Mikor lesz már vége ennek a háborúnak!? – Történész elemzi, mire számíthatunk Ukrajnában

–

A háborúk rendszerint valamilyen politikai cél elérésére irányulnak

Épp ezért általában az adott cél teljesüléséig tartanak, vagy addig, amíg a hadviselők kimerülnek, és kénytelenek békét kötni.

A régebbi korokban a háborúk időtartama viszonylag korlátozott volt. Mivel egy állandó sereg fenntartása igen drága volt, illetve a harcoló katonák kiestek a mezőgazdasági munkálatokból, így a harcok is rövidebb ideig tartottak, és rendszerint egy-egy nagy csatából vagy több kisebb-nagyobb összecsapásból álltak.

Az összecsapások mellett az eltelt időnek is komoly hatása van a harcoló felekre: fokozatosan kimerülnek az országok tartalékai – mind anyagilag, mind besorozható emberek, mind pedig élelmiszer szempontjából. 

Ezek a tényezők döntötték el egy háború kimenetelét, és végül csatákban győztes – vagy a háború alatt kevésbé kimerült – fél akarata érvényesülhetett.  

Azonban a technológia és a mezőgazdaság fejlődésével egyre nagyobb létszámú hadseregek jelentek meg, mivel már kevesebb ember is képes volt előállítani a szükséges élelmiszert és felszerelést. Emellett a népesség ugrásszerű növekedése azt is eredményezte, hogy nagyobb létszámú hadseregek jöhettek létre, kiszélesítve így a háborúkat térben és időben is. Napjainkra a háborúkat már nem lehet egy mindent eldöntő csata megvívásával lezárni, hanem csaták sorozatára kell felkészülni – ez azonban hetekig-hónapokig-évekig tartó folyamat.

Ez azt is eredményezte, hogy továbbra is megmaradt a háború azon arca, mely a másik fél kimerülését célozza, ráadásul még inkább előtérbe is került. Az első világháborúban például egyik fél sem tudott döntő győzelmet aratni, viszont a háború során a Központi Hatalmak – a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia – teljesen kimerült, míg végül kénytelen volt békét kötni ellenfeleivel. Szintén a kimerülés okozta az Orosz Birodalom kiesését a háborúból, és végül a forradalmat, ami létrehozta a Szovjetuniót. De ha közelebbi példát keresnénk, akkor elég csak a vietnámi vagy afganisztáni amerikai fiaskóra gondolni: az USA lakossága belefáradt a háborúba, és a katasztrofális kimenetel mellett is örömmel fogadta a kivonulást.

 Az olyan, tisztán katonainak látszó győzelmeket – mint például a második világháborúban Németország térdre kényszerítése – is jelentős mértékben az ország kimerülése eredményezte. 

Ukrajna győzhet (?)

A szomszédos országban zajló háború kapcsán egyre többet olvasni a médiában arról, hogy Ukrajna győzhet. A kérdés az, hogy mit is jelentenek ezek az optimista nyilatkozatok?

Az mindenki számára egyértelmű, hogy ezt a háborút előbb-utóbb le kell zárni. Senki nem szeretne egy újabb olyan konfliktust látni, mint ami Észak- és Dél-Korea közt zajlik.

A lezárásra pedig csakis diplomáciai úton kerülhet sor. Ehhez viszont szükség van elérhető célokra, vagy legalábbis kompromisszumkész tárgyalófelekre. 

Jelenleg az egyik legnagyobb probléma, hogy Oroszország esetében nem egyértelmű a politikai cél, amit el szeretne érni. Sok nyilatkozatot lehetett tőlük hallani, ezekben a kijevi bábkormány létrehozásától egészen a Moldova részét képező Transznisztria bekebelezéséig számos gondolat elhangozott. Azonban egyelőre csak találgatni tudunk, hogy mi lehet Vlagyimir Putyin célja a háborúval. 

