A hely hiánypótlónak bizonyult, a televíziós sportközvetítések 95 (!) százaléka ugyanis a férfisportokra összpontosít.

Képzeld el, hogy a gyerekkorod úgy telik, hogy az óceán vize olykor átcsap az egész településen, ahol élsz, elárasztva mindent sós vízzel, szeméttel és törmelékkel.

November 26-án vasárnap országos demonstrációt szerveznek a közoktatásért. Mit lehet manapság elérni szimbolikus megmozdulásokkal? És miért fontos akkor is kimennünk az eseményre, ha nem feltétlenül hiszünk a tüntetés mint műfaj hatékonyságában? Erről kérdezte Szekeres Hanna szociálpszichológust, az ELTE adjunktusát Milanovich Domi.

Nem lett jelentősen több ügy (tehát nem csökken meghatározó módon a látencia), nem születtek jogszabályok, amelyek rákényszerítenék az intézményeket, hogy komolyan vegyék a zaklatásos és bántalmazási ügyek megelőzését, és a közbeszédben változatlanul tetten érhetők az áldozathibáztató, az elkövető felelősségét elkenő, a „metoo miatt már udvarolni sem lehet rendesen” típusú nonszenszek. Avagy: mire mentünk azzal, hogy kiszabadult a szellem a palackból?

A pedagógusszakma komoly státuszvesztést szenvedett el, írja szerzőnk. Elmondja, miért olyan nagy probléma ez, és hogyan hat a gyerekeink sorsára:

„A »heroin chic«, vagyis a lehető legsoványabb, súlyos drogfüggők alkatát imitáló, gyakran egészségtelen mértékben vékony testek kultusza 15 év után visszatért a köztudatba (bár ha engem kérdeztek, sosem tűnt el teljesen), és a közösségi média korában talán még nagyobb pusztítást fog okozni, mint anno” – jósolja Luca, aki mind a divatszakmát, mind az étkezési zavarokat közelről ismeri.

Mi kellene ahhoz, hogy ne bántsák egymást ennyit a gyerekeink? Először is: figyelem. A gyermekjogok világnapján egy magyar kutatás hívja föl a figyelmet az iskolákban elharapódzott és sokszor következmények nélkül maradt agresszióra.

Míg nekünk itt, Magyarországon még „csak” nagyon melegünk van, addig mások otthonát a világ különböző pontjain elborítja a szemét, megint másoké pedig víz alá kerül. Sokszor nagyon kicsinek és jelentéktelennek érezhetjük magunkat, ha a környezetvédelem ügyének megoldásáról van szó, pedig egyéni és társadalmi szinten is bőven van tennivalónk. De hol kezdjük? Többek közt erre keresték a választ az idei TEDx-en, amelynek központi témája a fenntarthatóság volt.