–

Az elmúlt években számos intézményvezetővel és ellátóval beszélgettem, és a beszélgetések során gyakran észleltem részükről erős ellenszenvet azok iránt, akik intézményektől független, szülés körüli segítőként vannak jelen a rendszerben: dúlákra, perinatális tanácsadókra, otthonszülésre készülő anyai közösségekre gondolok. Őket okolták azért, hogy aki a szülésre érkezik, bizalmatlan velük szemben. Szintén erre a listára kerülnek azok a szülők, akik beszámolnak egy adott intézményhez kötődő negatív élményeikről akár az intézményhez tartozó „szültem/szülök” Facebook-csoportokban, akár a nyilvánosság előtt. Emellett találkoztam olyan szakemberrel is, aki egyszerűen, a legnagyobb jóindulattal sem értette, hogy ha egy szülő nő megérkezik az ügyeleti ellátásba, miért nem automatikus az, hogy megbízik a szakemberekben: „hiszen ők azért vannak ott, hogy segítsenek, ezt tanulták”.

Pedig rossz élmények még akkor is érhetik a nőt, ha a szülést kísérő szakember a legnagyobb felkészültséggel és személyre szabott figyelemmel van jelen.

Kérdés, mit tesz egy intézmény azért, hogy a szülő nő számára biztonságos légkört teremtsen. És mit tesz azért, hogy az elégedettségi mutatók javuljanak: egyszerűen megpróbálja elnyomni a neki nem tetsző, számára nem előnyös hangokat, vagy inkább a professzionálisabb és emberségesebb utat választja.

Hajdú Rebeka és Korek Réka pszichológusok, perinatális szaktanácsadók. A szülés környékén kísérik a nőket és a családokat, foglalkoznak a szülésélmények, ezen belül pedig a perinatális veszteségek feldolgozásával is. Ingyenes gyászfeldolgozó csoportot is indítanak azok számára, akik bármi miatt nem férnek hozzá az ellátás ezen formájához. Őket kérdeztem arról, hogy a szülést megelőző időszakban, a szülés alatt és azt követően mit tehet az ellátó a családok bizalmának megszerzéséért.

Nem mindegy, mi hangzik el a szülésfelkészítőn

Pár hete egy kismamajóga-csoportban mesélte nekem egy várandós nő, hogy az egyik legnagyobb budapesti szülészeten azt mondták neki: a gátvédelemben csak akkor tudnak neki segíteni, ha a kitolási szakaszban fekszik. Választhat más pozíciót, de akkor sajnos nincs gátvédelem. Bár elsőre talán azt gondolnánk, az ilyen és ehhez hasonló, a nemzetközi ajánlásokkal is szembemenő mondatok elszigetelten fordulnak elő, a várandós és frissen szült nők mégis gyakran számolnak be hasonlóról a szülés körül és a gyermekágyas osztályon tapasztaltak alapján.

Hajdú Rebeka kiemeli, hogy ha egy intézmény a saját hitelét szeretné növelni, nagyon fontos első lépésként validálnia a szülő nő igényeit. Ha konkrétan a fenti példát vesszük: nem azt kellene mondani, hogy a gátvédelem vertikális helyzetben nem megvalósítható, és főleg nem azt üzenni az anyának, hogy magára marad, ha nem fekszik le a kitoláshoz. „Egészen máshogy hangzik az, ha a szülésfelkészítőn egyrészről elmondják azt, hogy értik és követik a nemzetközi ajánlásokat, és teljesen érthető az édesanya erre irányuló kérése. Ugyanakkor őszintén jelzik azt, ha eddig ők mint intézmény elsősorban fekvő helyzetben szereztek tapasztalatot, abban tudnak magabiztosan segíteni. Ugyanakkor természetesen akkor is minden tőlük telhetőt megtesznek, ha az anya más pozícióban szeretne lenni, és aztán tényleg ezt is teszik”.

Azt is mondja, nagyon fontos, hogy egy szülészet meg tudja fogalmazni, milyen szemléletmódban dolgozik, és hogy kik számára tud valódi segítséget nyújtani. Ha például a medikalizált irányt támogatják, akkor mondják ki ezt, és azoknak a nőknek, akik mást keresnek, ajánljanak olyan, számukra is elérhető intézményt, ahol megvalósulhat az, amit szeretnének.

„Az online tér rengeteg lehetőséget ad arra, hogy az intézmény kommunikáljon. Legyen elérhető a honlapon és az egyes social media-felületeken az, hogy miben, milyen szemléletmódban tudják segíteni a szülő nőket. Tovább növeli a bizalmat az, ha az érdeklődő lát fényképet és egy-egy rövid bemutatkozót az ott dolgozókról, vagy információt arról, hogyan zajlik egy nap az osztályon, képeket és videót talál a szülészetről és a gyermekágyas osztályról” – sorolja a lehetőségeket Korek Réka.

Arról is beszélünk, hogy a magyarországi szülészetek honlapjain gyakorlatilag egyetlen adatot sem találunk a beavatkozások arányáról. A két pszichológus szerint viszont az adatok transzparens megjelenítése még akkor is a hitelességet növeli, ha az eredmények az élettani szüléseket támogató szakemberek, valamint a jelenlegi szülészeti rendszer kritikusai szemében kedvezőtlenek.

Erről olvashatsz még a cikkben:

• Hogyan hat a környezet a bizalomra a szülés során?
• Milyen lehetőségei vannak egy forgalmas vagy épp forrráshiányos osztálynak a kapcsolódás erősítésére?
• Mit tehet egy szakember, ha azt érzi, az ügyeletbe betérő szülő nő szkeptikus az ellátással kapcsolatban?
• Hogyan lehet úgy kommunikálni, hogy az a szakember és az ellátott közötti együttműködést fokozza?
• Mi a legjobb, amit egy intézmény tehet, ha negatív a megítélése?