Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát példát mutatott: úgy állt az áldozatok mellé, hogy nem félt beismerni, előfordult, hogy ő maga is bizonytalan volt a bántalmazások kezelésének kérdésében.

Ki tud-e lépni a bántalmazott az áldozati szerepből, és mi történik, ha az identitása részévé válik, hogy bántották? Mi köze az áldozatiságnak a politikához? Hogyan használják a politikusok eszközként, és visszaüthet-e ez a taktika?

Várady Nórával, a Nyitottak vagyunk vezetőjével beszélgettünk az elfogadás hiányának hosszú távú hatásairól a munka világában, a cégvezetők felelősségéről, a bújtatott és kevésbé bújtatott előítéletekről és arról, miért jó nekünk, ha a közösség, amelyben dolgozunk, sokszínű.

Megvan Till Tamás gyilkosa, F. Jánost azonban a hatályos törvények miatt nem lehet elítélni, ám ha változtatnak a vonatkozó jogszabályokon, az emberölésért is felelősségre vonhatják a férfit.

„Tudják-e, hányan vannak, akik számára elfogadható narratíva lett, hogy ha nem értünk egyet, jöhet az erőszak? És gondolnak-e azokra, akik mindezt elszenvedik majd?”

Kínában a hatóságok a legelképesztőbb módszerektől sem riadnak vissza annak érdekében, hogy a fiatalokat valahogy gyerekvállalásra ösztönözzék.

Tanulmányok szerint az évi összes adományozás közel harmada decemberben történik. Milyen esetekben támogatunk pénzzel, idővel, energiával, ötletekkel egy jó ügyet, vagy segítjük a nálunk kiszolgáltatottabb helyzetben lévő embertársainkat?

Miért más az „áldozat” szó jelentése egyéni és társadalmi szinten? Hogyan vált a politikusok eszközévé az, ami korábban az egyén számára is nehezen volt felvállalható? És legfőképpen: vajon minden körülmények között bűn megkérdőjelezni az áldozat szavát? A témában dr. Kővágó Pál pszichológust kérdezte Takács Dalma.