–

A lista meglehetősen szubjektív: az abszolút kedvenc Pest megyei úti céljaimat tartalmazza. Akad itt eldugottabb, csendes-nyugis hely, és olyan kastély is, amit nemcsak mi, magyarok látogatunk előszeretettel, hanem hatalmas turistacsoportok is. Van állatoktól nyüzsgő lehetőség, relaxálós, természet közeli, sétára alkalmas útvonal, és közösségi programokat kínáló, örök túlélő épület is. A sorrend random, a számok (itt sem) jelentenek semmit. Csapjunk is bele!

1. Gödöllő, Grassalkovich-kastély

Ide rendszeresen megy HÉV az Örs vezér teréről, a Budapest-bérlet vagy jegy mellé kiegészítő jegyet kell venni. A kastély úgy két–három perc sétára van a Szabadság tér nevű megállótól. Az épület egy meglehetősen impozáns barokk csoda, hiába, az építtetője, Grassalkovich Antal. Itt szeretett pihenni Ferenc József és Erzsébet királyné, a két világháború között pedig Horthy Miklós nyári rezidenciája lett a kastély. Később orosz laktanya, majd szociális otthon működött itt – ennek eredményeképp az 1990-es években komoly munkára volt szükség az épület megmentéséhez. A kastély megtekintésén túl – többféle hosszúságú vezetett bemutatásra is van lehetőség –

ott van a parkja is, ahova ingyenes a belépés: itt csend van, fák és madarak, és gondosan megtervezett szépség, olyan dolgok, amelyek a városi ember életéből gyakran hiányoznak…

Ilyenkor adventi vásár szokott ott lenni, meg mindenféle karácsonyváró program, a parkban van egy kertészet, a Pálmaház, ahol kézműves termékeket, dekorációkat lehet venni egész évben, irtó romantikus és klassz az egész.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Kruchio Tamas (@kruchiotamas) által megosztott bejegyzés

2. Pécel, Ráday-kastély

Sokan nem is tudják, hogy Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc diplomatája Pécelen építtette fel kastélyát az 1700-as években. Akik már kívülről-belülről ismerik a Ráday utcát, azoknak ajánlom ezt a kis gyöngyszemet, ahol annak idején még Kazinczy is többször vendégeskedett. Itt is izgalmas és egyben informatív vezetések szoktak lenni, szerencsére nincs szokott brutális tömegnyomor a programokon sem. A kastély a Keleti pályaudvartól is megközelíthető (vonat + séta kombóval) meg az Örs vezér terétől is (169E busszal, itt is szükség lesz kiegészítő jegyre), minimális útiköltséggel.

Az épület egy része még felújításra vár, igazi kordokumentumként mutatva, hogy a pompás kastély egykor kórházépületként funkcionált – a kertje vadregényes és romantikus, és a környék is megér egy nagy sétát.

Az én személyes kedvenceim a falfestmények és a kastély ablakaiból nyíló kilátás.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

K A M I L L A E V A (@uzonyikamilla) által megosztott bejegyzés

3. Noé állatotthon, XVII. kerület

Aki unja a kanapén punnyadást, és szeretne pár aktív órát eltölteni a város peremén úgy, hogy marha jól érzi magát, és még segít is a Noénak meg a védenceiknek, minden szombaton kimehet hozzájuk kutyát sétáltatni. Akinek könnyen megfájdul a szíve, és emiatt tart a menhelyektől, ne tegye: itt nem altatnak el állatokat, és minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a kutyák jó helyen legyenek, jó körülmények között és tele hassal. A 169E-re kell az Örs vezér terén felpattanni, és az Ebergény utcánál leszállni, innen még tíz perc séta, és ott is van az ember.

Kutyákon és macskákon kívül tucatnyi egyéb állattal találkozhatunk itt; kedvenceim a tolakodó kecskék, akik addig böködnek a szarvukkal, amíg meg nem simogatod őket, vagy eléjük nem tartasz némi rágcsát, de a malacok se semmik. Ló, póniló, szamár is akad, na meg liba, kacsa, néha tehén és róka is…

Én most voltam az Állatok karácsonya elnevezésű rendezvényükön, sok-sok jutalomfalatot és finomságot vittem a Noés védenceknek – nyugodtan próbáljátok ki ti is az adományozást, nagyon sokat segít nemcsak annak, aki kapja, de annak, aki adja is. Érdemes „játszóruhában” érkezni – aki pedig fél a sártól, vagy csak rózsaillatban lebegve tudja elképzelni a szabadidős tevékenységeit, az jó előre kösse fel a gatyáját!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Orsolya Antal (@orsolya_antal_) által megosztott bejegyzés

4. Római-part

Tavasztól őszig csilliárd hely van itt, ahol egy jót ehet-ihat a városi népség, de aki nem akar sokat költeni, az sétálhat is egy nagyot, ami évszaktól függetlenül mindig ingyenes. Az ember nem is hinné, hogy milyen megnyugtató lehet a Duna partján andalogni – itt nincs annyi beton, aszfalt és kocsi, csak víz van, kacsák, kutyák, és – többnyire – nagyon bájos emberek.

Meg egy – szinte már csendesnek mondható – nyugodt atmoszféra, amire a városi embernek néha nagyon nagy szüksége van a rengeteg zaj, inger és stressz mellett/után. 

