORTF) szerkesztője, Philippe Réal, aki szintén fenntartásokkal kezelte a hivatalos jelentést, stábjával felment a baleset helyszínére, és több érdekes dologra bukkant. Az egyik törmelékre például, amit találtak, 1960. június 1-jei dátum volt írva, ám a gép csak az azt követő áprilisban került forgalomba. Valamint olyan roncsdarabokat is felfedeztek, amiken álcázás és páncélozás nyomait figyelték meg. 

 

Az is gyanús, hogy miután a tévé beszámolt a munkatársai expedíciójáról, a francia belügyminisztérium tárcavezetője igencsak idegesen hívta fel az ORTF igazgatóját.

A talált maradványokból így Roche arra következtetett, hogy az Air India 101-es járata egy másik repülővel ütközhetett. Nem is akármilyennel, úgy véli, egy olasz F–104-es Starfighter vadászgéppel találkozhatott és ütközött össze a repülő, mert a radaron nem láthatta. A férfi hipotézise szerint a hatóságok a pilótára fogták az ügyet, hogy a baleset ténye ne okozzon további kellemetlenséget.

Ám vannak, akik a CIA-t sejtik a dologban, Gregory Douglas újságíró szerint

az Egyesült Államok attól félt, hogy az atomhatalommá váló India szövetségre lép az ellenséges Szovjetunióval, ezért likvidálták az indiai nukleáris program vezetőjét.

A globális felmelegedés oldja meg a rejtélyeket?

Azt, hogy az igazság szó szerint napvilágra kerüljön, meglehetősen megnehezíti, hogy a maradványok több mint fél évszázada pihennek a jég alatt. Ám a globális felmelegedés miatt az évek során gyors ütemben olvadnak az Alpok gleccserei is, így pedig a felszínre bukkannak olyasmik is, amiket az elmúlt évtizedekben, évszázadokban, sőt évezredekben fogságban tartott a jég. Így került elő például Ötzi múmiája is, és a repülőgépek roncsai is folyamatosan bukkannak elő az olvadó gleccserekből.

Az elmúlt években megtalálták mindkét gép egy-egy hajtóművét, de előkerültek emberi maradványok, alkatrészek, sőt még diplomáciai iratok is. 2016-ban olyan dokumentumokat találtak az 1966-ban lezuhant gép maradványai között, amik a nukleáris fegyverprogramhoz kapcsolódtak, tehát egyértelműen Homi Dzsehangir Bhabha poggyászából származnak.

Az eddigi legnagyobb értékű talált tárgy egy fémdoboz volt, amiben százezer euró értékű zafír, smaragd és rubin volt.

Legutoljára pedig 2020 júliusában cikkezett a sajtó a katasztrófákról, amikor egy helybeli kávézó tulajdonosa 1966-os, olvasható állapotban megmaradt újságokat talált a helyszínen, címlapjukon Indira Gandhi, India első női miniszterelnökének megválasztásáról írnak.

A gépek maradványai tehát folyamatosan bukkannak fel a jég alól, és lehet, hogy egyszer tényleg kiderül, mi történt pontosan az Air India 1950-ben és az 1966-ban lezuhant gépeivel.

Dián Dóri

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép: Getty Images / Harvey Meston / PA Images