Ugyanennek az éremnek a másik oldala

Amikor egy bulira nagyon rákészültem, alaposan, minden részletre terjedően megterveztem, hogy mi és hogy történik majd, az általában rendkívül lapos, unalmas, felejthető mulatságokat szült.

Igaz ez a mindenkori szilveszterekre is. Nem nagyon tudok felidézni (jó értelemben) emlékezetes december 31-i éjszakát. Ha nem otthon töltöttem, akkor jellemzően valahol egy rossz buliban, arcomra mosolyt erőltetve vártam az éjfélt, hogy végre hazamehessek. Volt, amikor egész estés bolyongássá vált a „mulatság”, mert egyszerűen nem találtunk egy jó helyet, ahová befértünk volna, és még a zene is elfogadható.

Olyan is megesett, hogy emiatt egy teljesen üres, mindentől távol eső krimóban kötöttünk ki, ahol az éjszaka fénypontja a flitteres ruhában való játékgépezés volt.

Arra is emlékszem, hogy az első csúnya, alkoholhoz kötődő, Bridget Jones-osan vödörbe lógó fejjel befejezett élményem is egy szuperül elsült szilveszteri házibulihoz kötődik. Ezen történetesen jelen volt életem akkori nagy szerelme, aki – ahogy illik – egész éjjel levegőnek nézett. Ó, azok a csodás tinédzser évek!

Ja, nem…

A biztonságos semmittevés

Szóval maradjunk annyiban, hogy a biztonságos szilveszteri megoldás már évek óta, hogy semmit nem tervezek, viszont ahhoz megbízhatóan tartom magam. Otthon ülve, különböző régi kabarékat nézve vészelem át az estét, és éjfélkor csendben elalszom, de van, amikor már jóval azelőtt. Attól függően, mennyire nyúlt hosszúra az év.

Ráadásul felnőttként annak is tudatában vagyok, hogy mennyivel jobb tiszta fejjel kezdeni az új évet. Az előző, hosszú év fáradalmaihoz sokat hozzátehet egy rosszul sikerült, ámde alkoholmámoros szilveszteréjszaka. (Arról már ne is beszéljünk, mennyivel rosszabbul viselem a másnaposságot, ahogy múlik az idő.)

A szilveszteri stressz létező jelenség

Ezzel nem vagyok egyedül, a szilveszteri stressz ugyanis létező jelenség. Különböző okokból a legtöbbünk szorong e miatt az éjszaka miatt.

Íme, néhány tipp mindannyiunknak, hogy elkerüljük vagy oldjuk ezt az extra stresszforrást.

Szórakozz úgy, ahogy neked jó!

A stressz egyik eredője a valóságtól elrugaszkodott elvárás az éjszakával kapcsolatosan, a tévhit, hogy ennek az éjszakának „tökéletesen kell sikerülnie”. De mi a fenéért kéne? Ez is csak egy olyan éjszaka, mint a többi, ha nem kerítünk neki feleslegesen nagy feneket.

A stresszhez az is hozzájárulhat, ha úgy érzed, hogy a világon mindenki más rajtad kívül valami nagyon menő helyen, szuper jó társaságban remekül mulat. (Pedig dehogy!) Az emberek jó része pizsamában, a kanapén ülve issza majd a kölyökpezsgőt, miközben Körmendi János belibben a színpadra, és elhangzik a klasszikus mondat: „Még egy szamovár!” Vagyis, akarom mondani, nem vagy egyedül!

A valóságtól elrugaszkodott elképzelések sokunkból azt válthatják ki, hogy olyan terveket készítünk az éjszakára, amik az elvárásoknak megfelelnek, ahelyett hogy arra koncentrálnánk, nekünk mi szerezne örömet.

Olyan ez kicsit, mint amikor az egyszeri jegyespár mások örömére koncentrálva rendez esküvőt ahelyett, hogy a saját szerelmüket ünnepelve csapnának olyan menyegzőt, ami számukra örömteli.

Ha alapvetően otthonülő típus vagy, aki egy pohár bor társaságában érzi magát legjobban, semmi nem kötelez arra, hogy hirtelen „partiőrültté” válj, és egy klubban töltsd az éjszakát. Talán úgy lehet megoldani a leginkább, hogy ez az éjszaka nem csap át katasztrófába, ha olyan szórakozási formát választasz, amivel az év további 364 napján is azonosulni tudsz.

Maradj a büdzsén belül!

Emellett az sem árt, ha az új évre tekintettel nem költöd el a januári fizetésed. Nincs értelme a felesleges költekezésnek, hogy egy látványos szilveszteri buli miatt előre borítékolható gondokat idézz elő. Nem kérdés, hogy felesleges stresszhez vezet, ha erőn felül költekezel egyetlen estére készülve. Tapasztalatból tudom, hogy ez egy kellemetlenül végigszorongott januárhoz vezet.

Koncentrálj arra, ami igazán fontos!

Talán az a legjobb módszer, ha mindenki a saját igényeinek megfelelő bulit, esetleg csendes estét tervez, és nem helyez feleslegesen nagy hangsúlyt a szilveszteréjszakára. Végül is a legfontosabb dolog, ami történik, hogy elbúcsúzunk az előző évtől. Egy évtől, ami lehetett könnyű vagy nehéz, örömteli vagy épp nehézségekkel tarkított.

De a szilveszter számomra mégiscsak annak az ünnepe, hogy emelt fővel végigcsináltam az előző évet, jól elfáradtam, és az új év új lehetőségeket, izgalmakat, nehézségeket és feladatokat tartogat.

Nem hiszek az újévi fogadalmakban. Nem fogadkozom, csak csinálom a tőlem telhető legjobban az életet. A legnagyobb fogadalmam már régóta, hogy hallgatok a belső hangra, az intuícióra, és annak megfelelően megyek előre. Eddig mindig rosszul sült el, ha próbáltam ezt a hangot elcsitítani vagy figyelmen kívül hagyni. Úgyhogy amikor a szilveszteréjszakát tervezem, akkor is igyekszem úgy választani, ahogy a lelkem mélyén a legjobbnak érzem.

Kégl Ágnes

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images