A „felfázást” nem a hideg okozza, hanem a baktériumok – így tegyél ellene!

–

Orvosi szempontból igencsak nehéz megmagyarázni a „felfázás” etimológiáját. Bár az elnevezés hátteréről nem találunk egyértelmű részleteket, Kovács Béla a következő összefüggésre világított rá:

„Ha valaki olyan hűvösebb helyen, illetve a testhőmérsékletét kicsit befolyásoló környezetben van, ami az öltözetéhez képest nem komfortos, az egyrészt lassítja a hideggel érintkező testrész keringését, másrészt általában megterheli az immunrendszert. Mindkét tényező az immunrendszer védekezőképességét rontja. Így ha kórokozó baktérium jelen van a húgyutak környékén, akkor az szaporodásnak indulhat, tüneteket okozhat, és ezt hívjuk fertőzésnek” – mondja a főorvos.

Kovács Béla urológiai infekciók témában végzett PhD-kutatást egy franciaországi mikrobiológiai laborban, ahol a húgyúti fertőzések kórokozói és ezek mutációs hajlandóságának összefüggéseit vizsgálta.

Mit hívunk visszatérő fertőzésnek?

A hólyaghurut leggyakoribb tünete a pisilés közben és végén érezhető kellemetlen, csípő, szúró, égő fájdalom, ami gyakoribb vizelési ingerrel társul.

Fontos azonban elkülöníteni, hogy önmagában a hólyaghurut nem tud lázat okozni, így azoknak a nőknek, akik lázat is tapasztalnak, sürgősségi/kórházi megjelenés javasolt, hiszen az egy több komplikációval előforduló betegséget, vesemedence-gyulladást jelezhet.

„Visszatérő fertőzésnek nevezzük, ha valakinek legalább félévente kétszer vagy évente háromszor hólyaghurutja van. Ebben az esetben kell/kellene, hogy legyen egy kezelőorvos, aki ehhez alaposan ért és ezt karbantartja.

Hiszen innentől kezdődik azoknak a kérdéseknek a sora, mint az antibiotikumszedés, a megnövelt folyadékbevitel, vagy például a D-mannóz alkalmazása, amely szakirodalmi adatok alapján csökkentheti a hólyaghurut gyakoriságát az erre hajlamos embereknél. Vannak egyéb, családi praktikák is, de ezeknek a hatását nem lehet pontosan értékelni, hiszen nincsenek róluk randomizált vizsgálatok” – mutat rá Kovács Béla, aki a szakrendelés mellett műtéteket is végez, beleértve a robotsebészeti és laparoszkópos beavatkozásokat.

Mint mondja, visszatérő húgyúti fertőzéssel bajlódó páciensekkel leginkább a magánrendeléseken találkozik, ők általában hosszabb bolyongás, akár négy-öt orvossal való konzultálás után jutnak el hozzá.

Sokan mostoha területként tekintenek a hólyaghurutra

Az ellátórendszer labirintusában való kóválygást az sem könnyíti meg, hogy a lakosság nagy része a mai napig a férfi nemhez köti az urológiai vizsgálatokat, és kevésbé tudatosult az emberekben, hogy a hólyaghurut tulajdonképpen urológiai probléma. A felfázás tüneteivel először általában a háziorvost és a nőgyógyászt szokták felkeresni a betegek, a húgyúti kórokozók spektrumával és hátterével, tehát az uroinfekcióval foglalkozó szakemberek kevésbé elérhetők.

Talán nem túlzás, hogy sokan mostoha területként tekintenek a hólyaghurutra (legyen szó akár a háziorvosról, nőgyógyászról vagy urológusról), és úgy írnak fel valamilyen antibiotikumot, hogy kevésbé alaposan járták körül a magyarországi antibiotikumrezisztencia és a megfelelő dózishasználat kérdéseit.

Hatóanyagok és dózisok: fejlődni kell a képzésben

„Sajnos sok olyan helyzettel találkozom, ahol a beteg már sokadszorra megkapta az antibiotikumkezelést, de nem azzal a gyógyszerrel és dózisban, amit adni szükséges. Ahogy más országokban, úgy itthon is fejlődnünk kell a képzés terén, hogy megfelelő antibiotikumhasználat terjedjen el.

