A globális felmelegedés miatt tűnnek el a Bahamák egyes szigetei? – Minden, amit a hurrikánokról tudni kell
Az utóbbi napok a Dorian hurrikán katasztrofális pusztításáról voltak hangosak. A természeti katasztrófa a legerősebb, ötös erősséggel sújtotta a Bahamákat, majd négyes fokozatra gyengülve érte el az Egyesült Államok – köztük Florida, Dél- és Észak Karolina és Georgia – délkeleti partvidékeit. Florida déli részét teljes mértékben evakuálni kellett. Ez a természeti katasztrófa már nyolc emberéletet követelt, rengeteg embert tett hajléktalanná, és a növény-, illetve állatvilágot is alaposan megrongálta. Mi kell ahhoz, hogy egy hurrikán ilyen elemi erővel tegyen tönkre emberéleteket és sorsokat? Ennek járt utána gyakornokunk, Horváth Flóra.
–
Meleg levegő + meleg víz + pára = hurrikán
A képlet nagyon egyszerűnek tűnik, viszont egy trópusi ciklon ennél jóval összetettebb módon alakul ki. A hurrikánok olyan heves viharok, amelyek pusztítást okozhatnak a part menti területeken, otthonokat-, vállalkozásokat- és életeket veszélyeztetve. A hurrikánok viharból származnak, amelyet meleg nedves levegő táplál. Amikor ezek az áramlatok átjutnak a szubtrópusi vizekbe, meleg levegő emelkedik fel a viharba. Ennek következtében a levegő kavarodik, hogy kitöltse a vihar alacsony nyomását, így szívva a levegőt felfelé, megerősítve az alacsony nyomást.
A vihar a föld forgása miatt forog, a szél sebessége pedig a meleg óceánból származó energia által növekszik.
Ahol a belső értékek számítanak a legjobban
Amikor a szél eléri a 119 km/órás sebességet, hurrikánnak nevezik (az Atlanti-óceánban és a Csendes-óceán keleti részén) – a Csendes-óceán nyugati részén pedig tájfunnak. A hurrikán központi szemét enyhébb esőviharok veszik körül. A „szemhéjban” tombolnak a leggyorsabb szelek, és nagyon heves áramlatok mennek keresztül rajta. A szem alatt felhalmozódik egy halom víz, amely akkor szabadul fel, ha a vihar eléri a földet.
Ezek a viharhullámok az árvíz miatt jóval több kárt okozhatnak, mint maga a szél, amelyet a ciklon magával hordoz.
A hurrikánok méretét elsősorban a Saffir-Simpson-skálán mérik – viszont más skálákat használnak a Csendes-óceánon, Ázsia térségében és Ausztráliában.
Míg az egyes erősségnél „csak” 150 km/órával tombol a hurrikán (kisebb áradásokat és minimális házszerkezet romlást okoz), addig az ötösnél elérhetik a 240-350 km/órát, amely már nemcsak lakóhelyeket szed darabjaira, hanem emberéleteket is veszélyeztet.
1. Az első hivatalos hurrikánszakaszt 1851-ben, az atlanti térségben jegyezték fel. Hat ismert trópusi ciklon fordult elő a szezon folyamán, ezek közül a legkorábbi június 25-én alakult ki, a legutóbbi október 19-én oszlott szét.
2. Minden idők legkiterjedtebb trópusi vihara a Tip-tájfun 310 km/órás sebességgel vonult végig a csendes-óceáni szigetvilágban.
3. Az Európát elérő első ciklon a Vince nevet viselte, ami Madeira partjain mindössze egyes erősséggel tört be, majd Portugáliában talált megnyugvásra.
4. A „minden idők legdrágább trópusi vihara” címet a Katarina hurrikán nyerte el. A kár megközelítőleg 125 milliárd dollár, ami átszámítva több mint harminchétmilliárdnyi forintnak felel meg.
5. A legtöbb halálos áldozattal járó hurrikánt 1900-ban vették nyilvántartásba, amely a texasi Galvestonban, négyes erősséggel tombolt. A halálesetek száma nyolc és tizenkétezer ember közé tehető.
