Használaton kívüli magasvasútból közpark, nyilvános vécéből menő bár vagy egykori cukorfinomítóból mászóterem – Pichler Zsófi összegyűjtötte a leghajmeresztőbb építészeti megoldásokat, amikkel régi épületeket keltettek új életre.

Az ELTE felmérését több mint 2200-an töltötték ki. Az eredményeket a vizsgálat vezetőjével, dr. Kende Anna szociálpszichológussal mutatjuk be nektek.

„Megvolt a klímaszorongás és az ökogyász, fel akartam hagyni a korábbi életemmel, hogy egy tanyára költözzek és önellátó legyek (ehhez azóta nem ragaszkodom), vásárlásnál címkéket böngészek és hosszan mérlegelek. És mára eljutottam oda, hogy baromira elegem van” – olvassátok el Iliás-Nagy Katalin fontos írását a Föld napja alkalmából.

„A kötelező fizetnivaló (lakás, számlák, bérlet) rendezése után körülbelül 20 ezer forintom marad egy hónapra a tanári jövedelmemből. Kevesebb mint napi 700 (!) forint” – szembesít bennünket Jocó bácsi a szomorú tényekkel. Egyúttal azt is összeszedte (részben magát is meggyőzendő), mik azok a nem forintosítható tényezők, amelyek miatt változatlanul szerelmes a hivatásába.

Modern otthonná varázsolható egy parasztház is, a nagypapa nyaralója, de akár egy panelház is. Szakértők szólalnak meg Iliás-Nagy Katalin riportjában arról, hogyan:

„Hitem szerint azonnal abba kellene hagyni a tanítást, és minden lehetséges fórumon ordítani, hogy ez így nem mehet tovább.” – Both Gabi öt pedagógussal beszélgetett arról, hogyan látják jelenleg a pedagógusi pályát és annak jövőjét, a saját sorsukat, illetve azt, hogy a tanársztrájknak lett-e bármi hatása.

Ahonnan kivonultak az oroszok, nők, gyerekek, férfiak mesélnek az átéltekről. A bizonyítás, az eljárások megindítása, az elkövetők megbüntetése még előttük áll – és reméljük, hogy meg is történik. De amit a túlélők mesélnek, annak nagyon fontos tanulságai vannak már most is. Békeidőben. Számunkra.

Egyszerű, bárki számára elsajátítható megoldásokat mutat be Tóth Andi, a Dobd ki a szemetest! című könyvek szerzője. Mutatjuk, mi mindent tanultunk tőle.