A húgyúti fertőzések kapcsán készült irányelvében az Európai Urológus Társaság is megfogalmazta, hogy az akut és kórházi ellátásban 20–50 százalékban rossz antibiotikumot, rossz dózisban írnak fel Európa-szerte” – mondja a főorvos.

Bár ez nagyon rosszul hangzik, a cél nem az orvosok szidalmazása, hanem a jó gyakorlatok elterjesztésének sürgetése. Már az emberek is tudják, hogy nem lehet ész nélkül bekapkodni az antibiotikumokat, mert azzal egyéni és társadalmi szinten is nagy problémákat lehet előidézni.

És ez nem azt jelenti, hogy nem szabad antibiotikumot szedni, sőt akkor gyógyul meg valaki a leggyorsabban, ha ezt alkalmazza. A kulcs a hatóanyag és a dózis helyes meghatározásában van, amit nem múló, illetve visszatérő hólyaghurut esetén még alaposabb diagnózisfelállítással lehet elérni.

Részletes anamnézisfelvétel, hasi ultrahang, vizelettenyésztés

„Az egyik legfontosabb szabály, hogy csak azért semmiképp se szedjen valaki antibiotikumot, mert van otthon és »a múltkor jó volt«. A cél, hogy minél kevesebb antibiotikummal és minél több saját trükkel, praktikával gyógyuljon meg a beteg. 

Az akár egynapos foszfomicin vagy rövid nitrofurantoin hatóanyagú antibiotikumkúra sok esetben megoldást nyújthat. Ezek azért is nagyon jó készítmények, mert sem a hüvelyflórát, sem a bélflórát nem befolyásolják, csak a húgyutakban választódnak ki” – emeli ki Kovács Béla.

Ha a panaszok visszatérnek, középsugaras vizelettenyésztés mindenképpen javasolt, az altájék fizikális vizsgálatával és képalkotó vizsgálat – első közelítésben hasi ultrahangvizsgálat, szükség esetén kiegészítő kontrasztanyagos hasi és kismedencei CT-vizsgálat – elvégzésével, hogy kiderüljön, van-e a fertőzésnek valamilyen fenntartó oka.

A vizelettenyésztéshez a minta leadását precízen érdemes elvégezni: 2-3 másodpercig a vécébe, tehát ne egyből a steril edénybe pisiljünk, hiszen olyankor a bőrflóra baktériumai is bekerülhetnek a mintába, ami félrevezető eredményhez, majd nem megfelelő kezeléshez vezethet. 

Urológus szakorvossal a fenti lépések mellett a részletes anamnézisfelvétel miatt is érdemes találkozni, hiszen ilyenkor a kérdések köre például a családi anamnézisre, a szedett gyógyszerekre, esetleges cukorbetegségre, stressz-szintre és a szexuális aktivitásra is kiterjed. Visszatérő fertőzés esetén szinte kivétel nélkül csinálnak hasi ultrahangot (fontos, hogy emiatt lehetőleg telt hólyaggal érkezzünk (persze épp ebben az állapotban ez nem könnyű), ami többek között a hólyag és a vesék állapotát vizsgálja. Az urológiai rendelőben a fentieknek megfelelően felmerülhet még a hüvely környéki betapintás is, mivel meg kell vizsgálni a hüvely mellső falát, a húgycsőnyílás környékét.

Folyamatosan megfertőződünk, de egészséges flórával nem kerülünk gödörbe

„Sajnos sok rendelőben már a kivizsgálási sor elején, illetve túlságosan hamar végeznek hólyagtükrözést, pedig addig szinte soha nem kell eljutni.

Ez egy invazív, fájdalommal járó, nem is veszélytelen vizsgálat, aminek nagyon szűk az indikációja” – hangsúlyozza az urológus, aki egyfajta gödörként írja le azt, amibe hólyaghurut esetén az immunrendszerünk kerül.

Hogy miért? A legtöbbször makkegészséges emberek szembesülnek a problémával, mert az immunrendszerük valamiért nem szűri ki a fertőzést, és a baktériumoknak van idejük és lehetőségük elszaporodni. Egyébként mindenki nap nap után megfertőződik, csak az immunrendszerünk ezt karbantartja, továbbá a hólyagban akár tünetmentesen jelen lehet olyan baktériumflóra, ami védi a szervezetet attól, hogy húgyúti fertőzést okozó baktérium kerüljön oda.

