Minden, amit tudnod kell a tigrisszúnyogokról
Nagy port vert fel múlt hét végén a hír, amely szerint 30 napig nem adhatnak vért azok, akik Budapest XVI. és XXII. kerületében, valamint Szegeden élnek, vagy több mint 24 órát tartózkodtak ezeken a helyeken, és tigrisszúnyog csípte meg őket. Azóta Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese cáfolta a véradási stop hírét: összesen annyi történik a szakember szerint, hogy aki olyan területről érkezik, ahol a nyugat-nílusi láz előfordult, annak több kérdést tesznek fel, de nem zártak ki teljes területeket a véradásból. Ezzel együtt az továbbra is tény, hogy az eredetileg Délkelet-Ázsiában őshonos tigrisszúnyog, ami legalább 22 féle vírust terjeszthet – köztük a nyugat-nílusi lázat – jelen van Magyarországon. Dián Dóri annak járt utána, hogy mit kell tudni a tigrisszúnyogokról, honnan lehet felismerni a vérszívókat, és mi a teendő, ha észrevettük, hogy megcsípett minket.
–
Inváziós ázsiai fajok Európában
Bár az azóta megcáfolt véradási stop híre miatt nagyobb figyelem irányult a tigrisszúnyogokra az elmúlt napokban, ez az inváziós faj nem kizárólag az elmúlt időszakban jelent meg az európai kontinensen. Délkelet-ázsiai tigrisszúnyogot Európában először Albániában regisztráltak 1979-ben, azóta pedig már az egész kontinensen jelen van – Magyarországon 2014-ben regisztrálták először.
És hogy miként került a természetes élőhelyétől több ezer kilométer messze a tigrisszúnyog? Ahogy a legtöbb messziről jött állat: a globális kereskedelemnek „köszönhetően”. A tigrisszúnyognak ugyanis nagyon kis vízfelület is elég arra, hogy „családot alapítson”, például a gumiabroncsokban, amiket hajókon szállítanak – ha megáll bennük egy kis víz, megmaradnak a lárvák, amik aztán már az európai kontinensen kelnek ki és terjednek szét.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A tigrisszúnyogok ma már olyan mértékben vannak jelen itthon, hogy teljesen kiirtani nem lehet őket, de a populációt folyamatosan ritkítják a többi hazai szúnyoggal egyetemben.
Egyébként nem a tigrisszúnyog az egyetlen messziről behurcolt inváziós szúnyogfajta Magyarországon: az ELKH Ökológiai Kutatóközpont által létrehozott Szúnyogmonitor nevű honlap szerint ilyen még a bozótszúnyog és a koreai szúnyog is.
Pici fekete, fehér csíkokkal
A tigrisszúnyogot szabad szemmel is könnyen meg lehet különböztetni a többi csípőszúnyogtól a feltűnő mintázata miatt: az apró, pár milliméteres fekete fején és torján fehér csík húzódik, valamint a lábain fehér gyűrűk vannak. Előbbiről lehet biztosan megállapítani, hogy tigrisszúnyoggal van dolgunk, ugyanis a koreai és a bozótszúnyognak is vannak fehér gyűrűk a lábaikon.
Mint a többi szúnyogfajtánál, a tigrisszúnyogok esetében is a nőstény a vérszívó, és nem túl válogatós: szívja az emberek, a háziállatok, a vadon élő állatok, a hüllők, a kétéltűek, de még a madarak vérét is.
A hímek elsősorban nektárral táplálkoznak.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Annak, hogy egy délkelet-ázsiai faj ilyen mértékben el tudott terjedni Európában, két oka van. Az egyik, hogy a tigrisszúnyogok rendkívül jól alkalmazkodnak a környezeti változásokhoz – őshonos területeiken fák odvaiban helyezték el lárváikat, de Európában egy apróbb vizes felület, egy pocsolya vagy a vödör alján álló csekély mennyiségű víz is megteszi nekik.
A másik az éghajlatváltozás:
az elmúlt évtizedekben a globális felmelegedés hatására egyre kedvezőbb az időjárás a tigrisszúnyogok számára a kontinensen, igazán zord tél híján pedig könnyen átvészelik a hidegebb hónapokat.
