Mindent kipróbálok. Na jó, majdnem mindent. Tapasztalattal formálok véleményt. Sportot űzök belőle, hogy bejárjam az utakat, és ne az előítéleteim vezessenek (meg). Ilyen volt a netes társkeresés is. Semmi gondom az ismerkedéssel a valós térben, és nem árulok zsákbamacskát, de jóval bizonytalanabbul mozogtam a virtuális táncparketten. Rettentően izgatott, hogy meglessem, mit is mesélnek el magukról lányok, nők egy–hat képpel. Fotográfusként ráadásul kíváncsi voltam a vizuális cunamira, ami rám ömlik keresés közben. A legegyszerűbben használható applikációval kezdtem.

Sokáig tartottam magam ahhoz, hogy csak az működik, ha a való életben ismerek meg valakit, és megtetszik a tekintete, az illata, az alkata, vagy a legjobb: együtt mind a három.

Nem beszélve arról a többi „mellékesről”, mint hogy milyen volt éppen akkor a hangulatom, mit vett/vettem föl, milyen zene szólt stb. Végtelen sok kis részlet, ahogy összeáll egy képpé. Ezeket mind nélkülöznöm kellett.

Néhány infó arról, ahogyan én csatlakoztam: a Facebookon keresztül jelentkeztem be, láthatóvá téve a közös ismeretségeket, öt kilométeren belül kerestem, és mivel tényleg nyitott vagyok, a keresés korhatárát 18 és 42 közé állítottam be. Hát igen, anya-lánya intervallum…

Végignézve a képeket, nem bírok nem általánosításokba bocsátkozni, annak ellenére, hogy gyűlölöm a címkézést. Csakhogy ellentmondást nem tűrők lettek az arányok, és megviláglott előttem Tinderland valósága.

A kor

Tizennyolc és huszonnégy között az a „valóság+” tárul elém, hogy minden szingli (vagy nem szingli, ez most mindegy) gyönyörű, hibátlan, megremeg tőlük a térdem, le kell ülnöm. Aztán feltennem a kérdéseket.

A szép lányok nem randiznak a valóságban? A szép lányokat nem merik megszólítani a való életben? A nem annyira dekoratív lányok pedig nem is mernek regisztrálni a virtuális randifelületekre?

Megzavarodtam rendesen, és azt kívántam, bárcsak lenne egy „posztgraduális képzés” érettségi után, hogy ezeket a gondokat értő kezek orvosolják az önképzavaros lányoknál. Topmodellek, hamis képek – nem tudom, szerencsére nem fognak visszajelölni (43 vagyok). És ha sugardaddyre vágyik, arra van célravezetőbb app. Negyven fölött viszont – úgy tűnik – szintén kéne valami gyorstalpaló, amivel el lehet sajátítani a telefon használatát. Nem mindenkinek alap a „digitália” – ha így van, kérj meg valakit, hogy csináljon rólad egy-két jó képet, mégiscsak erre épül az egész.

A rajzolt szemöldök

Életemben nem hallottam még férfitól, hogy bukna az alkoholosfilc-szemöldökre, de hogy minden második regisztrálónak van, az tuti.

Könyörgök, lányok, fogadjátok el szépnek azt is, ha nem nőtt dzsungel a szemetek fölé, jól van az úgy, ahogy van. Nem rajzfilm az élet.

Cicik

MIN-DEN-KI-NEK nagy a melle. Annak is nagyobb, akinek kisebb. Nem, lányok, a legtöbb fiú csak hiszi, hogy szereti a D kosaras méretet, valójában fogalma nincs, mit kezdjen vele. Hidd el, a valóság a legszebb, ezen csak ront a fentről fotózott dekoltázs, és lemosni sem tudod magadról, hogy a 4-es út mellől jössz, ha a cici a legfőbb mondanivaló. A legviccesebb, amikor a kép alatt valami bölcselet virít, az ám az igazi képzavar!

A kutya

Majdnem minden szinglinek kutyája van. Lehet, hogy nekem van ezzel dolgom, mégis kialakult bennem egy kép, hogy a női Tinder-felhasználóknál feltétel a kutya léte. Megnyugtatásképpen írom: van kutyás párkereső oldal is, lehet, hogy ott egyszerűbb. Én speciel nem szeretnék a reggeli/esti sétáltatásokhoz alkalmazkodni. Bocsánat.