Az elmúlt években komoly figyelem irányult a part csodaszép, idős fáira, hiszen az ide betervezett mobilgát megvalósulása egyet jelentene a fák kivágásával. Nem mennék bele a részletekbe, de annyit azért elárulok, hogy nem örülnék, ha itt is az indulna el, ami már teljes gőzzel dübörög a Városligetben, azaz kivágnák a fákat. Nemrég sétáltam egy nagyot a parton – a legtöbb ottani hely zárva van, de némelyik hajlandó például esküvőkre, nagyobb rendezvényekre kinyitni. Én azt ajánlom, mindenki keressen elő egy-két termoszt, löttyintsen bele egy kis teát, öltözzön fel rétegesen, és hajrá – talán az Árpád-hídtól induló 106-os busz ide a legjobb, de a HÉV-től is szépen le lehet csorogni a partig.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Biró Ágota (@biro_agota) által megosztott bejegyzés

5. Váci Mosolyalbum, Sajdik Ferenc-gyűjtemény

Gyermeklelkű felnőtteknek KÖTELEZŐ ide ellátogatni, hiszen Sajdik képei abszolút kizökkentik az embert a hétköznapok viharaiból, és sajátos humorukkal kuncogásra késztetik még a legmorcosabb menedzsert is. Ifjabb olvasók, remélem, ti sem rángatjátok tanácstalanul a vállatokat, de ha esetleg mégis, akkor szívből ajánlom, hogy ma engedjétek el az Instagramot meg a Snapchatet, és keressetek rá YouTube-on A nagy ho-ho-ho horgászra vagy Pom-pom meséire. Izgalmas a felnőttség, ezt én is tudom, de néha muszáj visszanyúlnunk a gyermeki énünkhöz, és Sajdik Ferenc nagyszerű túravezető lehet ilyenkor számunkra. Persze a most 88 éves művész nem csak gyermekmesék készítésében vett részt; cirka 300 könyvet illusztrált (eddig), és harminc évig rajzolt a Ludas Matyiba is.

A gyűjtemény, mely több tucatnyi fantasztikusan színes és humoros képet vonultat fel, a patinás váci belvárosi részen található, innen egy köpésnyire van a Duna-part, tucatnyi étterem és egyéb múzeum, és a vonat a Nyugatiból cirka húsz–harminc perc alatt ideér. Bónusz: rajongók a művész által dedikált könyveket is vehetnek itt.

6. Merzse-mocsár, XVII. kerület

Közvetlenül a Ferihegyi repülőtér szomszédságában rejtőzik a Merzse-mocsár, Budapest egyik legháborítatlanabb vizes élőhelye, a pesti oldalra egykor jellemző mocsaras területek egyik utolsó megmaradt túlélője, hírmondója. A mocsár és környezetének élő- és növényvilágát egy tizenöt állomásos tanösvény segítségével lehet megismerni, bakancs és távcső javasolt, legegyszerűbb vonatra pattanni, és elmenni Rákoskertig, onnan körülbelül egy kilométer séta még, ami tökéletes a tüdőnk kiszellőztetésére. A mai felpörgött, kapkodó-rohanó életforma mellett unalmasnak és semmitmondónak tűnhet egy ilyen program, de higgyetek nekem, az ember testének-lelkének pont annyira kell időnként a természetben barangolás, a madárcsicsergés és a szélzúgás, mint okostelefonnak az USB-s töltő.

Aki Rákosborzasztóként ismeri csak a környéket, nem sokat téved – Rákosborzasztóanszép ez a hely!

7. Maros mozi

Szintén a XVII. kerületben áll az egykori községháza, mely 1911-ben épült, eredetileg szecessziós stílusban épült. Ez az egykoron moziként és kávéházként, később irodaként – és ezzel egyidejűleg – szükséglakásként, ma pedig leginkább közösségi házként és alkalmasint moziként is funkcionáló, szebb napokat látott épület, amit a kerületi civilek összefogása mentett meg az enyészettől, engem mindig is teljesen elvarázsolt. Építtetője, Czleidler Lipót nagyokat pislogna, ha ezt olvashatná, hiszen ő hotelnek szánta az épületet, ám a kerület és a főváros lakosai sokkal, de sokkal jobban jártak azzal, hogy végül nem valósultak meg a tervek. A Maros 1992-től több évtizedig állt üresen, szépen le is romlott az állapota, végül helyi civilek fogtak össze és mentették meg a szecessziós jegyeit rég elvesztett épületet (bár a benti ajtók rácsai azért még mutatnak valamit a régi, dicső múltból!) Gyakran szerveznek itt tematikus napokat, például: halloween vagy a Föld napja alkalmából: ilyenkor előadások hangzanak el, kézműves és termelői piacot tartanak, és természetesen filmet is vetítenek.

Amikor utoljára ott jártam, a büfé becsületkasszás volt, az emberek pedig mind nagyon jó fejek, már csak a hangulat miatt is megéri idebuszozni.

Az Örs vezér terétől (az út onnan körülbelül fél óra, a 276E busszal kell menni a Hősök teréig). Az én időmben még a mozi kertje is hasznosult, közösségi kert lett, és szalonnát is sütögettünk ott! Panellakóknak kifejezetten ajánlott az idelátogatás. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Stikkel Petra (@stikkelp) által megosztott bejegyzés

 Joós Nelli

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Unsplash/ Mason Hassoun