Kicsi, nagy, fehér, sötét, magos, gyümölcsös, lapos, kerek, kocka, ovális – nincs is olyan alapélelmiszer, amiből annyiféle létezne, mint a kenyérből. Minden népnek megvan a maga kenyere, bár egyes kenyerekről nem jutna első pillanatban eszünkbe, hogy kenyér, és sokszor nem szendvicsalapanyagként fogyasztják. Ha külföldön járok, az első utam a pékségbe vezet, hogy felmérjem, mit várhatok az adott országtól. A második meg egy jó kávéházba, de arról majd a kávé ünnepén írok. 

Kedvenc kenyerem valójában a kalács, de több országban is nagy hagyománya van. Január 6-a környékén lehet kapni a három királyok kenyeret a spanyoloknál (roscón de reyes), Svájcban (Dreikönigskuchen), a franciáknál (Galette des Rois), az angoloknál (King's cake). A speciális süteménybe általában egy babszemet, pénzérmét, kis figurát rejtenek, és akinek a foga alá kerül, az lesz egy napig a király. Gyakran papírkoronával a tetején árulják. 

Svájc amúgy is erős kenyérben, annyira, hogy többször is ünneplik, és tartományonként eltérő lehet. A sankt-galleni és appenzelli kenyérnek mindig van egy kis orra, Vaud-kantonban pedig kereszt kerül a kenyér tetejére. 

Indiában a lapos kenyerek a nyerők, ezt evőeszköz helyett is használják. Lisztből, vízből és növényi olajból készül a roti vagy csapati, és nem vaj vagy felvágott kerül rá, hanem főételek mellé fogyasztják.

Az indzseráról hallottál már? Az etiópok kedvelt palacsintaszerű kenyere pont akkora, mint egy pizza, és búza helyett teffet használnak hozzá. A tejfölszerű tésztát vaslapon sütik meg, és enyhén savanyú íze van. Ha itthon akarnád reprodukálni, próbálkozz hajdinával – már ha szereted a hajdina markáns ízét. 

A finnek kenyerére egy rendes magyar csak legyintene, rozsos is, lapos is, ráadásul lyukas a közepe. A ruisleipä vagy más néven hapanleipä hetekig eláll, penészedés nélkül. A forma nem esztétikai szempontokból lehet kerek és lyukas, praktikus okai vannak. Régen ugyanis ritkán sütötték ezt a száraz kenyeret, a maradékot pedig fellógatták a konyhában. A kenyérnek számos variációja létezik, itt van például egy finom Nigella Lawsontól. 

A norvégok viszont a lefsét preferálják, amelyet fahéjjal és vajjal is szívesen fogyasztanak. A könnyen elkészíthető, instant sikerélményt biztosító kenyeret a gyerekek is szeretni fogják. Ha kíváncsi vagy, milyen, kattints ide.

Na, de mi a helyzet Kínával? Ők vajon rizskenyeret esznek? Haha – dehogy! A barátnőm éveket húzott le ott, zokogva panaszolta, hogy európai kenyér csak a helyi Metro áruházban van, és abból is csak a szeletelt rémálom. A kínaiak ritkán esznek vajas kenyeret, helyette a mantout preferálják, melyet gőzölt kenyérnek is neveznek. Van töltött verziója is, és neki se állj bambusz gőzölő nélkül (ilyet viszont olcsón kapsz a kínai üzletekben) Tuti recept itt! 

A francia kenyerekről szuperlatívuszokban tudnék beszélni. A baguette-tet attól függően illetik más és más nevekkel, hogy mennyi a súlyuk, így a baguette (200-250 gramm) mellett létezik a „pain” flûte vagy restaurant (400 gramm), és a ficelle (100 gramm). A pékségekben kapható cipó (pain de campagne), rozskenyér (pain de seigle) és a toastjellegű kenyér, amely enyhén édes (pain de mie). Ehhez jönnek még a helyi kenyerek, a couronne bordelaise (Gironde), a fougasse (Provence), pain brié (Normandia), sübrot (Elzász), couronne lyonnaise (Lyon). A franciák 98 százaléka nagy kenyér- és péksütemény fogyasztó, nem véletlen, hogy külön szabályozzák a pékek szabadságát, nehogy a nép kenyér nélkül maradjon. Itthon is léteznek már jó francia pékségek, érdemes körülnézni, de menj tömött pénztárcával, nem olcsó a jó kenyér, ezek a pékségek gyakran Franciaországból hozatják a lisztet, hogy a legautentikusabb ízeket varázsolják a pultokra. 

Az orosz kenyérről anyám mesélt mindig, hogy milyen savanyú volt, de azért szerethető. Ha beszélsz oroszul, akkor a „hivatalos” verziót itt találod meg, (mi pedig megköszönjük, ha elküldöd a fordítást - a szerk.), de Limara is kísérletezett vele, igaz ő nem a borogyinói kenyeret alkotta meg. 

 

Mindenki találja meg a számára legjobb kenyeret, mert nincs is jobb annál, mint vajas kenyeret harapni harsanó retekkel, vagy  zsíros kenyérrel tömni magad, esetleg mézet csorgatni a frissen sült finomságra. 

Kiemelt kép: Matthew Simantov/Flickr

Zimre Zsuzsa