Eszed, iszod, kened, ami a Bazi nagy görög lagziban a Windex, az nekem az ecet

–

Nemrégiben írtam a takarításról és az ahhoz fűződő viszonyomról, a cikkben egy témába vágó könyvről is említést tettem, abban is oldalakat szenteltek az ecetnek. Nem véletlenül. Valószínűleg ez az egyik legtöbbet használt anyag a háztartásban. Használjuk a gasztronómiában főzéshez, savanyításhoz, tartósításhoz, takarítunk vele, jó mosáshoz, folteltávolításhoz, szőnyegtisztításhoz, bútorápoláshoz, alkalmazzák a szépségápolásban és még rovarcsípések ellen is bevethető.

Amikor már nem győzöm nyáron a szúnyogcsípéseket vakargatni vagy körmömmel az X-eket a bőrömbe vájni, akkor jöhet az ecet. Csak bírd ki az első sokkot, és már múlik is a viszketés. Ugyanez igaz a makacs pattanások esetén is.

Szépségápolási célokra elsősorban az almaecetet ajánlják, de saját tapasztalatom alapján az egyszerű háztartási is megteszi

Állítólag nemcsak pattanások, hanem akné és szarkaláb ellen is jó. Antibakteriális, antiszeptikus hatású, fertőtlenít, és megakadályozza újabb gyulladás kialakulását, hámlaszt és feszesít. Azért csak óvatosan! Az ecet savas, maró hatású, irritálhatja a bőrt, úgyhogy hígítva (és ne napi szinten) alkalmazzuk, néhány perc után mossuk le a bőrről.

Az almaecet nem csak külsőleg, belsőleg is alkalmazható. Antioxidáns hatású, tartalmaz A-, B-, C-vitamint, van benne foszfor, kalcium, kálium, nátrium, vas és magnézium. Többek között.

Én újabban már a hajamat is ecetes vízzel mosom

Korábban is igyekeztem kerülni az ipari tisztítószereket, samponokat, illetve minimalizálni azok használatát, néhány évvel ezelőtt a hajfestéssel is leálltam, éppen azért, hogy kerüljem a kemikáliákat (na meg azért, hogy mielőtt megőszülnék, lássam még pár évig az eredeti hajszínemet, amit körülbelül tizenöt éves korom óta nem tettem). De amikor ismét rendszeresen sportolni kezdtem, szükségét éreztem az alaposabb hajtisztításnak. Jöhetett tehát az ecetes víz. Ez azonban nem valami „újvonalas” hipszter-hippitörténet, eszembe jutott ugyanis, hogy amikor anno, kisgyermekként a vidéken élő rokonoknál nyaraltam, az idős hölgyrokon is ecetes vízzel mosta meg a hajam. Valószínűsítem, hogy ő maga is ezt használta, márpedig ennek a hölgyrokonnak gyönyörű, dús, fekete, derékig érő haja volt. Nagyot tehát nem tévedhetett.

Utánaolvasva a témának pedig kiderül, hogy elődeink sem jártak el másként, amikor még nem roskadoztak a boltok polcai az ilyen-olyan samponoktól, balzsamoktól és egyéb hajápolóktól, mosószappannal és ecetes vízzel tisztították hajkoronájukat. (A környezetbarát megoldások kedvelőinek ajánlják még a szódabikarbónás hajmosást és utána az ecetes öblítést, a hulladékcsökkentés híveinek pedig a száraz sampont vagy samponszappanokat, ezeket ugyanis minimális papírcsomagolásban is megkapod a szokásos flakonos samponok helyett.) Márpedig akkor nekem is jó lesz. Olcsó és természetes. Már ha odafigyelünk. 

De mi is az ecet?

Az ecet vegyi és biológiai erjesztéssel is készülhet. A szintetikus ecetsav mezőgazdasági eredetű alapanyagból, de gyakran kőolaj-származékokból készül, tehát nem kérdés, hogy a biológiai erjesztéssel készülő ecet a nyerő. Ez utóbbit mezőgazdasági eredetű nyersanyagok kettős fermentációjával (erjesztésével) állítják elő, a cukortartalmú növényekből először alkoholt, majd ecetet készítenek. Lehet ecet borból, sörből, pezsgőből, különféle gyümölcsökből (például almából, szőlőből, datolyából stb.), gabonafélékből, zöldségekből. A tömény ecetsav emberi fogyasztásra nem alkalmas, ezt még hígítani kell, az almaecet általában öt százalékos, az étkezési ecetek tíz vagy húsz százalékosak.

A Wikipédia szerint minden kultúra, amely ismerte a sör vagy a bor készítését, elkerülhetetlenül felfedezte az ecetet is, ami akkor jött létre, ha az alkoholos italok sokáig érintkeztek a levegővel. Vagyis az ecetsavtermelő baktériumoknak köszönhetően megecetesedtek. Az ecetes vizet általában frissítőként, illetve gyógyhatása miatt fogyasztották.

De nem csak a gasztronómiában vették hasznát az ecetnek. Már az időszámításunk előtti harmadik században ír arról Theophrasztosz görög filozófus, hogy az ecet és a különböző fémek kölcsönhatásba lépnek, így állíthatók elő különböző színezőanyagok a művészek számára. Később az alkimisták is kísérleteztek vele.  