A szemüveg

Csak nagy alakú, fekete keretes, általában maximum egyetlen képen szerepel. Nem, nem számít, hogy szemüveges egy lány. Mert ha az, akkor az, ha nem, akkor meg minek a nullás lencse. By the way, tényleg szexi. Mind a hat képen az.

Dubaj, karibi tengerpart, Thaiföld

Igen, értem, szeretsz utazni, nyitott vagy a világra, szívesen utazol, jönnél-mennél, velem is.

A képek valódi jelentése: kurva sokba kerül, ha összejövök veled.

Persze ha tényleg a nyitottság, az utazásra való hajlandóság a lényeg, hidd el, megteszi egy kép a Bakonyból is. Ha igazam volt, bocs, maradjon fent Dubaj.

Többen a képen 

Ma már azért nem bonyolult levágni a képről a barátnőt, hacsak nem akarsz egy olyan üzenetet, hogy: „Szia, megmondanád, kérlek, ki áll melletted a képen?” Ugye, nem ezt akarod?

Retus vs. no kozmetikus 

Az arany középút szerintem. Ma már senki nem hiszi, hogy műanyagból vagy – hacsak tényleg nem –, de azt sem, hogy nem telik kozmetikusra, vagy legalább egy matt alapozóra.

A photoshop jó dolog, de a valóságot nem retusálhatod. És igen, az filter, amit a szelfin látsz. Kapcsold ki bátran.

Nincs kép 

Komolyan? Annyira titokzatos, hogy nem látok semmit, rögtön lájkolok/írok/superlájkolok? NEM.

Tükörben, vakuval 

Vagyis még egy barátnő sincs, aki lefotózna? Ugye, tévedek?

Napszemüvegben, árnyékban, háttal 

Fő a nyitottság, őszinteség, és a jelzés: igen, vállalom magam.

Te bejelölnéd azt, akit nem is látsz? Na, ugye. Akkor meg minek terhelni a szervert?

Gyerek 

El nem tudod képzelni, mennyire dühít a gyereked fotója. Na nem azért, mert van (nekem is van), hanem mert kétlem, hogy megkérdezted volna: „Kicsim, anyu pasizna, nem baj, ha te is rajta vagy a képeken?” Nem hiszem, hogy megkérdezted, és azt sem, hogy ehhez ő hozzájárult annak tudatában, kik és mire használják majd a fotót. Nagyon kérlek, inkább írd ki nagy betűkkel: 2 GYEREK. Ez semmitől nem riasztja vissza azt, akire vágysz. Sőt. Lehet, hogy neki is van kettő, és tök jó pajtik lesznek. De akkor is. A gyerek csak kicsi, de jogai neki is vannak, légy te az első, aki tiszteletben tartod.

Mégis csak fotográfus vagyok, talán elfogadsz egy-két tanácsot:

– Természetes fényben, nem műteremben. Nem egy stúdióban találkoztok majd, minek a csalódást bebiztosítani?

– Mosolyogj. Kétlem, hogy sokan buknak a depis lányokra. Hacsak nem… de abból kevés jó sül ki általában. És jobb, ha a fogad is látszik. Nem vállalható? Hopsz, irány a fogorvos!

– Lássák a szemed. Az minden. Több, mint a melled, a kocsid, a tájkép. Mondom, minden.

– Kutya, gyerek – ahogy fentebb olvashattad – maradjon a leírásban.

– Legyél egyedül a képen. A barátnőidet majd megismerem később.

És végül néhány dolog a levelezésről. Sokan jelölnek be, sokakat jelölsz be. Történhet bármi pillanatok alatt. Mégis. Illik jelezni, ha tárgytalan, ha meggondoltad magad, vagy ha máshogy döntött a sors. Mindent ér. Illik elköszönni is. Nem kell mentegetőzni, de válaszolni kell. Illetve jófejség. Mint a való világban. Ennyi mindenkinek jár. Neked is. Nekem is. Szia! Vagy inkább: viszlát!

Glázer Attila

Kiemelt képünk illusztráció