Utolsó blogbejegyzésemmel elvetettem a sulykot. Azt merészeltem állítani, hogy a televízió talán nem az ördögtől való. Hogy talán nem minden gyerek lesz tőle figyelemzavaros, ha okosan tévézünk. 

Egy kedves blogger anyuka pedig megosztotta ezt az írásom, amire jöttek is hozzászólások. Egy síró reagálással indult, majd jött is az ítélet. 

„Bűnös!"

Anya213 azt írta, hogy ő simán kitakarít, megfőz, neki semmi nem probléma, de a gyermeke nem tévézik közben. Neki öt perc kávészünetre sincs szüksége, hiszen nem is kávézik. Az egyik síró reakciót is tőle kaptam. Gondolom, mélységesen elszomorította, ahogy elrontom a gyermekem életét.

Na bumm! Ezt megkaptam! 

Volt olyan anyuka is, aki hozzá is tett egy kicsit a posztomhoz, mivel olyanért is kikaptam, amit egy szóval sem írtam. Azért ez elgondolkodtatott egy kicsit.

Mi a baj a mai anyukákkal? Miért utáljuk így egymást, hiszen senki más a világon nem érti úgy, mi zajlik bennünk, csak is egy másik édesanya.

Miért versenyezünk folyton, miért kell jobbnak, szebbnek, okosabbnak, ügyesebbnek lennünk? És főleg, miért csak a mi igazságunk az egyetlen igazság?

Emlékszem anyaságom legelején, mikor tomboltak a hormonok, rutintalan és önbizalomhiányos voltam, nemegyszer taposott földbe Mrs. Tökéletes Anya. Mrs. Tökéletes Anya persze mindig más. Ismertetőjele hogy jól informált, leereszkedő, magát piedesztálra emelő, téged szarba sem vevő, internetes rém. 

Egy-egy gúnyos, kioktató hozzászólás teljesen megtépázta a lelkem akkoriban. Ki is léptem mindenféle internetes anyacsoportból, még mielőtt eltemetem magam anyaságom hajnalán. 

Azóta megerősödve figyelem ezeket a nőket, és azon gondolkodom, vajon mi lehet a baj? 

Nem aludt eleget? 
Megcsalja a férje? 
Magányos?
Hiányzik neki a szex? 
Pletykál róla a szomszéd Rózsi néni? 
Mi lehet az ok, amiért belerúg idegen anyákba? Sosem tudom meg.

Kedves Anyuka!

Nem vagyunk egyformák. Nincs két egyforma gyerek sem. Az életünk sem ugyanaz. Meséld el a te gondolatod, hogy te hogyan csinálod, és tégy pontot a mondat végére. Ami neked jó, az nekem nem biztos, hogy az, és ettől te nem vagy jobb, mint én.

Hallod? Nem vagy jobb, mint én! 

Én jó anya vagyok, és hiszem, hogy te is az vagy.

Hiszem, hogy minden családnak saját útja van, és boldogok lehetnek anélkül is, ha nem az én döntéseim sorozatát másolják le.

Légy elfogadóbb, kedvesebb. Légy emberibb. Senki nem fog elítélni azért, ha bevallod, te sem vagy tökéletes.

Én nem vagyok tökéletes, vállalom. Szeretek kávézni. Ülve ráadásul.

Bekapcsolom a tévét a lányomnak, szerintem a Kockás fülű nyúl nem okoz maradandó károkat benne, miközben én felkockázom a csirkemellet a konyhában.

Szívesen fekszem bele egy kád forró vízbe relaxálni úgy is, hogy a konyha romokban hever. Tudniillik tutira megvár.

Eljött az idő, mikortól sokkal kevesebb lelkifurdalással élek, mert látom, hogy a gyermekem egészséges és boldog.

Mi több! Én is boldog vagyok. Ahogy az egész családom is. 

Én letettem a fegyvert. Tégy te is belátásod szerint.

Őszintén kívánom neked is ezt a békét, nyugalmat.

Anglianya

Kiemelt képünk illusztráció