–

Barni nagyjából kétéves lehetett, amikor vettünk neki egy futóbiciklit

Addig a babakocsi és a kerékpárral húzható trailer szolgálta a közlekedését, de mivel minket sokszor két keréken látott eljutni A pontból B pontba, így érthetően ő is elkezdett érdeklődni a biciklizés iránt. A boltban elég nagy volt a választék, így néhányat kipróbáltunk, hogy a megfelelő méretet vegyük meg neki. Ő viszont nem volt hajlandó ráülni egyikre sem, amíg nem szereztünk neki egy sisakot. Mert anélkül felülni tilos, ez nálunk megszeghetetlen szabály, amit annyira sikerült elültetnünk a gyerekben, hogy még a boltban is ragaszkodott hozzá.

Mivel nálunk a bicikli a hétköznapi közlekedési eszköz, így ez volt az első, amit megtanítottunk neki, de szerencsére, ha autóval megyünk valahová, a biztonsági öv használatával is ilyen következetes és szigorú. Úgyhogy bármilyen parkoló, szalonban vagy kiállításon álló autóba pattant be, automatikusan húzza a biztonsági övet ,és rutinosan kattintja be, de azt sem hagyja azt sem szó nélkül, ha bármelyik felnőtt elfeledkezik erről a mozdulatról.

Szóval a közlekedésbiztonság eléggé szerves része a családunk életnek

Az őszi téli időszakban megugranak a baleseti statisztikák, amely a megváltozott forgalmi viszonyokkal, útviszonyokkal, látási körülményekkel magyarázható.

Az iskolakezdéssel megnő a forgalom, a napos órák száma viszont csökken; a hajnali ködszitálások, őszi záporok, majd a téllel beköszönő fagyok is növelik a baleseti kockázatot.

Arról nem is beszélve, hogy sok autós egyszerűen nem készíti föl a kocsiját a télies időjárásra - rosszul működő ablaktörlők, kopott fékek, nyári gumi még november-decemberben is… nem folytatom. 

A reggeli és délutáni rohanás mindenkinek stresszes időszak, időre kell menni, és általában nem is egy helyre, hanem minimum kettőre. Zárják az oktatási intézmény kapuját, majd kezdődik a megbeszélés a munkahelyen. Sietünk, ezer dolog jár a fejünkben, „csak egy pillanatra kapjuk elő a telefont a dugóban állva, csak néhány másodpercre engedjük el a gyerek kezét”… és már be is következhet a baj.

Lehetetlen minden másodpercben koncentrálni, éppen ezért nagyon fontos betartani az alapvető óvintézkedéseket, amelynek listája mindenkinél különböző hosszúságú. Én alapvetően egyáltalán nem vagyok paramami, sőt talán hajlamos vagyok kicsit figyelmetlenebb lenni bizonyos dolgokban, mert hát „úgysem történhet semmi baj”.

Ezt egyenlíti ki a férjem túlzott aggódása, aki szerint az egész világ potenciális veszélyforrás, úgyhogy mindig mindenre, de főleg a legrosszabbra érdemes felkészülni.

Ebből a két szélsőséges hozzáállásból próbálunk egy élhetően elővigyázatos, de nem túlóvó környezetet teremteni Barninak.

Nagyon fontosnak tartom a példamutatást

Mi sem mondtuk el Barninak minden egyes alkalommal, amikor felültünk a biciklire, hogy vegyen sisakot, ahogy az autóban sem hívtuk fel állandóan a figyelmét, hogy ő most egy biztonsági ülésben ül, és a biztonsági öv védi. Néhányszor elmagyaráztuk neki, de a magától értetődő, automatikus mozdulatsor vésődött be a tudatába pusztán azért, mert ezt látta tőlünk.

Összegyűjtöttem néhány olyan baleset-megelőzési tippet, amivel jobban vigyázhatunk magunkra és a gyerekeinkre és nagymértékben csökkenthetjük a balesetekkel járó kockázatot az előttünk álló őszi-téli időszakban. Ha Magyarországon vagyunk mi is autóval közlekedünk, így tudom, hogy az utakon leképezhető az emberek lelkiállapota. Látom, hogy még mindig mennyien hagyják figyelmen kívül az olyan alapvető szabályokat, mint a követési távolság betartása vagy a sebességhatáron belüli közlekedés.

Hiszek abban, hogy változhatunk, fejlődhetünk, sőt a baleseti statisztikák is azt mutatják, hogy javuló tendenciát mutatunk még úgy is, hogy az európai átlagnál több a halálos kimenetelű közlekedési baleset Magyarországon.

Íme, a mi saját kis listánk, amihez mindig következetesen tartjuk magunkat, és amit igyekszünk a gyerekünkben is olyan mélyen tudatosítani, hogy az élete végéig elkísérje.