6. A szigetek történetének legerősebb vihara Hawaiin volt. Az Inki hurrikán hárommilliárdos kárt okozott.
7. Az 1851 és 2017 között mért szárazföldi hurrikánok közül a legtöbbnek egyes, míg a legkevesebbnek ötös erőssége volt. Az előbbiből hármat, az utóbbiból száz huszonegyet írtak fel.
8. 1900 volt az első év, amikor az emberek képes beszámolót kaptak egy hurrikán pusztításáról.
9. A második legerősebb és legköltségesebb hurrikán a Harvey volt. 2017-ben négyes fokozaton, harmincmilliárdnyi forint kárt okozott a texasi Houston városában.
10. A meteorológusok és az eddig mért adatok szerint a Dorian hurrikán megdöntött minden eddigi jegyzett rekordot, és ezzel bekerült a legpusztítóbb trópusi ciklonok közé.
Minek nevezzelek?
A hurrikánokat azért ruházzák fel nevekkel, mert egyrészt a vészjelző szolgálat munkáját leegyszerűsítik, másrészt, hogy a médiában kellő figyelmet kapjanak. A hurrikánok a világ számos részén keletkezési helyük szokásai szerint kapják a nevüket. A kezdetekkor katolikus szentek neveit viselő naptárból válogattak, majd a második világháború utáni Amerikában – előítéletes módon – női nevekkel különböztették meg őket arra hivatkozva, hogy a nőknek „szeszélyes a természetük”. Ennek a nyelvi szexizmusnak viszont az lett a következménye, hogy az emberek kevésbé vették komolyan a női névvel keresztelt hurrikánokat, holott azok sok esetben pusztítóbbak voltak, mint a férfiakról elnevezettek.
Érdekesség, hogy a kivételesen sok rombolást végző, vagy más módon különleges ciklonok nevét „befagyasztják”, mint a híres csapatjátékosok mezszámát.
Ezt is a klímaváltozásra foghatjuk?
A tudósok nem a globális felmelegedést okolják azért, mert a hurrikánok száma növekedésnek indult az utóbbi években. Annak ellenére, hogy 2018 zsinórban a harmadik olyan év volt az Atlanti térségben, ahol a viharok jóval az átlagon felül sújtottak le, az évek statisztikái messzemenően változhatnak.
A klímakutatók más véleményen vannak. Szerintük a klímaváltozás igenis ludas abban, hogy a hurrikán egyre nagyobb erővel pusztít. Ők a jelenséget két okkal indokolják: az első, hogy a tenger felszíni hőmérsékletének növekedése erősíti a szélsebességet a viharokban, és növeli a csapadékmennyiséget is, amelyet a hurrikán dob.
Aztán felmerül a növekvő tengerszint kérdése is, ami globális felmelegedés miatt várhatóan egy-négy méterrel emelkedik a következő évszázadban, és a tengeri hullámok és a viharok által okozott parti árvizek sokkal súlyosabb károkat okozhatnak.
A felmelegedő világ a viharokat is lassabbá teszi. Az elmúlt hét évtizedben a trópusi események is lelassultak, például húsz-harminc százalékkal komótosabban haladnak az észak-amerikai szárazföldön – ám ez a pusztító erejüket nem csökkenti.
Viszlát, Bahamák?
A Bahamák hatszázkilencven szigetcsoportból állnak, és mindössze huszonkilencet laknak. Nassau, a főváros mellett Grand Bahama a második legnagyobb lélekszámú sziget, amelynek életére és vagyontárgyaira is a vihar hullámai jelentik a legnagyobb veszélyt, amelyek várhatóan akár hét méterrel is meghaladhatják a normál dagályszintet. A már említett viharhullámok akkor fordulnak elő, amikor ezek az erős szelek hatalmas mennyiségű vizet tolnak el. Ha ezek találkoznak a szárazfölddel, a vízpart mentén a szokásos árapályt meghaladó szinten tornyosulnak fel a hullámok.
Azon túl, hogy a Dorian hurrikán simán víz alá kényszeríthet egyes szigeteket, már úton van Florida partjai felé, ahol – habár gyengébb fokozattal, de – hevesen készül szétmorzsolni az ottani nyaralókat, otthonokat, álmokat és sorsokat. A legrosszabb pedig az, hogy ez ellen sajnos semmit sem tehetünk.
Horváth Flóra
Kiemelt kép: Dorian hurrikán Florida felé tart szeptember 3-án – Forrás: Getty Images/NOAA