Míg korábban azt az álláspontot képviselte a tudomány, hogy a vizeletnek sterilnek kell lennie, addig manapság már elfogadott tény, hogy ha kiirtjuk ezt a flórát, olyan baktériumokkal fertőződhetünk meg, amik már tüneteket fognak okozni. Bár a bélflóra kapcsán ez a témakör már folyamatosan napirenden van, ideje a húgyúti mikrobiomot is többször szemügyre venni!

Amik nemcsak közel, hanem közeli viszonyban is vannak

Sőt, a hüvelyflóra témaköre mellett sem mehetünk el, ami kvázi védelmi vonalként működik, mivel megfelelő flórával számos betegség kialakulásának esélye csökkenhet. A hüvelyflóra egészségét befolyásolhatják például a szexuális együttlétek, a menopauza, és a gáti tájékról a hüvely környékére kerülő baktériumok.

„Ha a hüvelyben egyensúlyban van a lactobacillus flóra, az jól védheti a »fertőzés kapuját«. A húgyúti infekciók ugyanis – a szexuális úton terjedő betegségek kivételével – saját flórából, többnyire bélflórából történnek.

Többek között azért is fontos, hogy milyen antibiotikumot alkalmaznak a betegek, mert ha nem az említett két hatóanyag közül valamelyiket, akkor a gyógyszer megváltoztathatja a hüvelyflórát, és ha az nem rendeződik megfelelően, akkor a hólyaghurut kialakulásának esélye ismét fennáll” – avat be a részletekbe Kovács Béla. Ezek a testrészek tehát nemcsak anatómiailag, hanem a kölcsönös viszony miatt is közel állnak egymáshoz. 

Long-Covid gyerekeknél: fájdalmakkal, alvászavarral, fóbiákkal is járhat

WMN Egszsg – 2024. szeptember 12. – TD

Már tangát sem lehet hordani?

Ha a részletes kivizsgálás kapcsán más nem merült fel a háttérben, akkor (az esetleges antibiotikumkúra mellett) ezeket a jó tanácsokat érdemes megfogadni:

1. Igyunk sok folyadékot, hogy kimossuk a baktériumot a szervezetünkből! Normális, ha a csípő, szúró, égő fájdalom miatt először tartunk a folyadékfogyasztástól, ám a megnövelt mennyiség segít csökkenteni ​​a baktériumkoncentrációt, ezzel együtt a tünetek erősségét.

2. Ha valaki hajlamos arra, hogy szexuális együttlét után akár aznap vagy egy-két napon belül érezze a hólyaghurut tüneteit, érdemes elmenni pisilni az aktus után. Persze nem kell kiugrani az ágyból, de záros időn belül javasolt a hólyag és az esetleg bejutó baktérium kiürítése.

3. Akik kedvelik a tangafazonú fehérneműket, de olykor-olykor „felfáznak”, azoknak érdemes kipróbálniuk más, normál fazonú alsóneműt, hogy tapasztalnak-e változást. Bár a tanga a végbélnyílás felől alapvetően könnyebben bevezetheti a baktériumokat az érintett területre, az is lehet, hogy a megfelelő tájékoztatás és kezelés után a páciens ugyanúgy hordhat ilyen fehérneműt, és nem lesz semmi problémája.

4. Ahogy az alsóneműk, úgy a rekreációs tevékenységek (például wellness- és gyógyfürdőzés) kapcsán sem érdemes végletekben gondolkodni, hiszen nagyon kicsi az esélye, hogy valaki egy wellness-szállodában felülfertőződjön. Ha ilyet tapasztalunk, az is azért történhet, mert a hüvely környékén lévő nyálkahártya fellazul a meleg vízben, és könnyebben képes átereszteni a baktériumokat.

A bizalmon alapuló orvos-beteg kapcsolatban bármikor feltehetők az egyéni kérdések – ha lehet, merjünk tabumentesen kérdezni!

WMN szerkesztőség