Eközben a helyzeten az sem segít, hogy úgy tűnik, Volodimir Zelenszkij is egyre kevésbé hajlik a megegyezésre. Ő maga is egyre többet hangoztatja a győzelmet mint célt, de nem fogalmazza meg, hogy mit tekint győzelemnek – ellenben a béketárgyalások orosz delegáltjai szerint visszavonta támogatását több, korábban már letárgyalt feltételtől is. Ráadásul az ukrán kormányzat több olyan fegyvert – például tankokat és páncélozott csapatszállítókat – kér nyugati támogatóitól, amik elsősorban inkább a támadó hadműveletekben lehetnek hatékonyak. Ez azt feltételezi, hogy Zelenszkij kormányzatának célja az, hogy felszámolja az orosz betöréseket az ország déli és keleti régióiban, illetve megszüntesse a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat.

Persze ez csak találgatás, és Kijev céljai sem egyértelműek – azt leszámítva, hogy meg akarják védeni az országot az orosz megszállástól. Ráadásul, ha ezeket a katonailag megvalósítható célokat el is éri Ukrajna, még akkor is meg kell kötni a békét, ahol azonban kompromisszumokat kell kötnie mindkét félnek.

Ezzel azonban az a probléma, hogy egyik elnök sem teheti meg, hogy engedjen.

Zelenszkij a sikerek hatására nemzetközi politikai és internetes „szupersztárrá” vált, az internetezők világszerte hozzá hasonló vezetőt szeretnének az országuk élén látni. Egy konszenzusos béke lerombolná ezt a képet. Vele szemben Vlagyimir Putyinnak azonban többe kerülhet egy kis „arcvesztésnél”, ha egy kompromisszumba belemegy. Miután magát a háborút is tagadta, egy vereség a rendszere végét is okozhatja, de ha az túl is éli, az ő politikai hatalma semmiképpen sem heverné ki a vereséget. Így

mindkét elnöknek győzelem kell, hogy megőrizze politikai hatalmát és befolyását.

Meddig tarthat a háború Ukrajnában? 

Hogy meddig tarthat a háború, az egyelőre kérdéses. Mark Milley tábornok, az USA vezérkari főnöke a kongresszusi meghallgatásán, április 5-én azt mondta, hogy a háború hossza „években mérhető”. Emellett azt is hozzátette, hogy az USA és szövetségesei egyre mélyebben bevonódnak a konfliktusba annak előrehaladtával. Ez pedig a szemünk előtt történik: a nyugati országok mind komolyabb fegyverszállításokat és támogatásokat jelentenek be. 

Ezek azonban leginkább a háború elhúzódását segítik. Természetesen minél erősebb Ukrajna, annál valószínűbb, hogy képes megállítani és visszaverni az orosz támadásokat, illetve kiűzni az orosz csapatokat a földjéről, ugyanakkor ez annak a valószínűségét is csökkenti, hogy Ukrajna egy kompromisszummentes békét akarjon, ami például nem a háború előtti határokat és állapotot, hanem, mondjuk, egy, a Krím elcsatolása előtti Ukrajnát restaurálna. Ez azonban Oroszország számára valószínűleg elfogadhatatlan lenne.

Itt jön képbe a nagyhatalmi politikai játszma, ami Ukrajnát eszközként kezeli.

Az Egyesült Államok, úgy tűnik, lehetőséget lát arra, hogy megtörje Oroszország erejét és Putyin hatalmát. Ezt el is ismerte az amerikai Külügyminisztérium, amikor úgy fogalmazott, hogy Oroszország stratégiai veresége és Ukrajna győzelme a cél. Ehhez egy elhúzódó háború a legjobb módszer.

Így azonban fel kell készülnünk, hogy a „szomszédban” zajló harcok még hosszasan tartanak, akár – ahogy Milley tábornok mondta – évekig is. 

Lengyel Ádám

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Chris McGrath