De visszatérve a személyes ecetmániámhoz:

a vegyszermentes, vagyis a fenntartható háztartás egyik alapvető anyaga az ecet. Nem szeretem, és kifejezetten tartok is a brutális vegyszerektől. Megvallom, a koronavírus-járvány kitörésekor én is bepánikoltam, felülkerekedett bennem a félelem, ugyanis akkor arról szólt a fáma, hogy fertőtlenítsünk fáradhatatlanul, és végül vettem egy flakon fertőtlenítőszert, amit aztán kétszer használtam (lemostam vele a kilincseket), azóta is a mosogató alatt várja, hogy történjen vele valami, a lakásomban ugyanis biztosan nem fogom szétlocsolni. Egyre többet hallani, olvasni ugyanis arról, hogy semmi szükség a háztartásokban a brutális tisztítószerekre, számos kutatás szerint a modern fertőtlenítési mánia is hozzájárul ahhoz, hogy egyre több az asztmás és allergiás megbetegedés. Jómagam sem szeretném, ha a vegyszerek maradványai ott lennének a különböző felületeken, esetleg az általunk elfogyasztott élelmiszerekkel érintkeznének. Arról nem is beszélve, hogy az erős vegyszerek (például a szennyvízzel) a természetbe kerülve az élővilágot is károsítják.

Az ecet természetes, nem környezetkárosító – az nyilván nem árt, ha használata közben szellőztetünk és nem lélegezzük be órákon át a tömény ecetgőzt –, és tényleg univerzális. Pucoltam már vele ablakot, használtam felmosáshoz (nem minden felületre alkalmas, ennek nézz utána!), takarítottam vele hűtőt, áztattam benne ruhát, tettem mosógépbe, vízforralóba vízkőoldóként. Segít a zuhanytálca, zuhanykabin, csapok, mosdókagyló és vécétakarításnál is. Csak öntsd a budiba, hagyd állni, majd kefével súrold át a csészét!

Az ecet milyen félelmetes ellenfele a trendi terméknek

Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy néhány éve még egy gyártó is nekiment az egyik reklámjában, azt állítva, hogy a vízkőoldóként használt ecet tönkreteheti a mosógépet. Gondolom, nem árulok el nagy titkot, hogy a cég vízlágyítókat is árult, és később megtévesztő reklám miatt büntetést is kellett fizetnie a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán.   

A Tudatos Vásárlók Egyesületének jelenleg is fut az #ÖkoTakarítás hónapja nevű kampánya, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy nem feltétlenül kell erős vegyszereket használnunk ahhoz, hogy tiszta és higiénikus legyen az otthonunk. Az egyesület tesztelte a népszerű tisztítószerek hatékonyságát is.

Mint kiderült, a húsz százalékos étkezési ecet gyakorlatilag tökéletesen fertőtlenít. Az ecet a baktériumok 99,99 százalékát elpusztítja.

Az egyesület közvéleménykutatást is végeztetett, ennek eredménye szerint az emberek negyvenkilenc százaléka használ ecetet a mosáshoz, takarításhoz, tizenegy százalék pedig jó ötletnek tartja, de még nem próbálta. Mit is mondhatnék? Hajrá, tessék kipróbálni, és rajta maradni a szeren!

Belátom, talán elfogult vagyok, és ecetimádatom már-már ijesztő méreteket ölt (és azt még nem is említettem, hogy az ecet szinte a végtelenségig eltartható!), csakhogy nem vagyok egyedül ezzel, ugyanis még ecetmúzeum is létezik a világon!

A Nemzetközi Ecetmúzeum Dél-Dakotában található, az 1936-ban épül, régi városházán rendezték be. Az alapítója és irányítója dr. Lawrence J. Diggs elismert nemzetközi ecetszakértő, akit „ecetembernek” is hívnak, és aki már könyvet is írt a témában. A múzeumban a világ különböző tájairól származó eceteket mutatnak be, és ezek elkészítési módját, a különböző típusokat meg is lehet kóstolni. Minden évben megrendezik az ecetfesztivált is, valamint megválasztják az ecetkirálynőt és udvarhölgyeit.

Szerencsére annak, aki ecetmúzeumba szeretne menni, már nem kell a világ végéig utaznia. Néhány éve megnyílt a magyar ecetmúzeum is Bodrogkeresztúron, ahol nemcsak nézegethetjük a különböző üvegbe zárt esszenciákat, hanem filmvetítéssel és interaktív elemekkel tarkított tárlatvezetésen vehetünk részt, megismerkedhetünk az ecet történetével, a szintén itt működő manufaktúrában pedig betekintést nyerhetünk a gyártási folyamatba és végigkóstolhatjuk a helyben előállított eceteket. Például az éveken át aszúszemeken érlelt nemesecetet, vagy a különböző gyümölcseceteket, mint az epres-rebarbarás, homoktövises, kökényes, meggyes-mentás vagy almás-fahéjas ecetet.

Ezek után állítsa azt bárki, hogy az ecet nem egy valódi csodaszer!

Iliás-Nagy Katalin

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/boonchai wedmakawand