„A reakciók a témával kapcsolatban – nem meglepő módon – elég hevesek, a vélemények szélsőségesek. Van, aki szerint egyenesen bűn a gyerekvállalás, merénylet a bolygó ellen, van azonban, aki szerint már a téma megpendítése is felháborító, és valamiféle élet- és emberellenes összeesküvés áll a háttérben. Ugyanakkor a kérdés ma már szakemberek, közgazdászok, politikusok és filozófusok körében is vita tárgyát képezi.” Riportunkban ezt az égetően fontos kérdést járja körül Iliás-Nagy Katalin.

A WMN-nél fontosnak tartjuk a nyílt párbeszédet, és azt, hogy egy-egy témának minél több szegmensét megvilágítsuk. Tauzin Tibor kutató pszichológus írása az oltásirigységgel kapcsolatban nemrég megjelent cikkünkre reagál, és feltárja néhány további, lényeges szegmensét a kérdésnek. Olvassátok:

Megszólal az az édesanya, akinek a panasza nyomán az Alkotmánybíróság kimondta, módosítani kell a nevelési törvényt, amely hatéves kortól kötelezővé tette az iskolába járást, és nem rendelkezett azokról a gyerekekről, akik eddig két évvel hosszabb ideig járhattak óvodába speciális helyzetük miatt.

Miközben a világ a koronavírusra és az ellene védelmet nyújtó oltásokra figyel, úgy tűnik, mintha megfeledkeztünk volna a többi betegségről. Pedig…

Mostohagyermeke a környezetvédelmi diskurzusnak az e-hulladék problémaköre. Pedig óriási a baj ezen a téren is. Mi a teendőnk azokkal az elektronikai eszközökkel, amiket kidobásra szánunk? Mit tesznek a cégek, hogy csökkentsék az e-hulladék mennyiségét, és mit tehetünk mi? Kattints, és kiderül:

Beilleszkedtek, sikeresek és tehetősek, vagyis nincs semmi gondjuk, gondolják sokan az ázsiai-amerikai emberekről. A közösség WMN-nek nyilatkozó tagjai azonban másképp látják a helyzetet. Sértésekről, hiedelmekről és sztereotípiákról a Stop Asian Hate-kampány kapcsán: külföldön és idehaza.

„Évekig mostam a pelenkát, kerültem a csomagolt dolgokat, szabadidőmben hulladékmentesítő tippekről olvastam és társadalmi ügyekben mélyedtem el. […] úgy éreztem, ez feljogosít arra, hogy a másokat jelzőkkel illessek. Mémeket osztottam meg, amik igazolták az álláspontomat és jól odaszúrtak annak, aki másképp gondolkodik. A cél szentesíti az eszközt, gondoltam, kötelességem nyomatni az »igét«. Ma már máshogy gondolom...” Fontos gondolatok és kétségek a Föld napjára:

Bíborka még nincs egyéves, és nagyon beteg. Vendégszerzőnk a szülőkkel beszélgetett. „A reménybeli gyógyuláson kívül cél a figyelemfelhívás az ilyen jellegű ritka genetikai betegségekre: minél többet foglalkozunk velük, annál nagyobb az esélye, hogy a jövőben kezelhetővé vagy akár gyógyíthatóvá válnak. Cél továbbá a hasonló cipőben járó szülők lelki-érzelmi támogatása” – mondják.