1. Sisak

Statisztikák támasztják alá, hogy a sisak viselése 75 százalékban csökkentheti a fejsérülések kockázatát és az ennek következtében kialakuló agyi károsodást. Számomra érthetetlen, hogy miért tartja valaki fontosabbnak a frizuráját, mint a biztonságát, de aki már esett fejre biciklivel, az biztosan nem gondolkodik sokat azon, hogy felcsatolja-e a fejfedőt vagy ne. Nálunk ez alapszabály, mert elég egy figyelmetlen autós, aki nem néz körül, mielőtt kinyitja a kocsi ajtaját vagy egy hirtelen fékező jármű, ami előttünk halad, és már meg is van a baj.

Sajnos a magyarországi szabályozás nem írja elő kötelezően a sisak használatát, de több országban törvényi szabályozás alá tartozik, különösen 12 éven aluli gyerekekre vonatkozóan.

2. Nincs mobiltelefon!

Ezt a mai rohanó és telefonfüggő világban nem könnyű betartani, pedig tanulmányok igazolják, hogy a mobilozás hatása a reakciókésedelem tekintetében az ittas befolyásoltsághoz hasonlítható, esetenként még kedvezőtlenebb is lehet annál. A mobiltelefon használata jelentősen, átlagosan számítva mintegy négyszeresére növeli a közúti balesetek bekövetkezésének kockázatát. A mobiltelefont használó járművezető reakcióideje mintegy 50 százalékkal csökken a „normál”, azaz nem telefonáló járművezetőhöz képest.

A törvényi szabály erre vonatkozóan nem csak a járművezetőket szankcionálja, de a két keréken közlekedőket is büntetheti, tehát kerékpározás és motorozás közben is tilos a telefonhasználat:

„(2) A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben - ideértve a forgalmi okból történő megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.”

3. Biztonsági öv, autósülés

Talán ezen a területen fejlődtünk a legtöbbet, legalábbis a gyerekek biztonságát tekintve, mert ma már tíz gyerekből kilenc autósülésben közlekedik, úgyhogy itt talán a következetességre fontos felhívni a figyelmet. Ha csak a sarokra megyünk, csak az utca végéig gurulunk el, akkor is használjuk a biztonsági övet, illetve a nem túl szabálykövető barátok, rokonok megregulázása is lehet cél, mert

teljesen mindegy, hogy csak egy percet vagy egy métert haladunk, akkor is ugyanolyan fontos a biztonság, mint hosszabb úton.

4. Követési távolság, féktáv betartása

Az őszi-téli időszakban egyik napról a másikra változnak az út- és látási viszonyok és a nedves, csúszósabb utakon megváltozik a féktávolság, esőben, ködben sokkal nehezebb érzékelni a hirtelen előbukkanó gyalogost, a becsengetésre úttesten átrohanó gyereket, az út szélén közlekedő kerékpárost vagy épp a türelmetlen szülőtársat, aki egyszer csak úgy dönt, hogy megunta a körözést, és az út közepén leparkolva ereszti szélnek csemetéjét.

Szóval figyeljünk erre is, és ne másszunk egymás (kocsijának) hátsójába csak azért, mert szétfeszít minket az ideg, hogy késésben vagyunk.

5.  Megáll, körbenéz, fülel, átkel

Londonban igazi kihívás megtanítani a gyereknek, hogy csak a zöld jelzésnél kelljen át a zebrán, mert itt totál figyelmen kívül hagyják az emberek a gyalogosok átkelését segítő közlekedési lámpát. Mi ebben (is) nagyon következetesek vagyunk, még akkor is, ha tudjuk (sajnos saját tapasztalatból is), hogy a zöld jelzés még nem garancia arra, hogy ne jöjjön autó.

Pont ezért mondjuk el minden alkalommal, hogy a zöld lámpa ellenére is mindig nézzen körül, és ne csak a látását, de a hallását is használja a tájékozódásra.

Mi alapvetően nem hallgatunk zenét közlekedés közben, így számunkra nem kihívás ezt betartani, de sajnos nagyon sok baleset történik amiatt, mert a fülhallgató benn maradt a fülben és, mondjuk, csak egyik irányba nézett a gyalogos vagy biciklis, ezért nem vette észre a másik irányból érkező veszélyt.

Tudom, hogy egy ilyen cikk után az arra érzékenyebbek (mint a férjem) elkezdenek szorongani, hogy mennyi veszély fenyeget minket az utakon, úgyhogy mintegy optimista lezárásként elmondom: nagyon sok területen javult a közlekedésbiztonság, egyre kevesebben halnak meg az utakon (még akkor is, ha a hírek alapján úgy érezzük, hogy szinte lehetetlen balesetmentesen közlekedni) és egyre kevesebb gyerek érintett közlekedési balesetben.

De amíg egyetlen ember is életét veszti azért, mert figyelmetlenek vagyunk, vagy nem tettünk meg egy olyan biztonsági intézkedést, amivel elkerülhető lett volna a tragédia, addig van hova fejlődni.

Vigyázzunk magunkra és egymásra!

Pásztory Dóri

Felhasznált források: ITT, ITT, ITT és ITT

A képek a szerző tulajdonában vannak