Mi az a nyugat-nílusi láz?
A nyugat-nílusi láz által okozott fertőző betegség az esetek 80-85 százalékában tünetmentesen zajlik, ám 15–20 százalékban vannak enyhébb tünetei, amik nem túl jellegzetesek, ezért nehezen különíthetők el más betegségektől. A lappangási idő három–hat nap, ezután hányinger, láz, fényérzékenység, izomfájdalom és kötőhártya-gyulladás jelentkezhet. A nyirokcsomók megduzzadnak és bőrkiütések jelennek meg a végtagokon és a törzsön.
Azonban súlyos következményei is lehetnek – főleg az idősebbek esetében –, ugyanis halálos kimenetelű agyhártya- és agyvelőgyulladás is kialakulhat.
A vírust a betegség első hat napjában a vérből lehet kimutatni, és jelenleg csak tüneti kezelés lehetséges, se gyógyszer, se vakcina nem áll rendelkezésre a gyógyításhoz.
Ezen felül a tigrisszúnyog csípésével terjeszthet még 21 másik betegséget, köztük sárgalázat, dengue-lázat és chikungunya-lázat. Azonban Kurucz Kornélia ökológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának adjunktusa kérdésemre hangsúlyozta:
„Magyarországon csak a Culex pipiens (közönséges szúnyog) terjeszti igazoltan a nyugat-nílusi lázat”.
Hogyan lehet ellenük védekezni?
Kurucz Kornélia szerint „a tigrisszúnyog csípése nem különbözik más szúnyogcsípésektől, a csípés helyén marat duzzanat, viszketés egyénenként eltérő, egyedi reakció eredménye”. Így csak akkor tudhatjuk, hogy egy ilyen vérszívó csípett meg minket, ha észrevesszük az állatot „akció” közben.
A tigrisszúnyog irtására sincs külön szer, azzal csökkentik a populációt, amivel a többi csípőszúnyog-állományt is gyérítik. Mivel semmilyen speciális védekezési módszer nincs ellenük, a legtöbb, amit tehetünk, hogy az otthonunkat szúnyoghálóval védjük, és használunk különböző szúnyogriasztó-szereket. Valamint megszüntetjük a lakóhelyünkön az olyan vizes helyeket, amikben a szúnyog megtelepedhet.
Mivel a szúnyog az ember közelében él, és főleg nappal csíp, ezért érdemes fokozottan figyelni arra, hogy ne legyen olyan vödör, tál és egyéb edény, amiben hosszabb ideig áll a víz.
Mennyire súlyos itthon a tigrisszúnyog-helyzet?
Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának adjunktusa a Quibit kérdésére elmondta, nincs bizonyíték arra, hogy a tigrisszúnyog terjesztené Magyarországon a nyugat-nílusi vírust. „Kétségtelenül a tigrisszúnyog ugródeszka problémás forgatókönyvekhez és új betegségek behurcolásához, de ehhez rendkívül sok faktor együttállása kell, ami napjainkban a mediterrán régió vízi területein van meg” – mondta a szakember.
Kurucz Kornélia kérdésemre elmondta: „Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont, Állatorvostudományi Egyetem, ELKH Állatorvostudományi Kutatóintézet, Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársaival közösen vizsgáljuk egyes kórokozók jelenlétét a szúnyogokban.
A WNV (nyugat-nílusi láz vírus) fő vektora a hazánkban őshonos közönséges szúnyog (más néven dalos szúnyog), mely általánosan elterjedt egész Európában. Ugyan az ázsiai tigrisszúnyog is képes terjeszteni a vírust, a hazánkban befogott és megvizsgált több 1000 tigrisszúnyog példányban nem fordult elő a vírus”.
Azt, hogy hazánkban hol található tigrisszúnyog, ezen az oldalon lehet követni, arról pedig, hogy hogyan segíthetjük egy applikáció segítségével a tudósok munkáját, ha tigrisszúnyoggal találkozunk, ebben a cikkben írtunk.
Kiemelt képünk forrása: Wikipedia/ Centers for Disease Control and Prevention's Public Health Image Library
